Az Európai Unió történelmi teljesítmény, de jelenlegi formájában túl lassú, túl óvatos és egyre kevésbé képes stratégiai döntéseket hozni, véli Edi Rama albán miniszterelnök. Szerinte a Nyugat-Balkán integrációja geopolitikai szükségszerűség, Ukrajnának pedig nem távoli tagsági ígéretekre, hanem már most valódi helyre lenne szüksége az európai döntéshozatalban.

Az albán főváros látványos átalakulása jól tükrözi azt az ellentmondást, amelyben az ország ma él. Tiranában egymás után emelkednek az új toronyházak és reprezentatív épületek, miközben hónapok óta kormányellenes tüntetések zajlanak, részben a korrupció, részben az alacsony bérek, részben pedig Trump elnök veje, Jared Kushner tervezett többmilliárd dolláros turisztikai beruházása miatt. Ebben a politikailag feszült környezetben beszélt Edi Rama albán miniszterelnök a Welt am Sonntag című lapnak Európa jövőjéről, és meglehetősen pontos diagnózist adott arról, milyen stratégiai dilemmákkal küzd ma az Európai Unió.

Rama az EU-t korábban a jéghegy felé tartó Titanichoz hasonlította, de nem azért, mert elvesztette volna hitét az európai integrációban. Éppen ellenkezőleg: az Uniót az egyik legnagyobb politikai vívmánynak tartja, amely generációk számára biztosított békét és stabilitást. Kritikája inkább arra irányul, hogy Európa innovációban, versenyképességben és geopolitikai döntésképességben lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött, miközben sok kérdésben továbbra is a belső viták bénítják.

Rama szerint az EU térképén ma is van egy nehezen magyarázható geopolitikai rés: a Nyugat-Balkán. Albánia, valamint a térség többi tagjelöltje földrajzilag Európa része, politikailag azonban továbbra is kívül marad az uniós döntéshozatalon. Az albán miniszterelnök úgy véli, ez hosszabb távon biztonsági kockázatot jelent, mert ahol az EU nincs jelen kellő súllyal, ott más szereplők, illetve szélsőséges és bűnözői hálózatok könnyebben nyerhetnek teret.

Kapcsolódó

Ukrajnai fegyverek jelenhetnek meg az EU-ban, Brüsszel már készül a veszélyre

Romániában a veszély kézzelfoghatóbb, mint a legtöbb uniós országban, hiszen az országnak közvetlen külső schengeni határa van Ukrajnával.

biztonság Ukrajna fegyver Európai Unió

Oroszországot Rama egyértelmű fenyegetésnek tekinti, Kínával és Törökországgal kapcsolatban viszont jóval árnyaltabban fogalmaz. Szerinte Peking gazdasági jelenlétét nem érdemes automatikusan birodalmi terjeszkedésként értelmezni, Törökország nyugat-balkáni szerepében pedig elsősorban stabilizáló tényezőt lát. Európának ezért szerinte nem bezárkóznia kell, hanem vissza kell szereznie azt a képességet, hogy saját érdekei alapján tárgyaljon minden jelentős hatalommal.

A bővítés ügyében Rama nem könnyítéseket kér Albániának. Kifejezetten támogatja, hogy Brüsszel szigorú feltételeket szabjon, de azt szeretné, ha a tagjelölt országok már a csatlakozási folyamat során fokozatosan bekerülnének az európai rendszerbe. Helmut Kohl német újraegyesítés idején tanúsított politikai bátorságát hozza példaként: vannak történelmi pillanatok, amikor a geopolitikai döntést nem lehet pusztán technikai tárgyalási fejezetekre bontani.

Kapcsolódó

Újabb hárommilliárd euró kifizetését hagyta jóvá az EU Ukrajna számára

Az Európai Unió Tanácsa közel hárommilliárd euró kifizetését hagyta jóvá csütörtökön Ukrajna számára, ez az Ukrajna Alap nyolcadik kifizetése lesz.

Európai Unió Ukrajna támogatás orosz–ukrán háború

Az interjú legérdekesebb része Ukrajnára vonatkozik: Rama szerint a jelenlegi, klasszikus csatlakozási modell alapján Kijevnek olyan perspektívát kínálnak, amelynek realitása erősen kérdéses. Úgy látja, mindenki tudja, hogy egy háború sújtotta, hatalmas ország teljes jogú felvétele a hagyományos bővítési mechanizmuson keresztül rendkívül nehéz, mégis politikailag kényelmesebb fenntartani a távoli tagság ígéretét. Az albán kormányfő ennél merészebb megoldást javasolna: Ukrajnát már most közelebb kellene vinni az európai döntéshozatalhoz, majd teljesítményhez és reformokhoz kötött folyamatban elvezetni a teljes tagságig. Szerinte, ha az EU valóban geopolitikai szereplőként tekint önmagára, akkor nem elegendő éveken át azt ismételnie, hogy Ukrajna jövője Európában van. Intézményi formát is kell adnia ennek az állításnak.

Rama ugyanakkor tisztában van azzal, hogy egy nagyobb Unió még nehezebben működhetne, ha minden tagállam megtartaná vétójogát. Ezért a konszenzusos döntéshozatal jelenlegi rendszerének átalakítását sürgeti. Megítélése szerint abszurd helyzet, hogy miközben Európa az Egyesült Államokkal, Kínával és Indiával akar versenyezni, egyetlen tagállam bizonyos ügyekben blokkolhatja az egész közösséget.

Kapcsolódó

Gyorsabb drónok, gyengülő légvédelem: ismét fordult a kocka az orosz–ukrán háborúban

Az oroszok ismét magukhoz ragadták a kezdeményezést, nagyrészt egy nem túl bonyolult technikai változtatásnak köszönhetően.

orosz–ukrán háború Ukrajna Kijev drón Oroszország

Albánia belső problémáit Rama sem próbálja tagadni, ugyanakkor a korrupció elleni küzdelmet éppen annak bizonyítékaként értelmezi, hogy az ország politikai és igazságszolgáltatási rendszere alapvető változáson ment keresztül: míg korábban elképzelhetetlen volt, hogy magas rangú tisztségviselők független ügyészek előtt feleljenek tetteikért, ma már miniszterek és más vezető állami szereplők ellen is indulnak eljárások. A SPAK korrupcióellenes ügyészség (a DNA albániai megfelelője - a szerk. megjegyzése) fellépését ezért kemény, olykor szerinte az európai normák határait is feszegető, mégis szükséges tisztulási folyamat részének tekinti, miközben a Trump családjához kötődő Jared Kushner többmilliárd dolláros tengerparti beruházása körül kialakult politikai vihart nagyrészt túlzónak és politikailag motiváltnak tartja, anélkül azonban, hogy teljesen lesöpörné az asztalról a tiltakozók környezeti és gazdasági aggályait.

Hasonló ellentmondások rajzolódnak ki az albán gazdaságban is, hiszen miközben az ország az elmúlt években látványos növekedést produkált, az egy főre jutó jövedelem jelentősen emelkedett, Tirana pedig szinte folyamatos építkezési lázban ég, a bérek továbbra is alacsonyak, a megélhetési költségek emelkednek, és sok fiatal Nyugat-Európában keresi a jobb lehetőségeket. Rama ezt nem kizárólag albán kudarcként értelmezi, hanem az egyre egységesebb európai munkaerőpiac természetes velejárójának tartja, abban bízva, hogy a gazdasági felzárkózás és a bérkülönbségek fokozatos csökkenése idővel megfordíthatja a folyamatot, és a külföldön tapasztalatot szerző fiatalok egy része ismét Albániában képzeli majd el a jövőjét.

A migráció kérdésében is inkább hosszú távú európai gondolkodást sürget: Olaszországgal Albánia különleges kapcsolatot ápol, ezért Tirana elfogadta az olasz menedékkérők feldolgozására létrehozott központokat, más országoknak azonban Rama nem kíván hasonló lehetőséget kínálni. Szerinte Európa túl sok energiát fordít a migráció körüli belpolitikai csatározásokra, miközben demográfiai hanyatlással, mesterséges intelligenciával és globális technológiai versennyel kellene foglalkoznia. Az albán miniszterelnök üzenete lényegében az, hogy az EU problémája ma már nem az ambíció hiánya, hanem az, hogy túl gyakran nem meri levonni saját geopolitikai felismeréseinek következményeit.