Európa geopolitikai súlyát egyre kevésbé az erőforrások hiánya, inkább a döntések lassúsága korlátozza. A most indult kezdeményezés a tagállami egyenlőség határait is újrarajzolhatja.

Románia tíz másik uniós tagállammal együtt arra kérte Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy kezdje meg az EU külpolitikai döntéshozatalának átalakítását. Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Spanyolország és Svédország szintén aláírta a levelet. A kezdeményezés célja nem a tagállami vétó egyik napról a másikra történő eltörlése. Első lépésként azokat a blokkolásokat szorítanák vissza, amelyek nem az adott külpolitikai ügyhöz kapcsolódnak, hanem pénzügyi, energetikai vagy belpolitikai engedmények kikényszerítését szolgálják.

Az aláírók megtartanák a konszenzust az uniós külpolitika alapvető módszereként, ám nem fogadják el, hogy az egyetértés követelménye tartós tétlenséget eredményezzen. A levelükben szereplő tömör megfogalmazás szerint az Uniónak lehet legitimitása, de közös cselekvés nélkül ereje nem lesz. Az elmúlt években főként az Orbán-kormány mutatta meg, milyen messzire lehet elmenni az egyhangúság szabályával: Budapest oroszellenes szankciók és Ukrajnának szánt támogatások elfogadását is késleltette. A legélesebb konfliktus 2026 elején alakult ki, amikor Orbán Viktor megakadályozta a Kijev támogatására szánt 90 milliárd eurós hitel jóváhagyását. A magyar kormány ezt a Barátság kőolajvezeték ügyéhez kötötte, de Brüsszelben úgy vélték, hogy a két kérdésnek nem volt közvetlen kapcsolata. Az áprilisi választás megszüntette ezt a kormányzati gyakorlatot, a vétó lehetősége azonban megmaradt. Bármelyik másik kormány felhasználhatja, ha egy külpolitikai döntéstől független követeléséhez akar támogatást szerezni.

A tizenegy külügyminiszter öt vállalást kér a tagállamoktól: tartsák tiszteletben a lojális együttműködés és a kölcsönös szolidaritás uniós elvét, használják gyakrabban a konstruktív tartózkodást, és ne kössenek össze egymáshoz nem tartozó ügyeket. Emellett meg kell vizsgálniuk a minősített többségi szavazás szerződéses lehetőségeit. Annak a kormánynak pedig, amely létfontosságú nemzeti érdekre hivatkozva állítana meg egy döntést, részletesen ismertetnie kellene az okait. Egy általános politikai kifogás vagy egy más területen követelt engedmény már nem lenne elegendő.

Kapcsolódó

Közel Európához, de az EU-n kívül: ezért mondott Izland nemet 

Az izlandiak többsége nemet mondott arra, hogy országuk újrakezdje az EU-val több mint egy évtizede megszakított csatlakozási tárgyalásokat.

népszavazás Izland EU Európai Unió

A konstruktív tartózkodás már szerepel az uniós szerződésben, amely megengedi, hogy egy tagállam ne támogasson aktívan egy külpolitikai határozatot, de ne is akadályozza meg annak elfogadását. A kormány hivatalos nyilatkozatban rögzítheti fenntartásait, és nem köteles végrehajtani a döntést. Cserébe nem hátráltathatja az Unió fellépését. Ennek logikája érvényesült 2023 decemberében az ukrán csatlakozási tárgyalások megnyitásakor: Orbán Viktor elhagyta a termet, a többi vezető pedig jóváhagyta a folyamat elindítását.

Az ennél jelentősebb módosításhoz az Európai Unióról szóló szerződés 31. cikkében található áthidaló, vagyis passerelle klauzulát kellene alkalmazni. Az Európai Tanács ennek alapján felhatalmazhatja a tagállami minisztereket tömörítő Tanácsot, hogy meghatározott külpolitikai kérdésekben minősített többséggel döntsön. Az egyhangúság más területeken megmaradhatna. Elsőként azokat az ügycsoportokat választhatnák ki, amelyeknél a vétó többször akadályozta a gyors reagálást. A szavazás sikeréhez főszabály szerint legalább tizenöt tagállam támogatása kellene, feltéve, hogy ezek az EU lakosságának 65 százalékát képviselik. Katonai és védelmi kérdésekben nem használható ez az eljárás. Az áthidaló klauzula alkalmazásáról viszont csak egyhangúlag határozhat az Európai Tanács.

A vétó szűkítéséhez azok beleegyezése is kell, akik ragaszkodnak hozzá

Emiatt a levél nem tartalmaz kész menetrendet vagy határidőt. Az aláírók előbb érdemi egyeztetéseket kezdenének, és garanciákat keresnének azokra az esetekre, amikor egy kormány bizonyíthatóan alapvető nemzeti érdeket véd. A kisebb országok fenntartásai nem söpörhetők félre puszta akadékoskodásként, hiszen számukra az egyhangúság garantálja, hogy Franciaország, Németország vagy az államok egy nagyobb csoportja nem dönthet a fejük fölött. A három balti ország egyike sem írta alá a kezdeményezést. Észtország, Lettország és Litvánia nyerne a gyorsabb oroszellenes fellépéssel, később azonban olyan többség is létrejöhet, amely számukra elfogadhatatlan engedményt tenne Moszkvának. Ciprus, Málta és más kis államok hasonló okból tekintenek végső biztosítékként a vétóra.

Románia aláírása azért fontos politikai jelzés, mert Bukarest közepes méretű tagállamként maga is számolhat azzal, hogy bizonyos ügyekben kisebbségben marad. A keleti határ, az ukrajnai háború közelsége, a Fekete-tenger biztonsága és a Moldovai Köztársaság helyzete miatt a lassú uniós reagálás közvetlen kockázatot jelent számára. A román kormány ennek csökkentéséért hajlandó korlátozni egy olyan jogosítványt, amelyet más körülmények között saját érdekérvényesítésére is használhatna.

Kapcsolódó

Vétók és kivételek: így puhult fel az EU huszonegyedik szankciós csomagja

A nemzeti érdekek továbbra is meghatározó szerepet játszanak az EU Oroszországgal kapcsolatos döntéseiben.

Európai Unió vétó szankciók Oroszország

Az uniós bővítés miatt a döntési szabályok felülvizsgálata sem halogatható sokáig, hiszen Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok felvétele több történelmi sérelmet, területi érzékenységet és kétoldalú konfliktust hoz majd a tárgyalóasztalhoz. A huszonhét taggal nehézkesen működő rendszer harminc vagy annál több kormánnyal még könnyebben elakadhat. Németország és Franciaország a szavazási szabályok mellett az uniós külpolitika irányítását is átszervezné: Kallas nagyobb súlyt kapna, de közvetlenebb kapcsolatba kerülne Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel. Párizs és Berlin terve túlmegy a vétók korlátozásán.

Az Orbán-kormány bukása kedvező alkalmat teremtett ehhez, de Brüsszelben tudják, hogy az időszak rövid lehet – véli a román liberális média. Egy euroszkeptikus francia elnök ismét erős vétópolitika felé vihetné az EU egyik legnagyobb tagállamát, amelynek támogatása nélkül semmilyen szerződéses változtatás nem fogadható el. A tizenegy állam ezért a könnyebben teljesíthető lépésekkel kezdene: több indoklást, kevesebb ügykapcsolást és gyakoribb konstruktív tartózkodást kér. Ezekhez nem kell új uniós szerződés: politikai önmérséklet kell hozzájuk, amelyet jogszabállyal jóval nehezebb kikényszeríteni.