Feltárás alatt van a kézdiszentléleki Tarnóczy vár, a Kemény Zsigmond által írt Özvegy és lánya című regény legendás helyszíne. Az önkormányzat azt szeretné, hogy A-kategóriás műemlékké nyilvánítását követően turisztikai látványosság legyen belőle.

A koronavírus-járványt megelőzően egy régészekből álló csapat – helyi erőkkel kiegészülve – megkezdte a kézdiszentléleki Perkő alatt lévő Tarnóczy-Mikes kastély romjainak a feltárását. Három éve a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) egyetemistáiból álló régészcsoport dr. Mordovin Maxim egyetemi docens vezetésével több szelvényt ásott ki. Jó tudni, hogy Tarnóczy-Mikes kastély feltárása a Székely Nemzeti Múzeum és az ELTE közös tudományos projektje, amelyet a kézdiszentléleki polgármesteri hivatal és Kovászna Megye Tanácsa kezdeményezett és támogat. A 2022-es ásatási idényben az ELTE hallgatói mellett a munkába bekapcsolódtak a Babeș–Bolyai Tudományegyetem diákjai is, részvételükre örömmel számítanak a továbbiakban is. Fontos hangsúlyozni, hogy kutatást vezető, koordináló és szervező intézmény a Székely Nemzeti Múzeum, a régészeti kutatások a múzeum munkatársainak állandó részvétele és szakmai felügyelete mellett zajlottak.

Balogh Tibor kézdiszentléleki polgármester érdeklődésünkre elmondta: szeretné, ha a feltárás idén is folytatódna. „Elindítottunk egy dokumentációs folyamatot, célunk, hogy első osztályú műemlékké nyilváníttassuk a várat. Azt szeretném, ha ez megvalósul, tudjunk pályázni akár a falak teljes felújítására, vagy legalább a feltárt várfalak konzerválására” – mondotta. Az elöljáró szerint, ha ez meg tudna valósulni, akkor a turisztikai vérkeringésbe úgy tudnák bekapcsolni Kézdiszentléleket, hogy egy látogató egy teljes napot tudna eltölteni a nagyközségben.

A vár a Perkő-hegy lábánál, a falu északnyugati részén lévő magaslaton található, a reneszánsz elemeket őrző Tarnóczy-Mikes kastély történelmi és irodalomtörténeti emlékhely. A feltételezések szerint a reneszánsz kastély egy régebbi – XV. századi – erődített kastély romjaira épült. Első írásos említése 1513-ból való. Orbán Balázstól megtudni, hogy a középkor folyamán a kastély és uradalom többször is gazdát cserélt. 1634-ben a kastélyban történt Tarnóczi Sárának Mikes János általi elrablása.

Egymást váltó, jeles tulajdonosai miatt egyfajta központja volt a XV–XVIII. századi háromszéki eseményeknek. Ez volt Kemény Zsigmond Özvegy és lánya című regénye cselekményének egyik színhelye. A kastély a XIX. század elején még lakható volt, Orbán Balázs látogatásakor már nem lakták, de akkor két emeletnyi magasságban álltak reneszánsz kőfaragványos falai.

Látnivaló az említett váron kívül is bőven akad, hiszen a Tarnóczy vár fölött található a Szent István-kápolnával megkoronázott Perkő, amely Csíksomlyó mellett Erdély legjelentősebb búcsús helyszíne. Említést érdemel még az egyházi múzeumot is befogadó vártemploma, a hozzá tartozó településeken – így Kőváron és Szárazpatakon – található, szintén várfallal körbevett római katolikus templomok, illetve a borvízéről is híres Kiskászonban található, a perkői búcsúval kapcsolatos egyházi múzeum.

A perkői zarándokhely felé vezető út mellett található a Dinnyéskő, amelyhez egy legenda is fűződik. Orbán Balázs a Székelyföld leírásában így fogalmaz: „A kastélyon felül kereszttel jelölt ölnyi magas sziklaszál van, ezt Dinnyekőnek hívja a nép dinnye alakzatáról. Fentebb a Perkő (délnyugati) oldalában sajátságos sziklacsoport vonja magára a figyelmet. Középen egy asztal alakú lapos szirt, négy oldalán négy kőszék, ezt Berecz asztalának hívja a nép, s azt mondja, hogy „Tarnóczi Sára ottan szokta estebédjét elfogyasztani, mi, tekintve az innen feltáruló szép kilátást, regényhősnőnknek jó izlésére mutat. Ez irányban alább a hegynek szabályszerü kiszökellése van, ezt sieth várának hivják, sőt a hagyomány régi várat helyez oda, alatta pedig kincstelt pinczét keres a kincsvágy; falrakatnak ott most semmi nyoma, s tekintve a hely kicsiny voltát, ott legfelebb valami őrtorony állhatott. Alább egy helyet Vadaskertnek hivnak, a hagyomány szerint Darnóczi (Tarnóczi népies neve) Sára vadaskertje volt ottan. Most pedig, miután a Perkő aljában levő, figyelmünket kiérdemlő helyeket átvizsgáltuk, mászszuk meg e sziklahegyet magát, hogy az ott állott, hajdan hires Zent Leleuk-i vár helyét felkeressük”.

Szőcsné Gazda Enikő muzeológus, néprajzkutató szerint a néphit úgy tartja, hogy aki térden állva kilencszer megkerüli a Dinnyéskő tetején lévő keresztet, az meghallja a Jordán vizének zakatolását.