A finn miniszterelnöknőt azon kapták, hogy – táncol! Sanna Marin táncol, és nem csak úgy tessék-lássék, amolyan muttisan, ahogyan Angela Merkel nagy ritkán lépet egyet-kettőt, de nem is karót nyelten és sután, mint ahogy azt Theresa Maytől láthattuk. Nem! Igencsak jó ritmusérzékkel ropja a táncot, mint bármely fiatal és egészséges nő vagy férfi ezen a világon.

Nemcsak táncol, de énekel is – ráadásul valamelyest pityókosan – azokon a videófelvételeken, amelyek nemrég napvilágot láttak és azonnal nagy vihart kavartak Finnországban. A klímaváltozás-e az oka, nem tudom, de a hagyományosan hűvös és visszafogott Skandináviában is újabban heves hirtelenséggel polarizálódnak az emberek és délibb népeknek is becsületére válhatna a mód, ahogyan a táborok pró és kontra vitáznak. Az ellenzék tettre készen ugrott és azonnal drogfogyasztással vádolta meg a miniszterelnököt. A megvádolt politikusnő védelmezői állítják, hogy Sanna Marin is csak egy ember, egy fiatal nő, miért ne bulizhatna egy kicsit barátaival a szabadidejében? Sokan nőgyűlöletet sejtenek, sejtetnek a vádaskodások mögött, hiszen ha az érintett férfi lett volna, még becsületére is válna egy kis örömteli táncikálás – állítják.

Kelet-európai fejjel ebben azért én nem vagyok annyira biztos. Ha valamelyik kelet-közép-európai miniszterelnököt pityókosan, korrupción, hazugságon vagy plagizáláson kapnak, nem föltétlenül lesz nagy baj belőle, jó eséllyel megússza. Az ellenzék persze igyekezne a helyzetet kihasználni, de maguk is tudják, hogy a társadalom nagy rétegei nem különösebben kapnák fel a vizet az ilyen mindennapi esetekre. Nagyon sok és tömény butaságot kell egy miniszterelnöknek egy beszédben összehordania ahhoz, hogy valós következménye legyen a dolognak. Nekünk, magyaroknak szerencsére megvan a múltbeli történeti referenciánk ebben a műfajban.

Ha valamelyik kelet-közép-európai miniszterelnök rockzenére rázná a rongyot, esetleg retró diszkóra rángatózna vagy hip-hopra ugrálna és arról videosorozat kerülne napvilágra, az bizony csak egy kisebbségnek nyerné el a tetszését, sokan viszont csakugyan fölháborodnának. Egy miniszterelnök ne bulizzon! Ne bulizzon, mikor annyi baj van minden országban és a világon, és felénk, Kelet-Európában a háború következményei, hatásai különösen riasztók.

De térjünk vissza a rendszeresen bulizó Sanna Marinhoz. Sokan felelőtlenséggel vádolják. És csakugyan. Kicsit rakjuk össze a képet. Sanna Marin azt állítja, hogy minden finn polgárhoz hasonlóan ő is azt tesz a szabadidejében, ami neki tetszik, mindaddig, amíg nem sért törvényt, a bulizás pedig nem törvénytelen Finnországban, ergo neki is joga van a kikapcsolódáshoz. Fogadjuk el, ez eddig igaz. Másrészt, a finn kormány Sanna Marin vezetésével éppen most viszi be Finnországot, sürgősségileg a NATO-ba, mivel nem lát más garanciát a jövőbeli, esetleges orosz agresszió megakadályozására. A népszerűtlen lépéshez a kormány a rendkívül veszélyes időkre hivatkozva demokratikusan megszerezte a finn társadalom többségét. Kérdés, mennyire egyeztethetők össze a rendkívül veszélyes idők a miniszterelnök magába feledkezett bulizásával. El kellene dönteni, hogy akkor most rendkívül veszélyesek az idők vagy mégsem? Ha mégis azok, akkor mennyire van, mennyire lehet magánélete egy miniszterelnöknek, aki a rendkívül veszélyes időkben kormányoz egy országot, amely ráadásul a kiszámíthatatlan Oroszországgal több mint ezer kilométeren határos? Mert mi van akkor, ha megszólal hirtelen a telefon, vagy valamelyik közeli miniszterelnöki munkatárs lép be a táncterembe és nehéz döntéseket kellene pillanatok alatt meghozni? A miniszterelnök(nő) pedig pityókosan táncol és ennek ellenére vagy éppen ezért tagadhatatlanul ügyesen ugrabugrál a parketten? Ne zavarják a miniszterelnök asszonyt, a szabadidejét tölti!

Osztja-szorozza a finn társadalom, de tulajdonképpen az egész világ, hogy igaza van-e Sanna Marinnak vagy nincsen? Sok mindent mondanak, írnak, de nem látom ama egyszerű magyarázatot, hogy sehol ezen a földön nincs szabadideje azoknak, akik felelősséget vállalnak egy országért.

Sanna Marin önmagában véve nem követett el, nem követ el bűnt a bulizással, de tudomásul kellene vennie, hogy neki nem szabad önfeledten bulizni. Értelmes fiatalasszony, és ha már miniszterelnöki babérokra vágyott, meg kellene értenie ama egyszerű igazságot, hogy az életben nem lehet mindent egyszerre megkapni.

(Nyitókép forrása: wikimedia.org)