Orgonahűs szusszanás a Farkas utcai templom bejárata mellett, pattogós csizmasupákolós verőfény a Főtéren, szirmot bontó pillangók az árkádok alatt balra, ha Bánffy-alteregó tévedne arra, hát elmélázna kicsinyeg. Dzsessz-dresszbe öltözött délutánok, dübörgő-elemi erejű metropolos rimember, apró permetpasszusok – a megszeppent égiek is érzik, hogy csak diszkréten, visszafogottan... Bástyában, az utolsóban, fociról regélő szociofotó-sorozat. Muzikális csemegék, civilek, önkéntesek, ala- és felebárdosok. Könyv- meg borutca, portékaparádé: gazdára lel egy zsirárdi – Udvarhely környéki deklináció. Osztálytalálkozók: csendes háborgások jelenről, múltmázban fénylő poénok. Románok, vidékről érkezők, átutazó erdélykóstolók. Sajtó, rövidnadrágosan, de azért résen is kicsit. Dávid Gyula; tétel-név, alapmondat, intézmény, iskolapélda. Politikai szószok – kevesebb fűszerrel, bővebb lében. Sörök, lángosok (mint kiderül, nem szejkei, de veszik-viszik). Esti promenád, varjúsereges álom, nem Sztána felől jönnek. Sirályok, darabka szivárvány. Olivér, Boros Olivér. Empátiahullám. Ifjak, nőegylet, vállalkozók. Séták –vezetettek és csellengős lazák. Tér. Terjedelem. Öröm + főzés. Filmek, köztük ritkásabban kötetekről doromboló diskurzus. Romkert. Virágos Kolozsvár. Toronytávlat, didzséjmélység. Gergelybalázséscsapata. Ad-hoc asztali könyöklések, viszontlátások, lebeszélt találkák. Sűrű, mindenittegyben, rohanatok, dilemmák, jóvoltmegint.

Ez a 14-ik, felnőtt, idéntől buletinje van (persze a 700, ami mögötte…), el lehet engedni a kezét, önjáró, saját(os) dinamikával bír: amit már 21-én újragondolnak, hogy akkor jövőre újból, kicsit másként, de lényegében folytatva. Bajunk volt-van ezzel a folyamatszerűséggel: gyakran, túl sokszor (!), gondoltuk 90 után, hogy folyamatokat nem lehet már megfordítani, hogy torpanások, kényszerű, mondhatni taktikai vargabetűk, enyhe hőkölések, ha lesznek is, a meder, a sodrás, az egyértelmű. A nagy iniciálés Reál (a honi és a világvaló) rácáfolt mindegyre, mindinkább. Ezért is jó, ha van a káemenn: a ritka, de ugyanvalóst létező (ellen)példa.

(Nyitóképünk forrása: KMN)