Országos konzultációt indított az RMDSZ azért, hogy felmérje a romániai magyarok gondjait és számba vegye a problémáit, illetve hogy a polgárok véleményt mondhassanak a Szövetség kormányzati munkájáról. Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint ez azért is fontos, mert így közvetlenül az emberektől tudhatják meg, számukra mi a fontos, hogy melyek azok a gondok, amiket kormányzati szintről mihamarabb meg kell oldaniuk. INTERJÚ.

– Konzultációt indított az RMDSZ a kormányzati munkáról. Miért fontos, hogy a magyar emberek elmondják a véleményüket a fórumokon, vagy kitöltsék a kérdőívet a kormany.rmdsz.ro oldalon?

– Én sokat járok Erdély és az ország minden sarkában. Találkozom a helyi közösségekkel, azok vezetőivel, mert a legtöbbször azokból a gondokból, tervekből, amiket elmondanak nekem, tervezem meg a következő hetek, hónapok teendőit. Ők tudják a legjobban, mire van szükség, mi a minisztériumban pedig azon dolgozunk, hogy ezeket megoldjuk. Ez a feladatunk. Van egy zöld füzetem, abba gyűjtöm az ötleteket. Ez a konzultáció is egy ilyen füzet, ahova az ötleteket, véleményeket gyűjtjük, hogy aztán megvalósítsuk azokat.

– Az Ön neve összefonódik a bölcsődeépítéssel. Miért éppen bölcsődeépítés? Miért volt ez fontos az RMDSZ-nek?

– A legtöbb nagyvárosban, a városok melletti településeken, de a községekben is gyakori gondot jelent a bölcsődei helyek hiánya. Romániában jelenleg kevesebb mint 400 állami bölcsőde van, ahol a gyerekek kevesebb mint 4 százalékának tudnak helyet biztosítani.

Az RMDSZ által vezetett fejlesztési minisztériumnak van eszköze ezen változtatni, ezért neki is láttunk bölcsődéket építeni. A több mint 200 ilyen intézményből egyet már felavattunk, a napokban pedig Kézdivásárhelyen helyeztem el egy új alapkövet. Emellett azt is megoldottuk, hogy az önkormányzatok helyett ezentúl a kormány fizesse a bölcsődék működtetését a tanügyminisztériumon keresztül.

– Nemcsak a városok fejlesztésére, hanem a községek, falvak felzárkóztatására is nagy hangsúlyt fektet az RMDSZ. Milyen eredményekről számolhat be?

– Egyeseket nehéz volt két évvel ezelőtt meggyőzni arról, hogy a csapvíz nem luxus. Azóta ők már nincsenek a kormányban, mi viszont maradtunk dolgozni a közösségünkért. Az RMDSZ nem fogja hagyni elnéptelenedni a falvainkat, községeinket, mi élettel akarjuk megtölteni azokat! Ezért építünk víz-, gáz-, szennyvízhálózatot, korszerűsítünk utakat és hidakat.

Ma a települések közel 30%-ában nem folyik víz a csapon, a települések kétharmadában nincs bevezetve a gáz, a megyei utak több mint felét korszerűsíteni kell. Ezen a helyzeten fogunk mi javítani, így segítjük a vidéken élő családokat. Persze nem állunk meg itt: a közművesítés mellett vidéki iskolákat, templomokat, művelődési házakat újítunk fel, és tanuszodákat, sportpályákat, sportcsarnokokat építünk.

– Önök többször is hangsúlyozták, hogy amíg az RMDSZ vezeti a fejlesztési minisztériumot, a nagy infrastrukturális fejlesztésekre szánt összegeket nem hagyják megvágni. Mit jelent ez?

– A háborús válság ellenére a nagy áttörés évtizede van a fejlesztésekben, és nekünk most az a feladatunk, hogy új lendülettel, több pénzből fejlesszük Erdélyt, hogy a rendelkezésünkre álló pénzekkel a lehető legtöbbet hozzuk ki. Az RMDSZ ki fog tartani amellett, hogy a nagyberuházások folytatódjanak, és emellett az olyan apró közmunkákat is elvégzi, mint például az utak, vagy bicikliutak korszerűsítése és építése.

Minden pályázást lezártunk, több mint 6000 szerződést írtunk már alá, minden uniós pénzt leszerződtünk, minden határidővel napirenden vagyunk. Így nem maradt, ahonnan levágni a finanszírozás keretösszegéből. Sőt azt is elértük, hogy a kormány még 30%-ot „saját zsebből” hozzátegyen az uniós finanszírozáshoz, így folytatjuk a finanszírozási szerződések aláírását, és ha egy-egy beruházás végül nem valósul meg, akkor sem fogunk pénzt visszaadni az uniónak. Minden rendelkezésünkre álló pénzt a magyar közösség javára költünk el.