Brüsszelben élénk vitát váltott ki, hogy António Costa előzetes, széles körű egyeztetés nélkül tesztelte a diplomáciai kapcsolatfelvétel lehetőségét Moszkvával. A kezdeményezés kockázatos, de egyben szükséges is lehet, ha az Európai Unió nem akar kimaradni az Ukrajna jövőjét és Európa biztonságát meghatározó tárgyalásokból.

António Costa, az Európai Tanács elnöke múlt héten kénytelen volt magyarázatot adni arra, miért nyitott váratlanul diplomáciai csatornát Moszkva felé. A kezdeményezés nem tárgyalások megindítását jelentette, hanem annak óvatos felmérését, hogy van-e bármiféle politikai tér egy későbbi békefolyamat számára. Costa környezete végül arra a következtetésre jutott, hogy a feltételek egyelőre nem adottak. Maga a lépés azonban így is éles vitát váltott ki a brüsszeli EU-csúcson, mert több tagállami vezető csak utólag, sajtóhírekből értesült arról, hogy az Európai Tanács elnöke már tapogatózó kapcsolatfelvételt kezdeményezett a Kremllel.

Costa váratlan lépése azért váltott ki erős visszhangot, mert jóval többről szól, mint néhány előzetes diplomáciai telefonbeszélgetésről. Arról a kérdésről is szól, hogy az Európai Unió képes-e önálló politikai súllyal megjelenni egy majdani békefolyamatban, vagy továbbra is mások döntéseihez igazítja saját mozgásterét. A Moszkva felé nyitott csatorna ebben az értelemben kényes, de aligha megkerülhető lépés. Ha Európa saját biztonsági érdekeit akarja képviselni, nem engedheti meg magának, hogy csak a tárgyalótermen kívül kommentálja a fejleményeket.

Az Európai Tanács elnöke azzal érvelt, hogy hivatalát azért kérte fel a kapcsolatfelvételre, hogy az Európai Unió felkészült legyen, amikor eljön a megfelelő pillanat a saját érdekeinek védelmére. A Costa környezetéből érkező magyarázat szerint Brüsszel nem különmegállapodást keresett Moszkvával, hanem a diplomácia legelemibb feladatát végezte: megpróbálta felmérni, van-e bármi, amiből később tárgyalási mozgástér nyílhat. Ez önmagában nem engedmény Oroszországnak, hanem annak felismerése, hogy a béke lehetőségét nem lehet pusztán nyilatkozatokból megteremteni.

Kapcsolódó

Az EU és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját

Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában - közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.  

európai integráció Ukrajna Európai Unió EU

Costa kabinetfőnöke, Pedro Lourtie több telefonbeszélgetést is folytatott Vlagyimir Putyin egyik magas rangú tanácsadójával. Már önmagában ez is mutatja, hogy a kapcsolatfelvétel nem pusztán protokolláris gesztus volt, hanem politikailag érzékeny lépés, amelyet több tagállam csak a sajtóból ismert meg. A legtöbb kifogás nem is önmagában a kapcsolatfelvételt, hanem annak módját érte. Lengyelország, a balti államok és az északi országok képviselői elsősorban azt sérelmezték, hogy Costa nem egyeztetett előzetesen szélesebb körben a tagállami fővárosokkal. A fenntartásaik mögött azonban több van egyszerű eljárási vitánál. Ezek az országok attól tartanak, hogy a Moszkva felé tett korai diplomáciai gesztus könnyen azt a látszatot keltheti: Oroszország érdemi engedmények nélkül is visszakerülhet az európai diplomáciai térbe.

Más tagállamok viszont kedvezőbben fogadták Costa lépését. Belgium, Szlovénia és Ausztria vezetői támogatóan nyilatkoztak, és Szlovákia, valamint Bulgária is azok közé az országok közé tartozik, amelyek nyitottabbak lehetnek a diplomáciai csatornák fenntartására. Janez Janša szlovén miniszterelnök úgy fogalmazott, minden olyan lépést üdvözölni kell, amely a harcok beszüntetéséhez és tárgyalásokhoz vezethet.

A kapcsolatfelvétel Ukrajna is bátorította

Ez a megközelítés nem feltétlenül jelent engedékenységet Oroszországgal szemben. Inkább annak felismerését, hogy a háborúk végül ritkán érnek véget kizárólag katonai eszközökkel. Ukrajna támogatása és a diplomáciai csatornák keresése nem zárják ki egymást. Az Európai Uniónak egyszerre kell fenntartania a nyomást Moszkván, támogatnia Kijevet, és előkészítenie azt a politikai-diplomáciai teret, amelyben egy jövőbeli békemegállapodás egyáltalán értelmezhetővé válhat.

Costa környezete szerint a kapcsolatfelvétel Ukrajna is bátorította, mivel Kijev azt szeretné, ha az európaiak nagyobb szerepet vállalnának a békefolyamatban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy Európának erős hanggal és látható jelenléttel kell részt vennie ebben a folyamatban, és érdemes tisztázni, ki képviselheti konkrétan az európai érdekeket. A június 18-i csúcstalálkozó zárókövetkeztetései először mondták ki, hogy az Európai Unió kész fokozni szerepvállalását a tárgyalási folyamatban. Ez politikai szempontból fontos változás. A probléma csak az, hogy Costa diplomáciai csatornája már e következtetések elfogadása előtt működésbe lépett. Ezért több tagállam joggal kérdezheti: az Európai Tanács elnöke világos felhatalmazással járt-e el, vagy inkább néhány támogató ország biztatására lépett.

A történet rávilágít az EU-n belüli régi törésvonalakra

Az egyik oldalon azok állnak, akik szerint Oroszországgal jelenleg semmilyen formában nem szabad kapcsolatot keresni, amíg Moszkva nem mutat valódi hajlandóságot a háború lezárására. A másik oldalon azok érvelnek, akik szerint a párbeszéd lehetőségének fenntartása nem Moszkva igazolása, hanem az európai stratégiai önállóság része. Ha Európa nem beszél, mások fognak beszélni helyette. Felmerült az is, hogy a közvetlen orosz kapcsolattartást ne Costa, hanem az úgynevezett E3-formátum kezelje, vagyis Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság. Ez a megoldás diplomáciailag tapasztaltabb, katonailag és politikailag súlyosabb szereplőket vonna be, ugyanakkor az Európai Unió egészének képviseletét kevésbé tenné egyértelművé. Costa esetleges különmegbízotti szerepe éppen ezért egyszerre lehet logikus és vitatott: ő az uniós intézményi egységet képviselné, de csak akkor, ha valódi tagállami felhatalmazás áll mögötte.

Rob Jetten holland miniszterelnök óvatosan fogalmazta meg a köztes álláspontot. Szerinte Ukrajna és Európa mindig is világossá tette, hogy tartós békéhez végül tárgyalásokra lesz szükség. Ugyanakkor amíg Oroszország erre nem mutat hajlandóságot, Ukrajnát segíteni kell abban, hogy kedvezőbb helyzetbe kerüljön a harctéren. Fontos fejlemény, hogy az Európai Unióban újra napirendre került az Oroszországgal folytatott párbeszéd kérdése. A háború realitásait nem lehet diplomáciai illúziókkal felülírni, de a diplomácia hiányát sem lehet erényként kezelni. Ha Európa valóban komolyan veszi saját biztonságát, akkor nem csupán szankciókkal, fegyverszállításokkal és nyilatkozatokkal kell jelen lennie, hanem a majdani rendezés politikai előkészítésében is. Costa váratlan lépése ezért legalább annyira figyelmeztetés, mint kezdeményezés: az Európai Uniónak el kell döntenie, hogy szereplője vagy szemlélője akar lenni a háború lezárásáról szóló diplomáciának.