A jelenlegi irodalomoktatás elrettenti a fiatalokat az olvasástól, leghamarabb a kiskamasz fiúk hagynak fel ezzel a tevékenységgel, hangzott el a sepsiszentgyörgyi könyvvásáron. Helyszíni felmérésünkből kiderült, a kamaszoknak szóló könyveket azért keresik az olvasók.

A gyerekek olvasási szokásairól Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke, gyermekirodalom-kutató számolt be a SepsiBookon pénteken szervezett beszélgetésen, amelyen Pompor Zoltán, a Magyar Olvasástársaság elnökének kérdéseire rajta kívül Farkas Kinga, a Cimbora főszerkesztője, illetve László Noémi, a Szivárvány és Napsugár lapcsalád főszerkesztője is válaszolt.

Gombos Péter nem látja, hogy lenne alsó korhatára az olvasásnak, és ez nagyon meghatározó az utóbbi évtizedek felmérései szempontjából. Mint kiemelte, különbség van aközött, hogy valakinek olvasnak és valaki már önállóan olvas – az utóbbi korosztálya nagyjából a 8-14 éves kor közé tehető, míg az előző nagyjából a 3-8 éves korosztály. Bár csak magyarországi adatokkal szolgálhatott, kifejtette, hogy ott az olvasóképes olvasók nagyjából ötven százaléka olvas, ugyanakkor egy 2005-ös felméréshez hozzámérve az látszik, hogy manapság kevesebb a nem olvasó, de kevesebb az intenzíven olvasó is. Sosem volt még ilyen sok képernyő a gyerekek életében, ott is rengeteget olvasnak és írnak, de semmi nem pótolja azt, amikor egy gyerek a fantáziáját használja és a szöveg által felvetett világot képezi meg – tett hozzá László Noémi.

Farkas Kinga kifejtette: a Cimbora folyóirat eleve kiskamaszok számára készül, egy célzott korosztálynak, akik számára az is nagyon fontos, hogy papíralapú maradt a lap – ehhez hasonló folyóirat ma Magyarországon nincsen jelenleg. Gombos rámutatott arra is, hogy a leghamarabb a kiskamasz fiúolvasókat veszítik el és sajnos a jelenlegi irodalomtanítás mindent megtesz annak érdekében, hogy elrettentse a fiatalokat az olvasástól. A veretes olvasnivalóktól eltántorodnak – hangsúlyozta.

A tudásszerzés felerősödése és a kreativitás fejlesztése között továbbra is különbség van – az amerikai fiatalok példája merült fel a kerekasztal során, akik mintha teljesen elfelejtették volna az élvezeti olvasást, amely az önállóságot és a kritikai gondolkodást fejleszti, ez pedig egyre erősödő tendenciát mutat a mi társadalmainkban is. Hangsúlyosan van jelen azonban a szülők döntése: kb. 8-10 éves korig a szülők olyan könyvek közül szoktak inkább választani, amelyek az ők gyerekkorukat is meghatározták, illetve az olyan népszerű, ismétlődő figurákat, akik biztonságérzetet keltenek. Farkas Kinga hozzátette viszont, hogy egy ötödikes és egy nyolcadikos diák között hatalmas különbség van, ezért olyan szerzőket keresnek általában publikálásra, akik írnak kamaszoknak, de nem utasítják vissza a személyes találkozásokat sem.

A gyerekvers Erdélyben jobban működik és népszerűbb, Magyarországon nem éli reneszánszát – irodalomtörténeti okai is vannak ennek, hiszen számos népszerű gyerekirodalmi szerző innen indult. Ugyanakkor a népszerűséget kétségkívül az illusztrátoroknak és a kiadóknak is köszönhetik.

A SepsiBook könyves standjai között járva több kiadónál is érdeklődtünk a legnépszerűbb gyerekkönyvek iránt. A kétségkívül gazdagon illusztrált könyveiről ismert Gutenberg kiadónál elmondták, hogy a vásáron legkelendőbb gyerekkönyveik Szőcs Margit Teofilja, amelyet Kürti Andrea illusztrált, illetve Balázs Imre József Egyformázni, különbözni című könyve, Márton Éva rajzaival. Nagy Péter, az IDEA Könyvtér és az Exit kiadó vezetője úgy nyilatkozott, hogy az ismeretterjesztő Kreatív Könyvek sorozaton kívül az ifjúsági irodalom fogyott intenzíven a vásáron, például Lupescu Kata Kalózlány-könyvei, vagy Péter-Brezovsky Tamás 12 éven felülieknek íródott friss Man-machine sci-fi trilógiája, valamint Czire Hanga-Debóra Félutasok első és második kötete egyaránt. Kónya Tímea a Cerkabella kiadó standjánál Zalán Tibor királylányos meséit, May Szilvia A Fásli utcai állatkórház című könyvét, illetve Somfai Anna Barátsághálóját emelte ki – leginkább azokat a szerzőket vásárolták, akiknek könyvbemutatójuk, író-olvasó találkozójuk volt a könyvvásár alatt.

Miért írnak gyermekirodalmat a szerzők?

A legtöbb gyerekirodalmat alkotó szerzőnek magának is vannak gyermekei, és a leggyakoribb az, amikor gyermekük születése inspirálja őket gyermekkönyv-írásra. Farkas Kinga kérdezte László Noémit és Krusovszky Dénest tapasztalataikról a Porondon a fesztivál harmadik napján, amely során kiderült az is, hogy Krusovszky első gyermekkötete még 2013-ban jelent meg, az első gyermeke születése előtt, és ez számára rendkívül felszabadítóan hatott. Eredetileg irodalmi érdeklődésből merült fel benne az ötlet, és észrevette, hogy a felnőttirodalommal szemben ebben a műfajban közvetlenebbül tudott reagálni. Pontosan lehet tudni, kikhez kell szólni, nincs ez az eltávolítás – fejtette ki Krusovszky.

Minden gyermek művésznek születik, de oktatási ciklusainkkal és rendre kényszerítéseinkkel sikeresen kiverjük belőlük – mondta László Noémi. Egy kicsit minden művész gyermek, és ő a saját belső gyermeki énjéből kiindulva dolgozik és nem csupán a gyerekekre gondol, hanem a minden felnőttben ott lakozó gyermekre, amikor ír.

Krusovszky legújabb gyermekvers-kötetéről, az Azóta őzikéről elmesélte: regényírói ambícióit váltotta fel ennek a kötetnek a megírása a járvány alatti bezártság idején, a családi együttlétek ihlették.

A magyar gyermekirodalom gyöngyszemei abban a sajátos és szabadsághiányos helyzetből születtek, mely a múlt rendszert jellemezte. Bámulatos produkció a magyar gyerekirodalom gazdagsága, miközben művészi értelemben nem volt szabadság, hangzott el. A nyolcvanas években született Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Zelk Zoltán és Kányádi Sándor legnagyobb termése ebben az értelemben, amely nyilvánvalóan Krusovszkyt is inspirálta. László Noémi örömmel emlékezett vissza első saját gyerekkönyv-emlékeire: elsőként az édesapja vette meg neki Moszkvából (!) Weöres Bóbitáját, aztán később segélycsomagban is kaptak könyveket 1989 után, de ezeknek már inkább a szerző öccse örült. Ha pedig egyetlen könyvet kellene elvinnie magával egy lakatlan szigetre, az mindenképpen Hervay Gizella Kobak könyve lenne, árulta el.