A szkíta törzsek az ókor végén tűntek el véglegesen a történelem színpadáról, csak kurgánok ezreit hagyva maguk után.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén hitelesítette a szkíta nemzetiség honos népcsoporttá nyilvánítását célzó választópolgári kezdeményezést, írja a 444.hu. A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Az NVB határozatából sajnos nem derült ki, hogy vajon hányan vallhatják megukat szkítának 2023. Magyarországán.

Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

A szkítákra vonatkozó legtöbb írásos információ Hérodotosztól maradt ránk. A nagy görög történetíró szerint a harcias szkíták a Fekete-tengertől és a Kaspi-tengertől északra éltek, számos törzsre oszlottak, s nomád életformát folytattak. Hérodotosz beszámol róla, hogy Kr.e. 512-ben az I. Dareiosz vezette perzsák súlyos vereséget szenvedtek a rettenthetetlen nomádoktól.

A legjobban ismert szkíta törzs az európai (pontoszi) szkítáké volt, akiknek kultúrája legalább ezer évig (Kr. e. 7. század – Kr. u. 3. század) virágzott a Fekete-tengertől északra, írja a Múlt-Kor történelmi magazin. Ezt követően a szkíták eltűntek a történelem színpadáról. Írásos emlékeket és városokat nem hagytak maguk után, csak földalatti sírkamrákat, úgynevezett kurgánokat, gazdag régészeti anyaggal.

A XVIII.-XIX. századi romantikus történetírás a szittyáknak is nevezett szkítákat a magyarok és hunok közös ősének tartotta. A történelemtudomány általánosan elfogadott álláspontja szerint ez az elméletet nem állja meg a helyét.