Az erdélyi alkotó egy egész kiállításra való anyagot vitt magával a bőröndjében Addisz-Abebéba.

Balog István nagyenyedi képzőművész, az Inter-Art Alapítvány elnöke, már számtalan országban alkotott. Legutóbb, január 23. és február 5. között, egy etiópiai művésztáborban vett részt, ottani élményeit megosztotta a Maszol olvasóival is.

Balog István  volt már Afrikában, de most először sikerült eljutnia a kontinens keleti felébe. Etiópiában rendeztek egy nemzetközi művészeti szimpóziumot, amelynek címe Origins (Eredet) volt. Tizenhét ország képviselői gyűltek össze, valamint több helybeli művész is, Romániát egyedül ő képviselte.

Kulturális impressziók

A hivatalos nyitóünnepségre január 26-án, a záróeseményre február 5-én került sor. A szimpózium az Inter-Art Alapítványnak a 100 ország 100 művészének 100 alkotásából álló, Kulturális impressziók című vándorkiállításával indult. A gyűjtemény az Etiópiai Tudományos Akadémia galériájában volt kiállítva a fővárosban, Addisz-Abebában.  Az eseményről az etióp nemzeti televízió is beszámolt.   

Balog István egy bőröndben szállította el a száz alkotást Afrikába és vissza. „Ez a vándorkiállítás úgy született, hogy 2018-ban egy válogatást hoztam össze azokból a projektekből, ahol az évek során művészek szerepeltek kisgrafikával meg mail art-tal. Ezek kisméretű alkotások, befértek egy bőröndbe, összesen nyolc kilót nyomtak, össze lehet állítani őket szépen, mint egy puzzle-t”- mondta.

A művésztől megtudtuk: saját költségén utazott Afrikába, mert sajnálta elkölteni az alapítvány pénzét, amelyet az idei enyedi nemzetközi alkotótáborukra tartogat.

„Az Inter-Art több évtizede szervez nemzetközi projekteket. Amikor azt az online  világkiállítást szerveztük, ahol az összes 193 ENSZ tagország összegyűlt, akkor kerültem kapcsolatba az interneten Tamerat Siltannal, aki Etiópiát képviselte a projektben, ő egy nagyon elismert afrikai művész. Azóta tartottuk a kapcsolatot, más projektekben is szerepelt, a tavaly találkoztunk Szenegálban és akkor ismertette a szimpózium tervét. Amikor azt kérdezte tőlem, miben tudnék segíteni neki, akkor azt mondtam: Hozok neked száz országot a kiállításra. Ez az imázs szempontjából nagyon jól jött neki. Köszönetképp a szervezők kitették az Inter-Art logóját, tehát partnerként tiszteltek bennünket. Huszonhét éve szervezek művésztelepet, de nagyon meg voltam elégedve azzal, amit ott tapasztaltam. Nagyon törekedtek arra, hogy minden jól sikerüljön. Afrika nem a pontosságáról híres, például Szenegálban másfél órát ültem a buszban, amíg valahogy elindult, de ezúttal nem voltak különösebb gondok” – nyilatkozta Balog István.

Az erdélyi művésznek keveset sikerült látnia Etiópiából, ahhoz képest, amennyi látnivalót rejt az ország, az alkotótábor hivatalos programja miatt. Előzőleg arról volt szó, hogy Bahir Dar környékén fognak alkotni, ahol a Kék-Nílus ered, de mivel Etiópiában instabil a politikai helyzet, gyakran lázadások törnek ki, ez túl veszélyesnek tűnt, s emiatt csak két napra mentek el kirándulni, egyébként a fővárosban alkottak. A művész elmondta:  Etiópia egyik legfejlettebb ország a kontinensen, az Afrikai Unió székhelye is Addisz-Abebában van. A főváros nagyon szép, de ott is vannak gettók, ilyen helyeken is jártak, de helybeliekkel, mert nélkülük veszélyes lett volna odamenni.

A Kék-Nílus forrásánál

„A legnagyobb élményem a Tana tóhoz tett kirándulás volt, ahonnan a Kék-Nílus ered”- meséli a művésztől. Sikerült bepillantani a helyiek életébe is, amire a turistáknak nincs módjuk.

„Bementünk az emberek házába is, láttuk a szokásaikat, közvetlenül velük beszélgettünk. Az ottani emberek nagyon kedveseknek és rendeseknek tűntek, persze ha nem sérted meg őket, mert máskülönben érzékenyek. Nem szabad érzékeltetni semmiféle európai fölényességet, mert azt nem veszik jó néven. Az afrikai művészet csodálatos, de épp az európaiak rontják el, no persze nem én vagy a társaim, akik odamentünk, hanem a kurátorok vagy azok, akik elkezdik tanítani őket, hogyan kéne művészkedni. Az, hogy én elvittem oda egy kiállítást, az nem befolyásolta őket, csak megtekintették száz másik ország művészét, de én nem mondtam nekik, hogyan kellene alkotniuk”- emelte ki Balog István.

A helyi képzőművészek nagy hangsúlyt fektetnek a szimbólumokra és a tradíciókra, megtartják azokat a formákat, színeket, az ősiséget, amit örököltek. Etiópia helyén egy csodálatos birodalom volt, Abesszínia néven, nagyon fejlett kultúrával, mely ihletforrás is számukra.

A találkozó legnagyobb művészi kihívása is a hagyományokhoz kötődött: egy-egy kétméteres csónakot kaptak, amit tetszés szerint kellett kifessenek. Ezen kívül persze vászonfestmények is készültek, mindezeket otthagyták ajándékba a szervezőknek.

„Ha minden jól megy, jövőre visszatérek és viszek – szintén bőröndben - egy gyűjteményt, ötven hazai művész munkájából egy válogatást, hogy még nagyobb hangsúlyt fektessek művészetünk népszerűsítésére. Hogy összejön-e, az az ottani helyzettől függ, ami nagyon bizonytalan. Szombaton, mielőtt hazajöttem volna, csodálatos napunk volt, a fővárosban sétálgattunk, másnap már rendőrséget, páncélkocsikkal felvonuló katonaságot láttam az utcán, mert vallásos frakciók spontán kormányellenes lázadása tört ki. Ez Afrika: nem tudod, hogy ma mi van és holnap mi lesz”- osztotta meg emlékeit az alkotó.