Tóth Géza Oscar-jelölt animációs rendező: „Hálistennek azt mondhatom, hogy egész életemben játszom”

Kulisszatitkokról, játékról és alkotói folyamatokról is szó esett a BBTE Film és Média Napok keretében, ahol M. Tóth Géza Oscar-jelölt filmrendezővel, egyetemi tanárral, a KEDD animációs stúdió vezetőjével beszélgetett Zágoni Balázs, miután a szerző munkáiból is vetítettek az eseményen.

 Fotó: Magyar Film és Média Intézet Facebook-oldalaTóth Géza neve a magyar (és nemcsak!) közönséggel egyértelműen a Bogyó és Babóca kisgyerekeknek készült rajzfilmsorozatával fűződött össze az évek során – a BBTE Filmnapokon azonban középiskolásoknak is tartott animációs workshopot, amelyen hat tizenegyedikes diák vett részt. A workshop eredményeképp megnézhettük a pár perces, elkészült animációkat is, amelyek a két csoportban készültek: napi híreket választottak ki a fiatal alkotók, ezek kivonata alapján rajzolták meg és vágtak ki papírból figurákat, alakzatokat, hogy a storyboard elkészültét követően megfilmesítsék a történteket.

Mi is az a csatornaazonosító?

A rendező több mint ezer hosszabb-rövidebb alkotást tudhat magáénak, az est folyamán megtudhattuk azt is, hogy sokáig foglalkozott csatornaazonosítók gyártásával. A műfaj olyan, kb. tíz másodperces időtartamú alkotás, amely egy tévécsatorna identitását, brandjét hivatott kidomborítani, a márkaépítés fontos eszköze, amelyet bejátszásként sugároznak a televízióban. A műfaj rövidsége kreatív kihívások elé állítja szerzőjét, ugyanis egy apró narratívát, érzelmet, helyzetet kell vizuálisan létrehozni, ami megmarad a nézőben. Ezeket könnyíti egy-egy ünnepnap időszakának tematikája, pl. a karácsony – itt a magyar Zene TV csatornaazonosítóin sokszor szerepel különböző kalamajkákba keveredő télapó, vagy a VIVA zenei csatorna háromszögekből felépülő logójának kreatív keretezős, közlekedési táblákat megidéző, könnyen felismerhető formanyelve.

„Sose kellett mással foglalkoznom, mint amint szerettem. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, a munkáim legnagyobb része saját alkotás, nem megrendelésre készült. Olyan munkák, amelyeknek a forgalmazhatóságában én bízom. 21 éve működik a stúdiónk KEDD címmel, ahol főként gyereksorozatokat gyártunk.” – fogalmazott M. Tóth.

A minimalista vizuális kódok értelmezésre ösztönöznek

Zágoni Balázs arra mutatott rá M. Tóth munkáival kapcsolatosan, hogy a rendezőnek van egy sajátos viszonya a tárgyakhoz, mintha mindig valamit más látna meg bennük, amiből aztán kikerekedik valami egy-egy rövid animáció elkészítése során (pl. az említett csatornaazonosítókban, vagy a Mitch-Match sorozatban, ahol egy gyufaszál a minimalista főszereplő). M. Tóth humorosan fogalmazott: az ilyesfajta „defektjeire” egyszerre tekint úgy, hogy környezeti hatás és örökletes, de elsősorban nyilvánvalóan szakmájaként tekint az egészre, amelyet két jól definiálható tényező is befolyásol. Az első ilyen a határidő, amely képes az emberből kisajtolni igen kreatív ötleteket, a második pedig, ha megrendelésről van szó, akkor bizonyos hívószavak és a közönség, amelynek készülnek. Ugyanakkor sok különbség nincs az alkotói folyamatban a megrendelt és a saját munka között, lényegében abban a helyzetben van, hogy szabad kezet kap mindig. A játéknak azonban mindig vannak szabályai és jól meghatározható közegei, a lényeg, hogy az ember ne tévessze össze az operába járó Wagner-közönséget a totyogókkal, óvodásokkal.

A gyufás sorozatot a rendező egyféle percepcióelméleti kísérletnek is szánta, amelyben az is lehet vizsgálni, hogy mit csinál az agy, miközben értelmez. A gyufák élethelyzeteket teremtenek meg, apró darabjaik mozgatása, valamint a hozzájuk rendelt hang által domborodik ki a történet. Ugyanakkor, ha bármely pillanatban megállítjuk a filmet, nem biztos, hogy tudjuk, éppen miről van szó és melyik mozzanatot látjuk – ehhez össze kell raknunk nekünk a lecsupaszított vizuális médiumból és a hang médiumából a történetet.

A Bogyó és Babóca összesen 14 nyelven nézhető, több mint 120 ország televíziós csatornáján sugározzák

A Bogyó és Babóca-sorozat töretlen népszerűségnek örvend, ennek ellenére M. Tóth számára az jelentett kihívást a megfilmesítés szempontjából, hogy meg kell találni, kihez beszélünk, és ma már meg kell magyarázni, hogy miért olyan az, amit éppen készítünk. Jelenleg úgy néz ki, hogy nem csupán gyerekfilmeket készítünk, hanem egész felosztás van a csecsemőktől a kiskamaszokig és kamaszokig, és itt még mindig csak a 16 éves korosztályig jutottunk el. Abban a szerencsés helyzetben volt, hogy ő leginkább egy műfordító szerepéhez hasonlított a tevékenysége, mert Bartos Erika, a Bogyó és Babóca-történetek írója már megvolt nekik. A nemzetközi forgalmazhatóság miatt döntöttek úgy, hogy nem szereplőkre bontva szólaltatja meg a karaktereket a sorozatban, hanem mintegy „mindenki magymamájaként” Pogány Judit hangján szólal meg a narráció. Romániában is hatalmas népszerűségnek örvend a sorozat, az egyik legnézettebbé nőtte ki magát, a román narráció pedig Mirela Corbeanu munkája, aki szintén nagyon karakteres hang. M. Tóth elmondta: önálló stúdió a KEDD, folyamatosan értesülnek arról, hogyan fogadják a munkáikat és folyamatosan azon dolgoznak, hogy sikeresek legyenek.

banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?