Bukarest és további kilenc ország vezetői nyíltan szembemennek az EU jelenlegi klímapolitikájával. Szerintük a jelenlegi szabályozás már nemcsak gazdasági teher, hanem az európai ipar számára „egzisztenciális kockázatot” jelent.

Az Európai Unió zöldpolitikája körüli feszültségek új szintre léptek, miután Nicușor Dan román elnök, valamint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és további nyolc uniós ország vezetője közös levélben fordult az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökéhez. A dokumentumban azt követelik, hogy az EU sürgősen vizsgálja felül az energiapolitikát érintő Green Deal szabályozást, és csökkentse az iparra nehezedő nyomást.

A levél szerint a jelenlegi „zöld” jogszabályi keret már „egzisztenciális kockázatot” jelent számos stratégiai jelentőségű európai iparág számára. A kezdeményezéshez Románia és Olaszország mellett csatlakozott Görögország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Bulgária, Horvátország és Szlovákia is. A vezetők egyértelmű határidőt is megfogalmaztak: a szükséges módosításokat legkésőbb május végéig el kell fogadni.

A kritika középpontjában az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere, az úgynevezett ETS (EU Emissions Trading System) áll. A kezdeményezők szerint a rendszer jelenlegi pályája „túl meredek és túl ambiciózus”, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben. Az elmúlt években megugró energiaárak, az infláció és a geopolitikai bizonytalanságok együttesen olyan nyomást helyeznek az európai vállalatokra, amely veszélyezteti azok globális versenyképességét. A levél hangsúlyozza, hogy bár a klímaváltozás elleni fellépés elengedhetetlen, a zöld átállás csak akkor lehet sikeres, ha közben az európai ipar megőrzi erejét. A jelenlegi dekarbonizációs technológiák ugyanis sok esetben még nem elég fejlettek vagy költséghatékonyak ahhoz, hogy biztosítsák az energiaigényes ágazatok fenntartható működését.

Kapcsolódó

Tervezet: Románia kilépne az Energia Charta Egyezményből

Románia ezzel összhangba hozza álláspontját az Európai Unió és más tagállamok álláspontjával.

uniós jogszabályok Energia Charta Egyezmény kilépés Európai Unió zöld megállapodás

A tíz ország vezetői ezért konkrét intézkedéseket is javasolnak: az ETS felülvizsgálatát, a szén-dioxid-kvóták árának volatilitását csökkentő lépéseket, valamint az ingyenes kibocsátási kvóták rendszerének meghosszabbítását 2034 után is. Emellett szükségesnek tartják a kvóták kivezetésének lassítását is, különösen 2028-tól kezdődően, hogy elkerülhető legyen az iparra nehezedő túlzott teher.

A levél végkövetkeztetése egyértelmű: Európa „kritikus pillanatban” van, és a most meghozott döntések hosszú távon határozzák meg a kontinens gazdasági erejét, technológiai vezető szerepét és stratégiai autonómiáját. A kezdeményezők szerint a zöld átállás nem történhet az ipar rovására, mert az végső soron az egész európai projekt stabilitását veszélyeztetné.

Erőltetett zöldátállás

Az Európai Unió úgynevezett Green Dealje, vagyis Zöld Megállapodása egy átfogó gazdasági és környezetpolitikai stratégia, amelynek célja, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Ennek keretében jelentős kibocsátáscsökkentési vállalásokat fogalmaztak meg, ösztönzik a megújuló energiaforrások használatát, az energiahatékonyság növelését, valamint a közlekedés, az ipar és a mezőgazdaság „zöldítését”. A program része többek között a szén-dioxid-kibocsátás árának emelése, a belső égésű motorok fokozatos kivezetése, illetve a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előtérbe helyezése.

A Green Deal ugyanakkor komoly gazdasági és társadalmi vitákat váltott ki az EU-n belül. Több tagállam és gazdasági szereplő szerint a túl gyors és szigorú átállás aránytalan terheket ró az iparra, a mezőgazdaságra és a lakosságra. Különösen a közép- és kelet-európai országok esetében merül fel az az érv, hogy gazdasági fejlettségük és energiaszerkezetük miatt nehezebben tudják teljesíteni az ambiciózus klímacélokat anélkül, hogy versenyképességük sérülne.

Románia ebben a kontextusban támogatja a Green Deal felülvizsgálatát vagy lassítását. Bukarest álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás túlzott terheket ró az ország gazdaságára, különösen az energiaszektorra és a mezőgazdaságra. Románia energiamixe részben még mindig fosszilis forrásokra épül, így a gyors dekarbonizáció jelentős beruházásokat igényelne, amelyeket nehéz rövid idő alatt finanszírozni. Emellett a román mezőgazdasági termelők is komoly nyomás alatt vannak a környezetvédelmi előírások szigorítása miatt. A termelési költségek növekedése, a műtrágya- és növényvédőszer-használat korlátozása, valamint az adminisztratív terhek bővülése csökkentheti a versenyképességet, különösen az EU-n kívüli, lazább szabályozás alatt működő termelőkkel szemben.

A felülvizsgálatot sürgető országok, köztük Románia és Olaszország, nem feltétlenül a klímacélok feladását szorgalmazzák, hanem azok rugalmasabb, a nemzeti sajátosságokat jobban figyelembe vevő végrehajtását. A cél inkább az, hogy az energetikai átállás ne járjon súlyos gazdasági visszaeséssel, társadalmi feszültségekkel, illetve ne gyengítse az európai gazdaság globális versenyképességét.