Miközben az új pápa az Egyesült Államokból származik, közel két évtizedet töltött misszionáriusként, majd püspökként Dél-Amerikában. Így természetes módon hidat képezhet a Nyugat és a feltörekvő globális Dél országai között.

Ferenc pápa végrendeletében nem hagyta meg, hogy ki legyen az utódja – nem is tehette volna –, de a csütörtökön megválasztott Robert Prevost a lehető legjobb pozícióból készülhetett a pápaválasztó konklávéra. A Szentatya 2023-ban kinevezte a későbbi XIV. Leót a Püspöki Dikasztérium prefektusává, ebben a minőségében pedig a feladatai közé tartozott a püspökök kiválasztása és felügyelete a világ minden táján. 2023 januárjában lett érsek, és néhány hónapon belül Ferenc pápa bíborossá nevezte ki. „Szülővárosában, Chicagóban a politikusok azt mondanák, hogy erős bázisa van” – emelte ki a Washington Post.

Sok szakértő szerint az Egyesült Államok világhatalomként betöltött dominanciája eddig kizárta, hogy egy amerikai vezesse a katolikus egyházat, amelynek tanításai erősen szkeptikusak az amerikai kultúrát meghatározó kapitalizmussal és individualizmussal szemben. Robert Prevost megválasztása cáfolja a közhiedelmet – azaz csak félig. Szent Péter 267. utódja ugyanis egy többnyelvű családból származik, és perui állampolgársággal is rendelkezik. Chicagóban, spanyol és francia-olasz felmenőkkel rendelkező családba született. Más szóval Prevost bíboros nem amerikai mivoltának köszönhetően, hanem annak ellenére került Szent Péter trónjára.

XIV. Leó az első amerikai pápa, bár a perui misszionáriusként eltöltött hosszú évek miatt Latin-Amerikából származó bíborosnak is tartják – jegyzi meg a BBC. Amúgy a Vatikán nem simán amerikaiként, hanem az amerikai kontinesről („the Americas”) származóként írta le.

Nem véletlen, hogy az előző, argentin pápa reformjainak folytatójának látják. A Szent Péter bazilika erkélyéről elmondott első nyilvános beszédében jelezte, hogy osztja elődje azon meggyőződését, hogy az egyház a hívőkkel folytatott konzultációra épül.„Szinódális egyház szeretnénk lenni, amely folyamatosan keresi a békét, szeretetet, közelséget, különösen a szenvedők felé” – fogalmazott.

Ezzel vélhetően a bevándorlókra is utalt. Mindenesetre ezzel kapcsolatban több sajtóorgánum is felidézte az olasz közszolgálati médiának adott korábbi nyilatkozatát, amelyben saját bevándorló hátteréről beszélt. „Az Egyesült Államokban születtem, de a nagyszüleim mindannyian bevándorlók voltak – franciák, spanyolok” – bizonygatta.

Megválasztása után percekkel az internetet elárasztotta Leó pápa egy tavalyi posztja, amelyben az amerikai alelnök migrációval kapcsolatos kijelentéseit bírálta. „J. D. Vance téved: Jézus nem kéri tőlünk, hogy rangsoroljuk a mások iránti szeretetünket” – olvasható az új pápa X-bejegyzésében. A kritizált nyilatkozatban az alelnök azzal érvelt a bevándorlók elutasítása mellett, hogy a család, a szomszédság, a közösség és a nemzet iránti szeretet elsőbbséget élvez a „világ többi része” iránti szeretettel szemben.

Az új Szentatya X-oldalán a legfrissebb megosztás egy katolikus újság (Catholic Standard) cikkére mutat, amelyben Evelio Menjivar washingtoni püspök élesen bírálja a Trump-adminisztrációt a védett státuszú személyek és menekültek gyakran illegális kitoloncolása miatt.

Mindent egybevetve, Trumpék nem feltétlenül ilyen amerikai pápát vártak. Egyes megfigyelők szerint a választást azért is hátrányosnak bizonyulhat a jelenlegi washingtoni kormányzat számára, mert ha az új Szentatya esetleg olyasmit képvisel, amivel nem értenek egyet – aminek nagy a valószínűsége a fentiek alapján –, nem utasíthatják el azzal, hogy a Szentatya USA-ellenes.

Egyes vélemények szerint az új pápa elődjénél kevésbé lesz nyitott a melegjogokat illetően, bár eddigi megnyilatkozásai alapján nem teljesen világos az álláspontja. Támogatta például Ferenc pápát, amikor engedélyezte az azonos nemű párok „megáldását”, de azzal a kitétellel, hogy a püspököknek az adott kulturális környezetnek megfelelően kell értelmezniük a pápa iránymutatását.

Nagyon határozott álláspontja van viszont a klímaváltozás kérdésében. „Itt az ideje, hogy a szavakat tettek váltsák fel” – fogalmazott az éghajlatváltozás kapcsán tavaly az akkori Prevost kardinális, aki ezen a téren szintén összeütközésbe kerülhet szülőhazája kormányzatával. Trump elnök tudniillik tagadja az emberi tevékenység által kiváltott globális felmelegedést. Ezzel szemben Leó pápa a Vatikánban konkrét intézkedéseket sürgetett, egyebek mellett napelemek és elektromos autók használatát.

Az új Szentatya támogatja a nők szerepének növelését az egyházban. „Több alkalommal azt tapasztaltuk, hogy nézőpontjukkal gazdagítottak bennünket” – fogalmazott a Vatican Newsnak adott interjúban, miután 2022-ben Ferenc pápa lehetővé tette, hogy nők is vezethessenek dikasztériumokat, ami addig csak bíborosok és érsekek számára volt lehetséges.

Több sajtóorgánum is kiemeli az pápával kapcsolatban, hogy ő az első első katolikus egyházfő, aki otthonosan mozog a közösségi média világában. Miközben tisztában van a villámgyors kommunikáció – saját szavazi szerint „a megosztottság és viták szításának” – veszélyeivel, a közösségi platformokra úgy tekint, mint „fontos eszközre az evangélium üzenetének közvetítésében milliók felé”. Ez, illetve első megnyilatkozása alapján sejthető, hogy Leó pápa kerülni fogja az elődjére jellemző spontán nyilatkozatokat. Háromszor is beszélt „hídépítésről”, és olyan egyházfőként mutatkozott be, aki a társadalmi igazságosság és a nemzetközi szolidaritás hangjaként fog megnyilvánulni.

Ezzel kapcsolatban egyes elemzők kiemelik, hogy Ferenc pápa tizenkét „rázós” éve után a bíborosi kollégium szemlátomást olyan utódot keresett, aki a Ferenc pápa által jelzett irányba akar haladni, „de kevesebb kitérővel és botlással”. Egy szelíd modorú, mérsékelt hangvételű, de a tanok védelmében határozott lelkészt választottak, aki mélyreható római tapasztalattal és adminisztratív képességekkel rendelkezik.