Az EU-s intézményeken belül egyre élesebb hatalmi harc zajlik, hogy ki irányítja valójában az unió külpolitikáját. Ennek a vitának most történetesen Izrael a legjobban látható csatatere, de brüsszeli források szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök következetesen dolgozik azon, hogy egyre több kompetenciát vonjon el a Kaja Kallas vezette Európai Külügyi Szolgálattól.

Izrael külügyminisztere példátlan lépésre szánta el magát. Bejelentette, hogy megszakít minden kapcsolatot az Európai Unió külügyi főképviselőjével, Kaja Kallas volt észt miniszterelnökkel. Gideon Szaár az X-en hozta nyilvánosságra döntését, hangsúlyozva, hogy „nincs más választása”, miután az Euractiv portál forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Kallas az apartheid kori Dél-Afrikához hasonlította Izrael palesztinokkal szembeni bánásmódját.

Az uniós ügyekben jól értesült portál június 12-i írása szerint a külügyi főképviselő a múlt hónapban, mexikói tárgyalásain tette az idézett utalást. Az izraeli külügyminiszter azt írta közösségi oldalán: mivel Kallas részéről közel egy hét elteltével „semmilyen cáfolat vagy pontosítás nem érkezett”, kénytelen minden kapcsolatot megszakítani vele, amíg vissza nem vonja a „vérvádat”, amelyet szerinte Izrael ellen intézett. Szaár azt is hozzátette: Kallas már egy ideje „mániákusan és nyilvánvaló igazságtalansággal” kezeli Izraelt.

Kallas szintén az X-en reagált. Azt írta: az EU és Izrael között sok a közös pont, és ő továbbra is nyitott a tiszteletteljes, konstruktív párbeszédre. Hangsúlyozta: a diplomácia alapja a párbeszéd, különösen akkor, amikor nézetkülönbségek merülnek fel. Hozzátette: a Közel-Keleten a kétállami megoldás az egyetlen járható út, és az EU elítéli a Ciszjordániában zajló illegális telepbővítéseket, amelyek egyre nehezebbé teszik a kétállami megoldás elérését.

Szaár erre újabb üzenetben reagált. Szerinte a helyzet egyszerű: ha Kallas valóban tett ilyen kijelentést, vállalja fel; ha nem, akkor tagadja. Amíg ez nem tisztázódik, döntése érvényben marad.

Egy jeruzsálemi tisztviselő ugyanakkor az Euractivnak azt mondta: az izraeli bojkott kizárólag Kallas személyének szól, és Izrael továbbra is együttműködik az általa vezetett Európai Külügyi Szolgálattal (EEAS) és az Európai Bizottsággal (EB).

Pár nappal később egy újabb fejlemény is rávilágított az uniós külpolitika irányítása körüli belső vetélkedésre. Hétfőn az Euronews arról számolt be, hogy váratlanul Izraelbe utazik az Európai Bizottság mediterrán térségért felelős biztosa. Utólag az EB szóvivője azt állította, hogy Dubravka Šuica látogatása régóta tervben volt – aminek ellentmondani látszik, hogy az esemény nem szerepelt a horvát biztos hivatalos programjában, ráadásul a kabinetje nem reagált az újságírói megkeresésekre. Az időzítés – pár nappal az izraeli külügyminiszter és az uniós külügyi főképviselője közötti nyilvános szóváltást követően – úgyszintén kérdéseket vetett fel.

Végül kiderült, hogy a horvát biztos két napot töltött Izraelben és Ciszjordániában, hétfőn pedig közös sajtótájékoztatót tartott az izraeli külügyminiszterrel Jeruzsálemben. Az eseményen Szaár hangsúlyozta, hogy nyitott párbeszédre van szükség az EU-val, de elutasítja, hogy Brüsszel „egyoldalúan diktálja” az álláspontját. A megjegyzést sokak szerint burkolt bírálatnak szánta Kaja Kallasnak. Šuica a nyílt és őszinte párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, de egyikük sem említette név szerint Kallast. Egy névtelen európai diplomata az Euronewsnak úgy értékelte: rossz üzenet, hogy Šuica Szaár mellett állt anélkül, hogy reagált volna a Kallas elleni bojkottra.

Dubravka Šuica uniós biztos nem először tér el az EU hivatalos külpolitikai vonalától. Korábban ő volt az egyetlen uniós intézményi szereplő, aki csatlakozott Donald Trump gázai „béketanácsához”, amelyet a legtöbb EU-s tagállam az ENSZ riválisának tekint, és emiatt bojkottált. Több brüsszeli diplomata szerint Šuica lépései ugyanakkor nem egyéni akciók, hanem részei annak a szélesebb törekvésnek, hogy az Európai Bizottság nagyobb befolyást szerezzen a külpolitikában. Egyikük úgy fogalmazott az Euronewsnak: a horvát biztos élvezi Ursula von der Leyen támogatását, és ez „nem titok”. Egy másik diplomata szerint Šuica mostani útja egyértelmű üzenet Kaja Kallas külügyi főképviselőnek: „Von der Leyennek nincs szüksége rá”.

Az Európai Külügyi Szolgálat egyre nagyobb nyomás alatt van, mivel Von der Leyen fokozatosan bővíti a Bizottság geopolitikai szerepét. A hónap elején olyan sajtóértesülések is megjelentek, hogy egyes tagállamok akár az EEAS hatásköreinek megnyirbálását is fontolgatják.

Ugyanakkor a legtöbb EU‑ország – és Kallas az ő nevükben – nyomást gyakorol a Bizottságra, hogy terjesszen elő kereskedelmi korlátozásokat az erőszakos izraeli telepesekkel szemben. Több kancellária „frusztráltságának” adott hangot, amiért Von der Leyen hivatala szerintük „obstrukciót folytat”.

Május közepén Kaja Kallas javaslatára az Európai Unió tagállamai szankciókat fogadtak el a palesztinok ellen erőszakosan fellépő izraeli telepesekkel szemben. Felmerült továbbá az Izraellel kötött társulási megállapodás felfüggesztése, ami a kereskedelmi kedvezmények elvesztését jelentené. Háromhavi halogatás után a tagállami vezetők június 19-i brüsszeli csúcstalálkozójukon felszólították a Bizottságot, hogy dolgozzon ki opciókat a július 13‑án esedékes informális külügyminiszteri találkozóra.

Uniós diplomaták becslése szerint 10–12 EU‑tagállam támogatná az izraeli telepekről érkező import betiltását, míg egy kisebb csoport nyitott lenne a javaslat megfontolására. Az EU 15-ször annyit importál a nemzetközi jog szerint illegális ciszjordániai izraeli telepekről, mint a palesztin gazdaságból.

Az ENSZ emberi jogi hivatalának márciusi jelentése azzal vádolja Izraelt, hogy felgyorsította a telepek bővítését és a megszállt Ciszjordánia egyes részeinek annektálását, ami több mint 36 ezer palesztin „kényszerű elvándorlásához” vezetett.