Bakócz Tamás az 1513-as konklávé első szavazási körében a második legtöbb voksot kapta, de aztán alulmaradt egy Medici bíborossal szemben.

Ferenc pápa halálát követően azonnal megkezdődtek a találgatások és az esélylatolgatások az utód személyét illetően. Ezekben felmerült Erdő Péter neve is, azonban egyértelmű, hogy a magyar bíboros nem tartozik a pápai trón fő várományosai közé. A reneszánsz korig kell visszamennünk az időben, hogy olyan magyar egyházi vezetőt találjunk, aki valóban jó eséllyel pályázott rá, hogy Szent Péter örökébe lépjen.

„Szelek szárnyán jött-e, vagy már korábban Rómába indult – de a konklávé megnyílta előtt, a Porta del Popolón át, fejedelmi pompával bevonult Erdődi Bakócz Tamás, a magyar bíboros. (…) Bakócz Tamás bevonulása inkább idegen fejedelem érkezéséhez hasonlított, mint ahhoz, amikor pápaválasztásra érkezik a Szent Kollégium egyik tagja. (…) Ellenállhatatlan méltóság, uralkodói hatalom áradt ebből az öregemberből. (…) Háromszáz magyar lovasa seregnek számított, negyven megrakott öszvér, takaróik a bíboros címerével: fél keréken fél szarvas kék mezőben. Hetvennégy esztendős volt. Ideje már meghódítani Rómát.”

Így írja le az esztergomi érsek 1513-as bevonulását az Örök Városba a Kolozsváron született Passuth László, Arany ködben fáznak az istenek című, Raffaello életéről szóló regényében. Bakócz egy évvel korábban is járt Rómában, akkor az ötödik lateráni zsinaton vett részt. Amikor II. Gyula 1513 februárjában elhunyt, az esztergomi érsek az egyik legbefolyásosabb bíborosnak számított, s a kortársak számára egyértelmű volt, hogy eséllyel pályázik a tiarára.

Jobbágysorból a Vatikánba

Pedig Bakócz Tamás nemhogy nem volt előkelő származású, hanem kifejezetten alacsony sorban, jobbágyként látta meg a napvilágot. A jelenleg Romániához tartozó, Szatmár megyei Erdődön született 1444-ben, apja a Drágffy család kerékgyártója volt, amire egyértelműen utal a családi címerpajzs.

Bátyja, Bakócz Bálint támogatásának köszönhetően kiváló nevelést kapott: előbb a domonkosok szatmári iskolájában, majd Boroszlóban, Padovában, Krakkóban és Ferrarában tanult. Rangoni Gábor erdélyi püspöknek pártfogásának köszönhetően került Mátyás király udvarába, ahol kezdetben jegyző, fogalmazó, majd 1483-ban királyi titkár, később pedig kancellárhelyettes és királyi tanácsos lett. Egyházi karrierje is fényesen alakult, 1486-ban győri, öt évvel később pedig egri püspök lett. II. Ulászlótól megkapta a főkancellári címet, s a koronaőrök egyike lett. 1497-ben, 55 évesen került az esztergomi érsekség élére, ami azt jelentette, hogy Magyarország prímásaként az ország első számú egyházi méltóságává lépett elő.

1500-ban VI. Sándor pápától a bíborosi kalapot, hét évvel később pedig, II. Gyulától a konstantinápolyi pátriárka címet kapta meg. Ez utóbbi, bár tényleges hatalommal nem járt, a második legmagasabb egyházi tisztséget jelentette.

Aktív volt a külpolitika terén, igyekezett kibékíteni Velencét és a Pápai Államot Franciaországgal, amivel nemzetközi ismertséget szerzett.

Bakócz helyett Medici

A páratlanul sikeres karrier megkoronázásaként Bakócz Tamás a pápai trónra pályázott, hogy a katolikus egyház fejeként lendületet adjon a Magyar Királyságot egyre inkább fenyegető oszmán birodalom elleni harcnak. „A magyar bíboros érkezése felborította a számításokat. Riario (Raffaele Riario bíboros – szerk. megj.) közmondásos gazdagsága is eltörpül Bakócz vagyona mellett, csodákat meséltek bőkezűségéről, s az ingadozó egyházfejedelmek mérlegelték a lehetőségeket, amelyeket megnyitna számukra Bakócz pápasága” – írja Passuth.

Papabilis-ként, vagyis győzelemre esélyes bíborosként ígéretet tett rá, hogy személyes vagyonának jelentős részét is a törökök elleni küzdelemre fogja fordítani, azonban valószínűleg épp külpolitikai elkötelezettsége miatt maradt alul.

A konklávén 25 bíboros vett részt, s az első szavazási körben senki sem szerezte meg a 17 voksot feltételező kétharmados többséget: Jaume Serra kardinális 13 szavazatot kapott, míg Bakócz nyolcat. Ezt követően azonban fordult a kocka, a befutó a kezdetben csak a fiatal bíborosok által támogatott, a római köznép körében fölöttébb népszerű, mindössze 38 éves Giovanni Medici lett.

Kapcsolódó

A vatikáni „játszma” – nemcsak egyházpolitikai, hanem hitbéli kérdés is

A „Péter utódát megválasztó testület” (a 80 év alatti bíborosok) a Szentlélek iránymutatásával, imádságos légkörben dönt az elhunyt (vagy lemondott) pápa utódjáról.

pápaválasztás Vatikán bíborosok pápa

Az új pápa, X. Leó egyik első intézkedése az volt, hogy Bakóczot teljhatalmú legátussá kinevezve, egy törökellenes hadjárat megszervezésének feladatával visszaküldte Magyarországra. 1514. április 16-án meg is hirdették a keresztes háborút, ami aztán a tragikus végkifejletű Dózsa György-féle parasztfelkeléshez vezetett. Ez a súlyos fiaskó megtörte káprázatos karrierjének ívét, befolyása folyamatosan csökkent. 1521-ben hunyt el, az esztergomi székesegyházban, az általa építtetett Bakócz-kápolnában helyzeték végső nyugalomra.

Vagyonából 40 ezer aranyat a királyra, a délvidéki végvárak megerősítésére hagyott. Ha az 1513-as konklávén sikerrel jár, valószínűleg nem következett volna be az 1514-es parasztháború, lehet, hogy nem kerül sor Mohácsra és némileg másként alakul a magyar történelem.

Kapcsolódó

Pápaválasztás – így zajlik majd a szerdán kezdődő konklávé

Szerdán kezdődik a vatikáni Sixtus-kápolnában a Szent Péter 266. utódát kiválasztani hivatott konklávé, amelynek szabályai azt is meghatározzák, hogy hogyan kell a választásra jogosult bíborosoknak összehajtaniuk a szavazócédulát.

Vatikán pápaválasztás bíborosok