Működőképes minisztériumot hagy maga mögött Cseke Attila. A fejlesztési tárca éléről távozó Bihar megyei RMDSZ-es szenátor csütörtöki nagyváradi értékelőjén kiemelte: amikor két és fél évvel ezelőtt átvette a minisztériumot, azt szerette volna elérni, hogy az többé ne egy „szalagvágós” showminisztérium legyen, hanem egy konstans szolgáltató, amelyik a helyi közösségeket szolgálja. Elégedettséggel tölti el, hogy eredményes mandátumot hagy maga után, hiszen sikerült egy átlátható és hatékony tárcát kialakítania.

Cseke Attila emlékeztett arra, hogy a fejlesztési minisztérium volt a legelső, amelyik digitalizálta a pályázati eljárást, amelyek során négy nagy beruházási program révén összesen közel százmilliárd lejjel támogatták a helyi közösségeket. Külön kiemelte, hogy az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) kezelt összegekre az összes szerződést megkötötték, több mint 6 ezer megállapodást írt alá, amiből ötvenegy beruházás Bihar megyét érinti nagyjából 900 millió euró összértékben, és ha ehhez hozzáadjuk a nagyváradi főtéstámogatást és a vízhálózatfejlesztési projekt kétszeri meghosszabbítását, közel egymilliárd euróra rúg a partiumi megyének jutott támogatások összege.

A legnagyobb beruházások között említette a körgyűrűt érintő fejlesztéseket, a Nagyváradi Állami Egyetem számára építendő bentlakást, a már átadott Nagyvárad Arénát, az Ady Endre Líceum felújítását, a görög-katolikus püspöki palota belső renoválását, a nagyszalontai kórház felújítását, a székelyhídi oktatási központ felépítését, az élesdi járóbeteg-rendelőintézet építését, a borsi tanuszodát vagy épp a vaskohsziklási balneológiai központot.

„Nem hinném, hogy az elmúlt harminc év során lett volna más miniszter, aki ennyi Bihar megyei projektet finanszírozott volna, de az érdem a helyi önkormányzatoké is, hiszen ők voltak azok, akik érett és jó pályázatokat nyújtottak be” – méltatta Cseke, hozzátéve, hogy meglátása szerint a pályázati eljárás leegyszerűsítése és a digitális rendszer is nagyban elősegítette a nagy számú szerződéskötést.

„Ha ma valakinek nincs szerződése a fejlesztési minisztériummal, az csak úgy lehet, ha a helyi önkormányzat nem akarta” – szögezte le, emlékeztetve, hogy minden helyi önkormányzatnak garantálva volt legalább egy projekt támogatása, míg a PNRR-ből az első körben elkülönítettek összegeket a térségeknek, és csak a második körben alakulhatott ki a különböző megyékből érkező projektek között konkurencia.

Bízik a váradi stadion megépítésének támogatásában

A Maszol kérdésére válaszolva Cseke Attila elmondta: bízik abban, hogy a már korábban jóváhagyott projektek megkapják a támogatást, hiszen minden egyes lej elősegíti a térségek fejlődését. „Amikor átvettem a minisztériumot, én is teljesítettem a korábbi vállalásokat” – mondta. Kiemelte: nagyon sokat dolgozott például Nagyvárad polgármesterével, Florin Birtával a új labdarúgó-stadion projektjén, de részben objektív okok miatt, részben pedig a helyi ügyintézés lassúsága miatt nem sikerült még megkötni az építkezéshez szükséges finanszírozási szerződést. „Még hiányoznak engedélyek, de remélem, hogy minél hamarabb összeáll a dokumentáció és megkapja a jóváhagyást” – mondta Cseke.

Újságírói kérdésre Cseke Attila kiemelte: mindig is úgy gondolta, hogy egy miniszternek kellő lehetősége van ahhoz, hogy saját politikai elképzelését gyakorlatba ültesse, ugyanakkor jó jelnek tartja, hogy utódjának, Adrian Veșteának megvan a tapasztalata a helyi önkormányzatok terén, és így remélhető, hogy a megkezdett projekteket folytatni fogja. „Persze, egyes projekteknek prioritást kell tulajdonítani. Például az épületek földrengésbiztonsági felújítására, amelynek támogatását még jóval a törökországi és a hazai földrengések előtt szorgalmaztam. A helyi közösségeknek tisztában kell lenniük a finanszírozási lehetőségekkel és élniük kell azokkal. Nem a kormány jön majd földrengésbiztonsági szempontból megerősíteni az épületeket. Az állam kialakította az azt elősegítő rendszert, a projekteket viszont a helyi önkormányzatoknak kell elkészíteniük” – szögezte le.

Nem róttak fel semmit

Cseke emlékeztetett, hogy a földrengésbiztonsági felújítások teljes összegét finanszírozzák, az ország iskoláira és kórházaira pedig külön rendeleteket hoztak ezen céllal. Jogi téren sikerül leváltaniuk az elavult építkezési normatívák többségét, ugyanakkor a vidéki önkormányzatok közötti konzorciumokat és a metropoliszövezetek közötti együttműködést is elősegítették, miközben a bölcsődeépítési program révén sokfelé sikerült megoldani a bölcsődei helyek problémáját. „Szakmai és politikai szempontból semmit sem róttak fel nekünk” – jelentette ki Cseke.

Azon értesülésünkre, amely szerint Ilie Bolojan, a Bihar megyei tanács liberális elnöke a kormányalakítást megelőző találkozókon legalább kétszer kijelentette, hogy „a magyaroknak végre meg kellene érteniük, hogy hol a helyük", Cseke nem kívánt reagálni. „Nem láttam sehol ezt a kijelentést, ezért nem is reagálhatok, nem tudom, hogy valós-e” – mondta. Ugyanakkor hozzátette: a kormányfőcsere kapcsán volt egy protokoll, így annak nincs relevanciája, hogy ki mit beszélt, vagy hogy kinek mit kellene csinálnia. „Volt egy protokollum, amit nem tartott be sem a PSD, sem a PNL” – szögezte le az RMDSZ-es szenátor.

„Méltatlan politikai játszma”

Cseke Attila megismételte: a protokollumban tisztázva volt, hogy mely minisztériumok cserélnek „gazdát” a PSD és a PNL között, ugyanakkor abban az RMDSZ nem szerepelt, így a megállapodás szerint a Szövetségnek meg kellett volna őriznie a meglévő tárcáit. „Nem így történt. Az a benyomásom, hogy bármilyen rugalmasak is voltunk, gyakorlatilag az volt a cél, hogy erre a végkifejletre jussunk, és az RMDSZ kikerüljön a kormányból. Ez méltatlan politikai játszma 2023-ban” – fogalmazott Cseke.

Megjegyezte: tisztában volt azzal, hogy eljön majd az az idő, amikor át kell majd adnia a minisztériumot, de arra nem számított, hogy ilyen hirtelen következik be. „Mi most ellenzékben vagyunk, de ha a meglévő projekteket nem módosítják túlzottan, és azok továbbra is vállalhatóak lesznek, azok mellett kitartunk” – mondta.