Pozitív elmozdulás van a magyar–román államközi viszonyban, ennek számos jelét észlelhettük az utóbbi időben. Mindenkit meglepett Orbán Viktor július végi – a tusnádfürdői előadását megelőző – informális bukaresti találkozója Marcel Ciolacuval. A szociáldemokrata kormányfő nem szállt be a Magyarországot és kormányát szinte napi rendszerességgel támadó kórusba azután sem, hogy a magyar miniszterelnök ironikus hangnemben bírálta a bukaresti külügyet, amiért megszabta volna neki, miről beszéljen a Tusványoson. Talán elégedetten mosolygott is a Iohannis által irányított külügyi tárcához intézett megjegyzéseken.  

Pár nappal később Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában azt mondta, nagyon szeretné, ha jó viszonyt tudnának kialakítani Ciolacuval. Az új miniszterelnök fiatal, erős és agilis vezető, „szerintem komoly dolgokat lehet vele közösen megcsinálni” – mondta a magyar kormányfő, aki egyébként nem arról híres, hogy tárgyalópartnereit dicséri. Orbán Viktor ezzel a nyílt szimpátianyilvánítással közvetett módon belépett a közelgő romániai választási kampányba is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Temesváron határozottan felkérte Ausztriát, hogy ne akadályozza tovább Románia schengeni csatlakozását. Mint fogalmazott, „itt az ideje annak, hogy határellenőrzéssel ne zavarjuk a két ország kapcsolatát”. „Szeretném innen udvariasan, de határozottan megkérni – hogy a felszólítani szót ne használjam – osztrák barátainkat, hogy ne akadályozzák Románia schengeni csatlakozását idén ősszel” – jelentette ki a magyar diplomácia vezetője. Lehet-e ennél egyértelműbben támogatni Bukarest jelenlegi legfontosabb külpolitikai prioritását?  

A magyar–román kapcsolatok javulásának irányába mutathat az is, hogy Ciolacu nemrég tanácsadónak kérte fel Victor Ponta egykori kormányfőt. Kétségtelenül igaz, Pontának különböző politikusi korszakai voltak. Tíz évvel ezelőtt – még miniszterelnökként – az MSZP kongresszusának díszvendége volt, akkor finoman szólva kritikusan vélekedett Orbánról. 2016-ban, immár ellenzéki politikusként már követendő példának tartotta a magyar kormány külpolitikáját, nyíltan dicsérte Orbán Viktort és Szijjártó Pétert. Ugyanabban az évben Pontát ugyancsak tiszteletbeli tanácsadónak kérte fel Alekszandar Vucsics, Szerbia elnöke, a magyar miniszterelnök jelenlegi legszorosabb szövetségese.  

Ciolacu újdonsült tanácsadója július végén pozitívan nyilatkozott Orbán Viktor bukaresti látogatásáról, és érthetőnek nevezte a tusnádfürdői beszédben tett ironikus megjegyzéseket. Arról is beszélt, hogy Romániában nagyon sokan gondolkoznak Orbánhoz hasonlóan Európáról, ahol lassan az LMBTQ-n és Ukrajnán kívül semmi más nem fontos. Egy tavaly szeptemberi interjúban a volt miniszterelnök bírálóan jegyezte meg: Európában az olyanokat, mint Orbán, fekete bárányoknak kiáltják ki.  

Jövő év júliusától Magyarország tölti majd be az Európai Unió soros elnökségét. Nyilván nem ezen fog múlni Románia Schengen-tagsága, mégsem mellékes, mennyire lesz hangsúlyos a szabad mozgást biztosító övezet bővítésének kérdése. Mindez a romániai parlamenti és elnökválasztások kampányának idején zajlik majd. A kölcsönös magyar–román érdekek akkori érvényesítését könnyítheti meg a kormányközi viszony javulása.