A Kárpát-medence legnagyobb irodalmi magánalapítványát hozták létre kolozsvári és budapesti székhellyel Méhes György Kossuth-díjas erdélyi író örökösei. A 300 ezer eurós tőkével induló Méhes György Alapítvány célja elsősorban a határon túli pályakezdő írók, költők támogatása, valamint a névadó hagyatékának ápolása és feldolgozása.

A Méhes György Alapítvány létrejöttét az örökösök és a kuratórium tagjai hétfőn sajtótájékoztatón jelentették be Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéház teraszán. Az eseményen Básti Juli, Jordán Tamás, a Nemzet Színésze, valamint Lukács Sándor – valamennyien Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészek – is részt vettek, akik előző este a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében felolvasószínház formájában adták elő Méhes György Ti földi Istenek (Bizánci capriccio) című, a ’90-es évekig fiókban őrzött egyfelvonásos színdarabját.

Méhes György fia, Nagy Elek vállalkozó, a gyalui várkastély tulajdonosa több anekdotát is felidézett arról a Kolozsvárról, ahol édesapja íróvá, színpadi szerzővé, újságíróvá vált olyan személyiségek társaságában, mint Janovics Jenő, Kós Károly vagy Dsida Jenő, és ahol ő maga is felnőtt. „Az alapítvány azt a szellemiséget próbálja meg továbbvinni, ami édesapámnak is fontos volt: hogy nyelvében él a nemzet. Az irodalom az, ami átütően tud abban segíteni, hogy megtartsuk nyelvünket, létünket, hogy mi magyarok tudjunk maradni” – fogalmazott.

Mint mondta, a Méhes György Alapítvány célja a névadó életművének gondozásán túl a magyar kultúra és a fiatal, pályakezdő írók, költők támogatása, illetve a népek békés egymás mellett élésének elősegítése. Nagy Elek felidézte, édesapja 1944-ben írt cikkében – amiért majdnem letartóztatták – amellett foglalt állást, hogy az évszázadok óta együtt élő nemzeteknek nem egymás ellen, hanem egymás mellett kell élnünk. „Az alapítvány számára nagyon fontos a jelenlegi erdélyi román többségnek is világossá tenni, hogy a magyarokkal együtt élni kell, hogy nem egymás ellen vagyunk” – szögezte le az örökös.

A sajtótájékoztatón Jordán Tamás is üdvözölte az alapítvány létrejöttét, amelynek „a küldetése pontosan az, amire a legnagyobb szükség van”. „Ennyi idősen, és rengeteg eredménnyel, díjjal elhalmozottan, egyre fontosabbnak gondolom azt, hogy a határon túl élő magyarság identitását erősítsük” – fogalmazott a Nemzet Színésze.

Erős Kinga Andrea, irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség elnöke, az alapítvány kuratóriumának tagja hangsúlyozta, az elmúlt évek legjelentősebb összegű magánmecenatúrájáról van szó, amelynek a 19. századtól a 20. század közepéig volt hagyománya a magyar irodalomban, az államosítással ez azonban megszakadt, és az irodalom támogatása a rendszerváltás után is inkább állami keretek között maradt. A Méhes György Alapítvány létrejötte igazolja, hogy érdemes és szükséges a jövőbe fektetni, fogalmazott Erős Kinga. Mint mondta, Méhes György életművének kutatása, amely szintén feladata lesz az alapítványnak, olyan hozadékokkal járhat, mint a vasárnap esti felolvasóest. „Megszületett egy olyan mű, ami jóval a rendszerváltás előtt íródott, teljes mértékben rendszerkritikus volt” – mutatott rá, hozzátéve, hogy az élmény igazolta, hogy emberközpontúsága miatt ez a mű ma is működik.

Láng Gusztáv irodalomtörténész, irodalomkritikus az alapítvány kuratóriumának másik tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltás nem csak az adott országok politikai szerkezetét változtatta meg, hanem alapvetően átalakította a közép-európai országok gazdasági szerkezetét is. Az alapítvány létrejötte mögött nem csak nagyvonalúság áll, hanem annak tárgyilagos felismerése, hogy az irodalom és a kultúra általában nem működtethető piaci alapon. „A vers nem piaci áru, de azzá válik, és ezzel megalázzuk. Ezen próbál változtatni ez az alapítvány” – mondta az irodalomtörténész.

Az alapítvány kuratóriumának tagja Láng Gusztáv irodalomtörténész, valamint Erős Kinga Andrea irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség elnöke mellett Nagy Koppány Zsolt és Gáll Attila írók, valamint az örökösök közül Méhes György lánya, Sárkány-Nagy Erzsébet és unokája, Nagy Elek fia, Nagy Levente. A kuratórium mind a hat tagja erdélyi gyökerekkel rendelkezik, emelte ki Nagy Elek.

A pénz mellett ingatlanokkal is támogatják a kulturális életet

Konkrét ösztöndíjpályázatot még nem írtak ki, de az alapítvány fogja menedzselni a Magyar Írószövetséggel és az Erdélyi Magyar Írók Ligájával együttműködésben a már létező Méhes György-díjat és a Méhes György drámaíró pályázatot, valamint prózapályázatot is terveznek, mondta el a Maszol kérdésére Nagy Elek.

A család 300 ezer eurónyi alapító tőkét ad az alapítványnak, a következő tíz évben pedig ezt legalább további 3 millió euróval toldanák meg, emellett ingatlanokat is az alapítvány rendelkezésére bocsátanak. Ezek között lesz Méhes György Jókai utcai lakása, amelyben most az Erdélyi Híradó Kiadó és a gyalui Erdélyi Hagyományok Alapítvány működik, a gyalui várkastély, amelynek helyreállítása a tervek szerint 2023 végén zárul le, illetve Szőcs Géza egykori fellegvári háza, a Tenkei-villa. „Innen kinézve az egész Kolozsvár a lábaink előtt hever, és arra gondoltunk, hogy például ott egy vendégház és alkotóház lehetne, ahol irodalmárok, festők lakhatnak és egy gyönyörű kertben alkothatnak” – részletezte Nagy Elek.

„Ez az egyik legfontosabb érték, amit a családunk tud adni a nemzetnek, ez kötelességünk is, ha az embert így nevelik, akkor azt érzi, hogy ezt meg kell tennie” – összegzett az üzletember.