Az össznépességszámhoz viszonyítva Románia rosszul áll a külföldi turistaérkezések számát tekintve. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének dékánja a Maszolnak nyilatkozva elmondta, a felzárkózás nehézkes és hosszadalmas, sok tényező nem is a hazai szereplők hozzáállásán múlik, ám kénytelenek vagyunk a saját „házi feladatainkra” koncentrálni, reménykedve, hogy idővel javul a helyzet.

Amint megírtuk, az alig 4 millió lakosú Horvátországban 18,9 millió turista nyaralt tavaly. A horvát turisztikai minisztérium az év elején hozta nyilvánosságra az adatokat az általa elindított eVisitor rendszer alapján, ez szerint tavaly 18,9 millió turista látogatott Horvátországba és 104,8 millió vendégéjszakát töltöttek el, a vendégek száma 37 százalékkal, a vendégéjszakáké 25 százalékkal volt több az előző évinél.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) az elmúlt év első kilenc hónapjáról közölt adatokat, ez szerint ebben az időszakban 1,11 millió külföldi turista szállt meg Romániában, akik több mint 3 milliárd lejt költöttek el nálunk, egy fő átlag 2700 lejt. A többség – 51,5 százalék – szakmai vagy üzleti útra érkezett, és a költségek 55,3 százaléka az ő számlájukra írható. Magán célból a külföldiek 48,5 százaléka érkezett az országba. A határon túlról érkezők 44,4 százaléka utazásszervező iroda szolgáltatásait vette igénybe, 34,4 százalék önállóan szervezte az utazását, 6,9 százalék szervezett és egyéni módon együtt érkezett, 14,3 százalék pedig valamilyen más módon bonyolította le utazását, derül ki a statisztikai intézet adataiból. A többség – 74,7 százalék – repülővel érkezett, 16,5 százalék saját személygépkocsival, 5,3 százalék autóbusszal, és 3,5 százalék valamilyen más szállítási eszközzel: vonattal, hajóval, bérelt gépkocsival, vagy motorkerékpárral.

Visszahúz az elmaradt schengeni csatlakozás és a háború

A folyamatok egy része nem a hazai szereplőkön múlik, ám ami rajtunk múlik: a „házi feladatokat” el kell végezni, serkentve a folyamatokat, szögezte le megkeresésünkre Szilágyi Ferenc. A turisztikai szakértő a nehezítő külső tényezők között említette, hogy Románia továbbra sincs benne a „belső körben”, nem fogadták el a csatlakozását a schengeni-övezethez. A külföldi turizmus nagy részét az Európai Unió tagállamaiból érkezők jelenthetnék, így ha a schengeni övezet tagja lenne az ország a kényelmi tényezőn túl, jelzés lenne a nyugati turisták számára, hogy ez egy biztonságos, az Unió által elismert védett terület. „Bízunk benne, hogy a schengeni csatlakozás mihamarabb megtörténik, mert az segítheti a folyamatot, pozitív elmozdulást hozhat a nemzetközi turizmusban” – fogalmazta meg az egyetemi oktató.

További nehezítést jelent, hogy az orosz–ukrán háború közvetlenül Romániával szomszédos területen zajlik, ráadásul földrajzilag sokkal közelebb Romániához, mint például Magyarországhoz, Szlovákiához, vagy Lengyelországhoz, hívta fel a figyelmet Szilágyi Ferenc. Rámutatott, a háború negatív hatótényező, főként mivel az ország egyik nemzetközi vonzereje a tengerpart lehetne, ami a háborúban egy forró pont, a közvetlen közelében működnek katonai támaszpontok, NATO működési területnek számít. A konfliktus befejezése nem Románián múlik, ez egy olyan hatás, amivel nincs amit saját hatáskörben kezdeni, részletezte a szakértő.

Házi feladat: infrastruktúra fejlesztése és népszerűsítés

A nemzetközi turizmus felpörgetésében kulcskérdés az infrastruktúra, szögezte le Szilágyi Ferenc. Hozzátette, ezen a téren nagyok az elmaradások, összehasonlítva európai országgal, a felzárkózás pedig nem történik meg rövid alatt, egyik napról a másikra. Szubjektív megfigyelés alapján az a tapasztalat, hogy külföldön nem jön szembe Románia turisztikai népszerűsítő kampánya, miközben például a Magyarországot népszerűsítő óriásplakátokkal itthon is találkozunk. A mentalitásban is változásokra is van szükség, hiszen látható, hogy az olyan helyszíneken, ahol már az infrastrukturális feltételek adottak, továbbra is a belföldi turizmus dominál. Erre jó példa Nagyvárad és Felixfürdő, ahová gyakorlatilag „megérkezett” külföldről az autópálya, de nem növekedett számottevően a külföldi vendégek száma.

Szilágyi Ferenc ugyanakkor rámutatott, lehetnek hirtelen elmozdulások, melyek egy-egy térséget megnyitnak, várhatóan ilyen lesz a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtér júniusra beharangozott beindítása. Ez nemcsak Brassót és Brassópojánát helyezi fel láthatóbban a térképre, hanem Székelyföld déli részének elérhetőségét is drámaian javítja. Ha megvalósul a reptér megígért vasúti hálózatba való bekötése, Sepsiszentgyörgy vonattal közvetlenül elérhetővé válik a repülőtérről, ami Budapestről nézve sok órával lerövidíti az elérhetőségét, taglalta a turisztikai szakértő. Szilágyi Ferenc leszögezte, nem tehetünk egyebet, mint ezekre a feladatokra összpontosítunk, a turisztikai szereplők pedig kihasználnak minden támogatást.