Pápalátogatások

Egy muszlim diáklány hazugsága vezetett oda, hogy Samuel Paty párizsi történelemtanárt a nyílt utcán fejezte le még októberben a tizennyolc éves, frissen radikalizálódott, csecsen származású Abdoullakh Anzorov –olvashattuk az elmúlt napokban. A korábbi információk szerint a diáklány azt mondta apjának, hogy azért kapott két napos kizárást az iskolából, mert szóvá tette felháborodását, amiért a történelemtanár Mohamedet gyalázta az óráján, amikor megmutatta a diákoknak azokat a Mohamedről készült karikatúrákat, amelyek miatt a Charlie Hebdo nevű szatirikus lap több munkatársát korábban meggyilkolták. Az apa emiatt egy felháborodott videót tett közzé az interneten, ami feltüzelte a későbbi elkövetőt. A mostani fejlemények szerint a lány ott sem volt az ominózus órán, de azért hazudott, mert félt bevallani otthon, hogy az igazolatlan hiányzásai miatt kapott büntetést.

Ezek a fejlemények azokban a napokban kerültek nyilvánosságra, amikor Ferenc pápa éppen Irakban tartózkodott és egyebek között az iraki síiták legbefolyásosabb vallási vezetőjével, Ali al-Szisztani nagyajatollahval is találkozott. A remény zarándokaként érkezett múlt pénteken Ferenc pápa Irakba, Ábrahám földjére, ahol testvéreknek nevezte az ott élő népeket. Katolikus egyházfő még nem járt itt soha, így kiemelt jelentőségű a szentatya rendíthetetlen kiállása az iraki út mellett, figyelembe véve a koronavírus-világjárványt, illetve azt, hogy a látogatást megelőző napokban rakétatámadás is ért  egy iraki katonai légitámaszpontot. Bár rengetegen vigyáztak a pápára a látogatás során, belátható, hogy komoly kockázatot vállalt magára Ferenc pápa az utazással, mindezt azért, mert fontosnak tartotta, hogy vigasztaló szavaival bátorítsa a helyi vértanú egyházat, ami az elmúlt évtizedekben a töredékére apadt, ugyanakkor viszont a muzulmán közösségeket is köszöntötte, párbeszédbe lépve velük, a béke útját keresve.

A Máté evangéliumából származó „Mindnyájan testvérek vagytok” mottó jegyében Ferenc pápa az ábrahámi gyökereket idézte fel, ugyanis a három nagy világvallás követői, a zsidók, a keresztények és a muzulmánok egyaránt Ábrahámra vezetik vissza magukat, de a közös „ős” ellenére napjainkban (a múlt századot is beleértve) komoly feszültségek választják el egymástól ezeket a közösségeket. Ennek csak egy aktuális, szemléletes példája a cikk elején idézett Samuel Paty-gyilkosság. Néhány karikatúra és egy kis „hazugság” is elég emberi életek kioltásához… Ezen vallási közösségek szélsőséges, fanatikus tagjai vallásuk és istenük „nevében” üldözik, megkeserítik, sokszor életét veszik a másik vallási közösség tagjainak, miközben valóban abban a tudatban élnek, hogy „jót” cselekszenek.

Ferenc pápa iraki útjával olyan példát mutatott az egész világnak, ami zsinórmértékként szolgálhatna mindenki számára, ami nem a terrorizmus és a háborúskodás logikáját, hanem a kölcsönös tisztelet, az egymásra figyelés, a béke és a szeretet iránymutatását követi. A vallási alapon elkövetett erőszak érvek és kifogások nélkül marad az iraki találkozót követően, amely a párbeszédet, egymás elfogadását sürgette, egyben meg is valósítva azt a gesztusértékű találkozások révén.

Az iraki látogatást követően a Rómába tartó repülőúton Ferenc pápa bejelentette, hogy tervei szerint Magyarországra látogat és részt vesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szeptember 12-ei záró szentmiséjén Budapesten. Bár néha már Erdélybe is átszivárog a gyűlölködéssel, ellenségeskedéssel átitatott magyarországi mérgezett közhangulat, olykor mégis megdöbbentő az a politikai színtérről egészen a családok szintjére lehatolt széthúzás és feszültség, ami a magyarországi mindennapokat jellemzi. Ezen törésvonalak össze sem mérhetőek a világvallások között húzódó szakadékokkal, mégis kívánatos lenne ezen repedések és lyukak befoldozása, az égő, fájó sebek begyógyítása. A budapesti pápalátogatást megelőzően jó lenne, ha a saját közösségeinkben is elkezdenénk megvalósítani az iraki út mottóját: „Mindnyájan testvérek vagytok”!

Kimaradt?