Asztalos Csaba: diszkriminatív a sportminiszter külföldiekre vonatkozó létszámstopja

Az Európai Unió szabad munkavállalásra vonatkozó alapelvét sérti az a romániai sportminiszteri rendelet, amellyel kötelezővé teszik, hogy a csapatsportágakban szereplő klubok 40 százalékban kötelező módon hazai versenyőzek foglalkoztassanak – reagált a Novák Károly Eduárd sportminiszter által kiadott rendeletre Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke.

Novák Károly Eduárd csütörtökön jelentette be, hogy az általa kibocsátott miniszteri rendelet már a 2022–2023 idénytől kezdődően kötelezővé teszi, hogy a csapatok a hivatalos mérkőzések teljes időtartama alatt legalább 40 százalékban román állampolgárságú játékosokat szerepeltessenek. A szabály a felnőtt és a junior korosztályra egyaránt vonatkozik. A döntéssel a hazai sportolókat szeretnék több szereplési lehetőséghez juttatni a külföldiekkel szemben – hangzott az indoklás.

Csütörtökön néhány erdélyi klubvezető véleményét kértük ki a rendelettel kapcsolatban, ők sportszakmai szempontból mondták el véleményüket, illetve, hogy szerintük a szabályozás milyen hatással lehet a sportra.

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke a Facebookon reagált a miniszteri rendeletre, diszkriminatívnak nevezve azt. Kérésünkre, pénteken bővebben is kifejtette álláspontját: „Ami az európai uniós állampolgárokat illeti, jogilag nem megalapozott döntés, ugyanis az EU egyik alapelve a személyek szabad mozgásának a joga, beleértve a munkavállaláshoz való jogot is, hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ha egy román állampolgárt Németországban foglalkoztatják sportolóként, ugyanolyan jogai vannak, mint egy német állampolgárnak. Ugyanez érvényes Romániára, vagyis az EU-s állampolgárokkal szemben nem lehet ilyen jogszabály bevezetni” – mondta Asztalos.

A CNCD elnöke emlékeztetett a Bosman-ügyben hozott európai uniós bírósági ítéletre, amely szerint az állampolgárság alapján tilos megkülönböztetni EU-s állampolgárokat, amikor munkaviszonyról beszélünk. „A sporttevékenység is munkaviszonynak számít, függetlenül attól, hogy minek nevezik a szerződést” – fűzte hozzá.

A Bosman-ügy
Jean-Marc Bosman belga labdarúgó keresettel fordult az Európai Bírósághoz, mert miután 1990-ben visszautasította a szerződéshosszabbítást a klubjával, az RC Liege-zsel, felkerült a klub átadólistájára. A belga szövetség és az UEFA akkori gyakorlata szerint az egyesület közel 12 millió belga frankot (mai árfolyamon kb. 300 ezer eurót) kért a játékos átigazolásáért. Mindez, a klubok által foglalkoztatható külföldi játékosok számának maximálását kimondó szabállyal együtt lehetetlenné tette, hogy Bosman máshol elhelyezkedjen. A bíróság 1995. december 15-i ítéletében kimondta, hogy az áthelyezési díjak nem összeegyeztethetők az EK-Szerződés 39. cikkében (egykori 48. cikkében) foglalt szabállyal, azaz a személyek szabad mozgásának a jogával. Megállapította továbbá, hogy a külföldi játékosok számának korlátozása az Európai Unió tagállamai állampolgárai közötti hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg (megkülönböztetés állampolgárság alapján).

Az EU-n kívüli állampolgárokkal szemben lehet ilyen típusú intézkedéseket bevezetni, de meg kell indokolni, de a román államnak ezen a területen vannak már jogszabályai, és a sporttal kapcsolatosan is tisztázza, hogyan férhet hozzá egy EU-n kívüli állampolgár a sportfoglalkoztatáshoz – magyarázta Asztalos Csaba, hozzátéve, hogy ha érvénybe lép a rendelet, a szövetségek vagy sportolók megtámadhatják a bíróságon.

„Érthető és legitim cél, hogy a román sportolókat támogassák, megpróbáljanak minél több lehetőséget biztosítani nekik, de nem ez a megfelelő intézkedés. Mit szólnának a romániaiak, ha más EU-tagállam vezetne be hasonlót? Remélem, hogy ezt a rendeletet módosítják” – mondta Asztalos Csaba.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?