Nem sikerült végső megállapodásra jutni az Oroszország elleni 21. szankciós csomagról az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán, „bár azt kell mondanom, hogy már nagyon közel vagyunk hozzá” – jelentette be a kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő a brüsszeli találkozót követően.

Sajtótájékoztatóján Kaja Kallas kiemelte: tovább kell fokozni a nyomást Moszkván, mivel valamennyi EU-tagállam gazdasága számára az lenne a legkedvezőbb, ha a háború véget érne.

„Természetesen a tagállamoknak különböző megfontolásaik vannak. Ez a háború már évek óta tart, mindenkit érint, ezért rövid távon is meg kell tennünk a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy véget vessünk neki” – hívta fel a figyelmet.

Kallas arra is felhívta a figyelmet, hogy több ezer ukrán civilt tartanak jogellenesen fogva orosz börtönökben, köztük a megszállt ukrán területeken is. Mint mondta, a kínzásról, szexuális erőszakról és a tisztességes eljárás megtagadásáról szóló bizonyítékok egyértelműek, ezért az EU új informális nemzetközi koordinációs csoportot hoz létre a fogvatartottak szabadon bocsátásának elősegítésére.

A főképviselő hangsúlyozta, hogy a külügyminiszterek áttekintették az ukrajnai harctéri helyzetet és az ország energiaellátásának felkészítését a következő télre. Figyelmeztetett arra, hogy Oroszország várhatóan ismét támadásokat indít az ukrán villamosenergia-hálózat ellen, ezért Ukrajnának generátorokra, pótalkatrészekre és helyreállítási forrásokra van szüksége. Kiemelte, hogy a légvédelem továbbra is elsődleges prioritás, és felszólította a megfelelő készletekkel rendelkező tagállamokat, hogy bocsássák azokat Ukrajna rendelkezésére.

A főképviselő külön kitért az egyre intenzívebb orosz kibertámadásokra is. Közölte: az Európai Unió és az Egyesült Királyság első alkalommal összehangoltan vetett ki szankciókat a kibertámadásokat támogató teljes hálózatra, beleértve a bűnözői csoportokat, „hekktivistákat” és a Moszkva megbízásából működő vállalatokat. Mint mondta, ez az EU történetének legnagyobb kiberszankciós csomagja, és az unió orosz képviselőket is bekéret Moszkva kiberműveletei miatt.

Kallas bírálta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntését is, amely ismét lehetővé teszi orosz sportolók részvételét a nemzetközi versenyeken. Bejelentette továbbá, hogy az Európai Bizottság megszünteti a Velencei Biennále finanszírozását. Hangsúlyozta: a kultúra és a kulturális támogatások nem válhatnak az agresszió elfedésének vagy tisztára mosásának eszközévé.

A palesztinokról szólva Kallas kijelentette: az Európai Unió továbbra is a palesztin nép legnagyobb támogatója és a kétállami megoldás leghatározottabb szószólója az izraeli-palesztin konfliktusban.

A főképviselő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió mind a 27 tagállama egyetért abban: az izraeli telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak. Emlékeztetett arra, hogy az EU jelenleg úgynevezett megkülönböztetési politikát alkalmaz, amelynek keretében a telepekről származó termékeket elkülönítve azonosítják, ugyanakkor ez a gyakorlat nem korlátozta érdemben a telepekkel folytatott kereskedelmet, mivel végrehajtása nem egységes.

Elmondta: a júniusi uniós csúcstalálkozó nyomán az Európai Bizottság több lehetőséget is előterjesztett az illegális izraeli telepekkel folytatott kereskedelem további korlátozására. Ezek között szerepel a telepekről származó termékek teljes vagy részleges importtilalma, az exportengedélyezés szigorítása, valamint vámintézkedések bevezetése.

„A tagállamok körében a legnagyobb támogatást az illegális izraeli telepekkel folytatott kereskedelem elleni fellépés kapta. Ezért felkértük a tagállamok nagyköveteit, hogy vigyék tovább ezt a munkát, és várhatóan rendkívüli ülést is összehívunk ebben a kérdésben” – jelentette ki.

Azt is hozzátette, hogy az intézkedések az EU-tagállamok egyhangú beleegyezése nélkül is végrehajthatók.

Kallas kiemelte, hogy ezek az intézkedések nem Izrael ellen irányulnak, hanem az illegális telepek ellen, amelyek szerinte aláássák a kétállami megoldás megvalósításának esélyét.