banner_VpBVFWkY_GYAM - maszol webbanner 970x250.png
banner_rvYtcHzr_GYAM - maszol webbanner 728x90.png
banner_CyymSrg3_GYAM - maszol webbanner 300x250.png

5-600 eladott példány igazi sikernek számít egy erdélyi könyvnél – mérlegvonás a marosvásárhelyi könyvvásáron

Bár a 2020-ban a a marosvásárhelyi könyvvásár pandémia okán bevezetett online közvetítéseit több tízezren nézték, az eladási számok nem tükrözik ezt az érdeklődést, derült ki a Mentor Könyvek Kiadó csütörtök délutáni beszélgetésén.

A 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár vasárnapig naponta online közvetített könyvbemutatókkal, szavalatokkal, beszélgetésekkel, illetve a várba költöztetett vásárban erdélyi kiadványokkal várja az érdeklődőket. Csütörtök délután Könyvholnap címmel szervezett beszélgetést a Mentor Könyvek Kiadó, amelyen szerzőit, Káli Király Istvánt, Miklóssi Szabó Istvánt és Dubb Lászlót faggatta a könyvkiadás jelenéről és jövőjéről faggatta Ifj. Király István, a kiadó vezetője.

Sanyarú a könyvkiadók sorsa, ezért a szerzőké is, akiknek a munkája és tehetsége nem nyeri el a méltó elismerést, mondta Káli Király István, aki a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke és a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár társszervezője. „Ma az erdélyi írók közül senki nem engedheti meg magának, hogy kizárólag az irodalomból éljen meg. Ennek ellenére van erdélyi magyar irodalom, és nem is akármilyen” – fogalmazott.Balról jobbra: Káli Király István, Milóssi Szabó István, Dubb László és Ifj. Király István | fotó: Szigeti Szenner Szilárd

Káli Király István szerint az erdélyi szerzőkkel kapcsolatos másik „óriási bökkenő”, hogy bár magyar szerzőkként az összmagyar nyelvterület lehetne az célközönségük, ez a befogadás mégis ritkán történik meg. „Az összmagyar piac nem nagyon vevő az erdélyi könyvekre, ezért roppant kis példányszámban jelennek meg Erdélyben a magyar nyelvű könyvek” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ennek ellenére reménykedik abban, hogy ez az állapot még változhat, ha a felnövő generációk könyvszeretők lesznek.

Ifjabb Király István, a Mentor Könyvek Kiadó vezetője az erdélyi kiadók magyarországi jelenlétére reflektálva elmondta, hogy megszüntették a kapcsolatot a magyarországi nagykereskedőkkel, mert feleslegesnek látták elküldeni a kiadványaik 150-150 példányát azért, hogy „bevágják őket egy sufniba”, majd 7-8 hónap után visszaküldjék őket, ráadásul legtöbbször szakadt borítóval, meggyűrt gerinccel. „Az a legborzasztóbb, hogy nektek íróknak azt kell mondanunk, hogy bocsánat, hogy csak ennyire tud terjeszteni egy erdélyi kiadó” – mondta a szerzők felé fordulva. A kiadóvezető szerint azért vannak kiskapuk a magyarországi terjesztésre is, például az, hogy kis könyvesboltokat keresnek fel, akik 50 százalékos kedvezménnyel vásárolják fel a kiadványokat, de helyben ki is fizetik készpénzben, és így eljuthatnak a marosvásárhelyi kötetek a határon túli magyar olvasókhoz is.

Káli Király István Román Elemér könyvét hozta fel példának, amely nem csak azért különleges, mert a szerzője 90 évesen első kötetes szerző, hanem azért is, mert megismerhető belőle a homoródszentmártoni tájszólás. Az Egy kőszedő meséi összesen 600 példányban jelent meg, ebből eddig Magyarországon alig 10 példány, Erdélyben több mint 400 példány kelt el, ami szép siker, de a nyereségességhez nem elég.

Miklóssi Szabó István arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltás előtt átlag 50 ezer példányban jelent meg egy cím, ma pedig jónak számít, ha egy könyv ennek 1 százalékát eléri, azaz 5-600 példányban elfogy Erdélyben. Mint mondta, ez a hatalmas visszaesés a neves, „sztár-írók” esetében is fennáll.

Mint a beszélgetésből kiderült, a kiadók úgy tartják, hogy a 2000-2500 példányban eladható könyvek önfenntartóak, bár valójában ez az eladott példányszám csak a költségeket fedezi, a szerző honoráriumát nem. Nem lehet támogatás nélkül nyereséges könyvet megjelentetni, szögezte le Káli Király István. „Ezért nagyon fontos, hogy azok az intézmények, amelyek illetékesek az írott magyar kultúra fenntartásában, azok értékeljék át a szempontjaikat, és nézzék meg, hogy mit jelent egy kisebb-nagyobb műhely erőfeszítése abban az irányban, hogy legalább szinten tudja tartani az írott magyar kultúrát, arról nem is beszélve, hogy ezt fejleszteni kellene, lépést tartani a világszínvonallal” – fogalmazott.

A beszélgetésen szóba került az is, hogy az online világra jellemző információdömpingben nehezen találja meg az utat egy olvasóhoz egy-egy új könyv. Káli Király István arról beszélt, hogy 2020-ban több tízezren követték a könyvvásár élő közvetítéseit, az erdélyi könyvvásárlás számain azonban ennek tíz százaléka sem tükröződik. Dubb László, akinek Zsinagógán villámhárító? című kötetét jelentette meg a Mentor Könyvek, hozzátette, ahhoz, hogy az emberek be is lépjenek a könyvesboltba, meg kell találni a kiskaput ahhoz, hogy a gyerekeknek érdekesebb legyen elolvasni egy könyvet, mint megnézni egy rövid kisfilmet.

Káli Király István egyébként elemzést is közölt a marosvásárhelyi könyvvásár honlapján az erdélyi kiadók helyzetéről. Következtetései szerint ezek 2020-ban és 2021-ben is megtartották a 2019-ben elért címenként átlagban 300–400-as, jobb esetben 500-as példányszámot, ám legtöbben ennek legfeljebb a felét tudták eladni. A könyves rendezvények hiánya miatt két általa megkérdezett kiadónak 70 százalékban, a többségnek 35–40 százalékban csökkent a forgalma 2020-ban.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?