Múlt heti jegyzetemben jegyzetemben írtam arról, hogy sajnos bárhogyan ösztönzik is a kormányok a gyerekvállalást, egyre kevesebb gyerek születik, a fejlett világ egyre súlyosabb népesedési problémákkal küzd. Sőt, a gyerekvállalási kedv számos szegényebb országban is csökken.

A fejlett országok zömét sújtja az elöregedés. Jó hír, hogy az emberek tovább élnek, ám az átlagos életkor emelkedését nemcsak a magasabb várható élettartam okozza, hanem az alacsony születési arányszám is, ami már kevésbé örvendetes. Az Egyesült Államokban megfordult a korábbi trend – tizenöt év óta közel negyedével csökkent a születési arányszám, és már jócskán elmarad a népesség fenntartásához szükséges, egy nőre jutó 2,1-től. Az európai országok többségében még ennél is sokkal rosszabb a helyzet.

A kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében a kormányok igyekeznek növelni a gyerekvállalási kedvet. Tajvan kormánya például dollármilliárdokat költött a gyerekvállalás támogatására. Európai mintára családi kedvezményeket, egyebek között anyasági támogatást vezetett be és még párválasztó programokat is indított szingliknek, azt remélve, hogy így megkönnyíti a családalapítást. Korábban hasonlóan módszerekkel próbálkozott a dán kormány. Az orosz kormány unortodox módon, az abortusz jogának korlátozásával állítaná meg a népességfogyást. Kim Dzsog Un észak-koreai diktátor sírva könyörög népének, hogy vállaljanak több gyereket.

Hiába minden. Hiába a műkönny, hiába a bőkezű támogatás, a fejlett országok fiataljai nem vállalnak több gyereket mint korábban az ösztönzés hiányában. Még a skandináv jóléti államokban sem, sőt, a vallásos konzervatív fiatalok sem.

Egyre inkább kirajzolódik a rémkép, hogy a demográfiai válságnak súlyos politikai és társadalmi kockázatai lesznek. Az eltartottak számarányának növekedése és a vele járó magas nyugdíj- és egészségügyi kiadások súlyos terhet rónak majd az aktív dolgozókra.  Különösen aggasztó ez Romániában, mely a világ 7. leggyorsabban fogyó népességű országa.

Ezért sem térhetünk napirendre a gyermekvállalás kérdése fölött.

Vannak ugyan, akik megteszik, és azzal nyugtatják magukat, hogy a tömeges bevándorlás ösztönzésével pótolni lehet a népfogyatkozást. De a negatív demográfiai adatok nem csupán gazdasági problémákat vetnek fel. Egyre inkább a nyugati többség véleménye is az, hogy fontos a társadalmak etnikai és nemzeti reprodukciója is. A reprodukciós ráta zuhanása, az elöregedés és a vele járó káros következménye nemcsak a gazdasági visszaesés, az eladósodás, az elszegényedés lesz, de az az európai kultúra eltűnéséhez is vezet.

Olvasom Tóth I. János magyarországi filozófus izgalmas felvetését   a gyermekvállalásról. Szerinte az erkölcs kiterjesztése a gyermekvállalásra napjaink új kihívása. Korábban sem mód, sem szükség nem volt erre. Kezdetben a reprodukció döntően fiziológiai folyamat volt, ami magas termékenységet – 5-7 – gyerek/nő eredményezett. A fogamzásgátlás kialakulásával az emberek elkezdték szabályozni a termékenységüket. A modernizáció egyik fontos demográfiai vívmánya a halálozás csökkenése, ami megkövetelte a születés csökkenését is. Ennek kézenfekvő módja a szexualitás és a reprodukció szétválasztása, aminek a technikai módját az antibébi tabletta, míg a kulturális hátterét a szexuális forradalom biztosította.

A modern ember a saját egyéni érdekei alapján, szándékosan dönt a gyerekvállalásról. Ez amorális gyerekvállalást jelent. Itt volna a kutya eltemetve!

Valaki akkor dönt morálisan a gyermekvállalásról, ha döntését nemcsak a saját individuális szempontjai határozzák meg, hanem a közösség szempontjait is mérlegeli. A demográfiai válság elkerülhető lenne, írja Tóth I. János, ha az emberek morálisan döntenének a gyermekvállalásról.

Érdemes lenne a filozófus felvetését komolyan megfontolni, alaposan megvitatni. Ez lehetne az a kulturális váltás, amely megmenthetné a görög-zsidó-keresztény (európai) kultúrát. Annak feladása egy jelentős civilizáció bukását, összerobbanását jelentené.

Mit sem változtatna a tragédián a közösségi öngyilkosságba beletörődők vigasza: a Föld nélkülünk is forog tovább.

(Nyitókép forrása: Pixabay)