Módosult a közösség elleni uszítás törvényi meghatározása, aminek kapcsán az USR és több véleményformáló megkongatta a veszélyharangot: veszélybe került a szólásszabadság. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint maga a módosítás nem indokolja az aggodalmakat, a bírálatokat az igazságszolgáltatással szembeni bizalmatlanság inspirálta.

Több civil szervezet és közéleti személyiség is bírálta a büntetőtörvénykönyv (Btk.) frissen elfogadott módosítását, amelyet a szólásszabadság elleni merényletnek tartanak. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette, hogy alkotmányossági óvást emel a jogszabály ellen, ugyanis értékelésük szerint az „bünteti a véleményvétséget”. Egyes civil szervezetek és véleményvezérek is úgy vélték, hogy az elfogadott törvényszöveg visszaélésekre ad lehetőséget.

Általános és értelmezhető

A hétfőn elfogadott jogszabály – amely egyelőre kihirdetésre vár – eredetileg a Btk. 369. cikkét lett volna hivatott összehangolni az alkotmánybíróság egy tavalyi döntésével. A taláros testületet Klaus Iohannis államfő kereste meg, mert úgy ítélte meg, hogy a júniusban megszavazott formájában a törvénycikkely értelmezhető, ezért nem felel meg a jogbiztonság alkotmányos elvének. Az alkotmánybíróság elfogadta az államfő érvelését, így került ismét a tervezet a parlament plénuma elé. (A tervezet törvényhozási útja a képviselőház honlapján követhető nyomon.)

A vitatott törvénycikkely a két rendbeli parlamenti vita során többször módosult, végül a jelenleg is hatályos Btk.-cikkel csaknem azonos formában került – ismét – kihirdetésre:

• Egy közösség vagy egy közösség tagja elleni erőszakra, gyűlöletre vagy hátrányos megkülönböztetésére valóuszítás, bármilyen eszközzel, 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (A kiemelt szövegrészek jelölik az újdonságokat a hatályos Btk.-cikkelyhez képest.)

A változtatásokat nézve nehezen érthető, hogyan kerekedett a törvénymódosításból politikai botrány, illetve a véleményszabadság féltése. A magyarázat vélhetően abban keresendő, hogy az újratárgyalás során a szenátusban bekerült a tervezetbe egy kiegészítés, amely szerint bűncselekménynek minősül az is, ha valaki(k) ellen a politikai véleménye vagy hovatartozása miatt uszítanak.

„Gyakorlatilag minden jelentősebb bírálatot, amelyet egy egyszerű állampolgár vagy egy újságíró megfogalmaz egy politikussal vagy politikai párttal szemben, bűncselekménynek minősíthetnek és fél évtől három évig terjedő börtönnel sújthatnak” – kongatta meg a vészharangot a G4Media portálnak nyilatkozó Mihai Badea, az USR parlamenti képviselője.

Cristian Pîrvulescu politológus „illiberális tendenciákat” és a „Dragnea-féle irányvonal” aktiválódását látja a „veszélyes” törvénymódosításban. „Ez a véleményszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága elleni támadás” – hangoztatta az egyetemi tanár a Szabad Európának. Az oroszországi cenzúrára utalva hozzátette: „Innen a háború szó inkriminálásáig csak egy lépés van”.

Bizalmatlanság

A képviselőház által is elfogadott végső változatban már nem szerepel a politikai közösségre való utalás, de nincs is rá szükség, mivel erről rendelkezik a hatályos Btk. 77. cikkelye. Eszerint súlyosbító körülménynek számít, ha a bűncselekmény indítéka – egyebek mellett – az áldozat faji, etnikai, nemzeti vagy politikai hovatartozása. A két cikkelyt együtt olvasva kiderül, hogy a Btk. jelenleg is bünteti a politikai indíttatású uszítást.

Asztalos Csaba jogász, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke úgy véli: nem is maga a módosítás vágta ki a biztosítékot az új cikkely bírálóinál, hanem a kontextus.

„Ami a jogi tartalmat illeti, le kell szögeznünk, hogy amikor egy újságíró kritikát fogalmaz meg egy párt ellen vagy bizonyos módon minősít egy politikust – akár durván –, az még része a szólásszabadságnak. Viszont valaki ellen uszítani a politikai hovatartozása miatt vagy valakit a politikai véleménye alapján megkülönböztetni, az már büntetendő” – magyarázta kérdésünkre a diszkriminációellenes tanács elnöke. Hozzátette: akik támadják ezt a módosítást, tulajdonképpen az igazságszolgáltatással és a politikai osztállyal szembeni bizalmatlanságukat fejezik ki. Sajnos jó okuk van nem bízni az igazságszolgáltatásban, hiszen a romániai ügyészségek és bíróságok teljesen esetlegesen állítják fel a véleménynyilvánítás határait, illetve alkalmazzák az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó határozatait az eléjük kerülő ügyekben – fűzte hozzá Asztalos Csaba.

A CNCD-elnök kérdésünkre úgy vélte: a régi-új előírással valóban visszaélhetnek a politikusok úgy, hogy „feljelentgetik a kellemetlenkedő” újságírókat, miközben tisztában vannak vele, hogy az őket bíráló zsurnaliszta adott esetben csak a munkáját végzi. Ilyesmire egyébként eddig is volt példa. Asztalos a főváros IV. kerületének polgármesterét hozta fel, aki számtalan – büntetőjogi, polgárjogi és közigazgatási – keresetet nyújtott be egy országos napilap ellen, a számára kellemetlen tartalmak eltávolítását kérve. Szerencsére a bíróságok eddig elutasították a feljelentéseit – tette hozzá az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke.