banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

A kis herceg kalapja

Ballagási fotók és kártyák elévülhetetlen idézetgyűjteményes forrása Antoine de Saint-Exupéry legismertebb regénye, A kis herceg. A franciaországi Lyonban született szerző műve csak posztumusz jelent meg Franciaországban a Gallimard kiadásában 1946. április 6-án. A 75 éves évforduló alkalmából egy hivatalos, jubileumi bélyeg kiadásával ünneplik a leghíresebb francia nyelven íródott könyvet, amely megannyi ember szívét érintette meg az évtizedek során.

 
 
 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Editions Gallimard Jeunesse (@gallimard_jeunesse) által megosztott bejegyzés

A kis herceg már három évvel korábban, 1943 áprilisában jelent meg először az Amerikai Egyesült Államokban angolul és franciául. Franciaországban azért csak a második világháborút követően jelent meg, mert korábban a Vichy-rezsim tiltotta a mű megjelenését. Minden idők egyik legnépszerűbb könyvét egy gyűjtőoldal szerint 454 nyelvre és dialektusra fordították le, a Könyves Magazin szerint pedig létezik braille, latin, arameus és otomí indián változatban is. A világ 50 legolvasottabb könyvének egyike, amiből világszerte százmilliós nagyságrendű példányt adtak el. Készült belőle opera, táncjáték, színházi és filmfeldolgozás is. 1993-ban még egy aszteroidát is a kis herceg B-612 kisbolygója után neveztek el 46610 Bésixdouze-nek, amelyben a 46610 szám a B612 hexadecimális érték decimálissá alakításából származik (kis matek gyorstalpaló: a B a 16-os számrendszerben 11-nek felel meg, így 11*163+6*162+1*16+2=45056+1536+16+2=46610), a Bésixdouze pedig a kis herceg bolygója nevének egyik francia kiejtése. 

Nemcsak a meseregény pilótája (aki a kis herceggel találkozik), hanem maga Exupéry is repülőgép-balesetet szenvedett és társával négy napon át vándoroltak a Szaharában, ahol végül egy beduin mentette meg a kiszáradt és hallucináló pilótát és navigátorát. A műalkotásban a kis herceg „bolygóközi” utazása során meglátogatja több ikonikus szereplő bolygóját, amelyek olyan embertípusokat jelenítenek meg, amelyeket háromnegyed évszázaddal később is felismerünk társadalmunkban. Így a király az uralkodó ember archetípusa, a hiú csak az önmagával törődő, egoista embert személyesíti meg, az iszákost nem kell magyarázni, az üzletember a fontoskodó ember jelképe, aki csak a munkájának él, a lámpagyújtogató az önálló gondolatok nélküli, irányítható embertípust szimbolizálja, míg a geográfus személyében egy olyan ember jelenik meg, aki csak a lexikális adatokat gyűjti gépiesen.

Ezeket az alakokat könnyedén felismerjük magunk körül, többnyire másokban. Azonban ezen ikonikus szereplők nemcsak az általuk megtestesített típusok miatt bírnak relevanciával ma is, hanem azért is, mert ezek a személyek mind önálló bolygón élnek, amivel a mai társadalom egy húsbavágó jellemzőjét ragadják meg. A közösségi oldalak személyre szabott hírfolyamainak özönében, amelyre rázúdul korunk álhírtengere is, az egyes ember annyira saját visszhangkamrájába és szűrőbuborékába kerül, amit képletesen ragadhat meg a külön bolygókon élő emberek képe. A külön tudás- és hiedelemrendszerrel rendelkező egyénekre széttagozódott társadalom emiatt egyre nehezebben találja meg a közös szót, egyre nehezebben érti meg egyik a másikat.

Ebben a szétfejlődő világban mégis megtalálhatjuk a közös hangot egymással, amit a könyv már-már elcsépelt mondata fejez ki legtömörebben: „jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” De mi is ez a szívvel látás? Az, amikor a látott és hallott dolgokat megtöltjük tartalommal, lüktető élettel, amikor gyermeki rácsodálkozással szemléljük a világot, amikor a varázslat nem vesz ki az életünkből. Ahogyan a pilóta rajza – amit a kis hercegnek rajzol – sem egy egyszerű kalapot ábrázol (ahogyan azt a „felnőttek” látják), hanem egy kígyót, ami megevett egy elefántot. Mi és a körülöttünk levő világ is tele van csodával. Csak észre kell venni.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?