Tíz éve, mielőtt a 2011-es népszámlálás adatai megérkeztek volna, mindenki számított arra, hogy az erdélyi magyarság megcsappant. Mégis, a nyilvánosságra hozott adatok mellbevágóak voltak. Már csak 1,2 millióan voltunk, félmillióval kevesebben, mint a rendszerváltás utáni első népszámláláskor.

Idén újra megszámláltattunk, és ezúttal is számítunk a csökkenő tendenciára, hiszen a mostani recenzió egyik kulcskérdése az volt, hogy meglesz-e az egymillió magyar? Állítólag igen, de ez csak jövő évben derül ki. Reméljük, hogy a magyarság szempontjából az adatok nem lesznek mellbevágóak. Ha mégis, talán majd abban keresünk vigaszt, hogy az államalkotó nemzethez viszonyítva – arányainkat tekintve – kisebb mértékben fogyatkoztunk.

Mert az ország fogy, ez hótziher! A rendszerváltáskori 23,5 milliós csúcs a múlté, 2021-ig az ország évente egy Marosvásárhely nagyságú város lakosságát vesztette el. Az okok ismertek: negatív népszaporulat és az elvándorlás. Utóbbi mértéke enyhe túlzással csak a polgárháború sújtotta Szíriáéval vetekedhetett. Pedig nemrégiben nemcsak minálunk, de még a szomszédban is béke volt. És a folyamat továbbra sem látszik csökkenni, ha a politikusok egyebet mondanak, akkor hazudnak.

Az elmúlt három évtizedben különböző időszakokban eltérő okok halmozódtak egymásra, ezek összessége vezetett a ma kialakult helyzethez, és mindig ott volt az országban való megélhetés fokozatos ellehetetlenítése. Igen, az a bizonyos havi fix, amiből valahogy meg kéne élni hónapról hónapra. 2011-ben még csak 350.000 minimálbéres szerződést jegyeztek Romániában, 2019-re ez a szám 1,75 millióra ugrott, 2022. január 1-jén pedig a minimálbérrel bejelentett munkavállalók száma meghaladta az 1,9 milliót. És hiába emelgetik a minimálbér összegét, ha nem tud lépést tartani az inflációval sem. Olykor előkerül egy-egy elöljáró, aki görcsösen próbálja bizonygatni, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés, az a helyzet, hogy egy romániai minimálbérből csak a 30 százalékára futja annak a bevásárlói kosárnak, amit egy holland minimálbér biztosít, és 70 százalékára annak, amit egy lengyelországi sorstárs tud magának beszerezni. És ez csak az országos átlag. Mit szóljon az a munkavállaló, aki Székelyföld Hargitának nevezett részében él?

A havi átlagbér tekintetében a Hargita megyeiek már tíz éve a sereghajtók között vannak, a minimálbéresek arányát tekintve szintúgy. Idén júliusban jött egy újabb pofon: a Hargita megyében élők számára a lakások megfizethetőségi indexe országos szinten messze a legalacsonyabb! Vagyis itt a legkevésbé elérhetőek az otthonteremtési bankhitelek.

Tehát a népességfogyás két legfontosabb oka, az elvándorlás és a negatív népszaporulat kéz a kézben jár. A családalapítás feltétele a jövőbe vetett bizalom, ez pedig rengeteg fiatal számára borzasztóan távoli érzés. Az első gyermekkel ugyanis sokszor együtt jár az első önálló lakás, a tartalékolás szükségessége, és a folyamatos bizonytalanság közepette nehéz húzni az igát napi 8–10–12 órában, másod-harmadállásokat halmozva egymásra. A kormány időnként megpróbál szembenézni a nem túl biztató demográfiai kihívásokkal, de az eddigi lépések kevés hatással bírnak a fiatalok előtt álló egyik legnagyobb kihívásra: a családok megalapítására, az első gyermek vállalásának ösztönzésére. Így megszületik a döntés, hogy a távoli boldogulás reményében feladod szülőföldedet, itthagyod családodat, a barátokat, sokszor a szakmádat is. Súlyos árat kell fizetned, mégis bevállalod, mert az az út még így is járhatóbbnak tűnik.

Mi pedig, akik nem akarunk elszakadni a gyökerektől, megfogyatkozva, elbizonytalanodva, vért izzadva próbálunk megmaradni, megkapaszkodni, gyermekeinknek jövőt teremteni.

Nem vágyunk sokra: tisztességes megélhetésre, nyugodt hétköznapokra és a munkahelyi megbecsülésre. Türelmesen végighallgatjuk a „fiatalokra helyezzük a hangsúlyt, felelős döntésekre, hatékony válaszokra van szükség”, meg az ehhez hasonló süket dumákat, de tudjuk, hogy az elcsépelt frázisok pufogtatásának ideje rég lejárt. Lépni kellene, uraim! Lépni, mielőtt mindenki lelép.

(Nyitókép: Léphaft Pál karikatúrája)