Még fel sem seperték a konfettit Donald Trump győzelme után, Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét szervezhette meg az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójával és az Európai Tanács ülésével.

Korábban azzal ijesztgették a magyarokat, hogy országuk mennyire elszigetelődött azzal, hogy nem adta fel a szuverenitását, nem kért a migránsokból és az LMBTQ-aktivistákból, erre fel két nap alatt minden európai vezető megfordult a magyar fővárosban.

Jelzésértékűnek mondható, hogy egy egészen új valóság vesz minket körül, amikor a magyar álláspont már nem tűnik annyira abszurdnak, mint amilyennek azt Brüsszelben próbálták korábban beállítani.

Nyilván Trump győzelme csak katalizátor, netán irányadó lehet egy olyan folyamatban, amely már korábban elindult, ugyanis az Európai Unió is kezdte belátni, hogy – magyar részvétellel vagy sem, de – ideje lenne jó néhány kérdés megközelítésén változtatni, amennyiben szeretnék megtartani erőteljes szerepüket a nem túl acélos színvonalú világpolitikai és gazdasági hadszíntéren. A magyar kormány szempontjából ez akár szerencsés fordulatnak is nevezhető, bármit is mondjanak a károgók.

Nem vitás, eljött végre az újratervezés ideje. Ha netán a magyarországi ellenzék Kamala Harris győzelmére alapozta az Orbán-kormány majdani megbuktatását, akkor tervük kártyavárként omlott össze, és most elölről kell kezdeni mindent. De ez legyen az ő bajuk, vannak itt nagyobb léptékű és sokkal fontosabb dolgok is. És itt most nem az igazságos nemzetvezetőként pózoló zsebmessiás Fényhozó Péter gondjaira gondolok, akinek hirtelen meggyűlt a baja a saját „agyhalott” EP-képviselőivel, és a Tisza-párti büdös szájú nyuggerkommandóval. Hadd vergődjenek a politikai bulvár mocsarában, szerencsére a világ sorsa nem ezen múlik.

Nyilván a világ sem fog egyik napról a másikra megváltozni, Trump az asztalra csapott, de ígérete ellenére ő sem tudott 24 óra alatt véget vetni az ukrajnai háborúnak. Igaz, ezt már akkor sem tudtuk komolyan venni, amikor kimondta.

Viszont lehet remélni, hogy a Trump-hatás következtében európai szinten is láthatunk majd másfajta diplomáciai megoldásokat is a háború és az illegális migráció terhe alatt roskadozó, a politikai korrektség és a nemzetközi liberális mainstream által gúzsba kötött öreg kontinens politikai életében.

Jelen állás szerint nem tudni pontosan, hogy mit hoz a jövő, nem világos a játéktér, de várhatóan Magyarország számottevően megnőtt mozgástérrel vállalhat szerepet a most kezdődő teljesen új gazdasági és politikai korszakban. Talán nem véletlen, hogy még az amerikai elnökválasztást megelőzően, Donald Trump és Kamala Harris televíziós vitájában Orbán Viktor neve is elhangzott. Klaus Iohannis neve nem. Miért is hangzott volna el?

Ha valamilyen csoda folytán lett volna lehetőségem akkor kérdéseket intézni az elnökjelöltekhez, kettő kérdésem lett volna: 1. Tudják, hogy Románia is új elnököt választ? 2. Érdekli ez egyáltalán önöket?

Na, azért!

(Nyitókép: euronews.com)