Rekord gyorsasággal gyűlt össze egymillió aláírás annak a petíciónak a benyújtásához, amely az Európa és Izrael közötti társulási megállapodás felfüggesztését követeli a gázai hadműveletek és más emberi jogi visszaélések miatt. Az egységes uniós fellépés várat magára, de a hangulat érezhetően változóban van.

A Justice for Palestine (Igazságot Palesztinának) című uniós állampolgári kezdeményezés január közepén indult, és kevesebb mint három hónappal később elérte a szükséges aláírásszámot tíz tagállamban. Ezzel a leggyorsabb sikeres kezdeményezéssé vált azóta, hogy a közvetlen demokráciának ezt a mechanizmusát 2007-ben bevezették az Európai Unióban. A kampány tíz tagállamban haladta meg a szükséges küszöböt, ami hárommal több a minimális hétnél. Az Európai Bizottság most köteles megvizsgálni a petíciót és dönteni arról, tesz-e jogi lépéseket.

A kezdeményezők az Európai Unió belső dokumentumaira hivatkozva érvelnek amellett, hogy Izrael megsértette a 2000-ben aláírt társulási megállapodás 2. cikkét, amely feljogosítja a feleket, hogy egyoldalúan felfüggesszék az egyezményt, ha a másik nem tartja tiszteletben az emberi jogokat és a demokratikus alapelveket.

Az EU emberi jogi különleges képviselője és a Nemzetközi Bíróság több állásfoglalása (itt, itt és itt) szerint Izrael a Gázai övezetben és Ciszjordániában többrendbeli jogsértést követ el, „különös tekintettel a humanitárius segítségnyújtás blokkolására, a polgári lakosság elleni, megkülönböztetés nélküli támadásokra, a kórházak és egészségügyi létesítmények szisztematikus célba vételére, valamint a lakosság kényszerű lakóhelyelhagyására”.

Éppen ezért a petíció kezdeményezői szerint az EU-nak haladéktalanul ki kell használnia minden rendelkezésre álló jogi, diplomáciai és gazdasági eszközt – beleértve az Izraellel kötött társulási megállapodás felfüggesztését – annak érdekében, hogy az izraeli kormányt az emberi jogsértésének megszüntetésére, a nemzetközi jog fenntartására és a palesztinok szenvedésének enyhítésére kényszerítse.

Emlékeztetnek, hogy a társulási szerződés jelentős vámkedvezményeket biztosít Izraelnek. A zsidó állam legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió: a kétoldalú áruforgalom értéke 2024-ben elérte a 42,6 milliárd eurót. Izrael exportjának mintegy 28 százaléka irányul az uniós piacra, és behozatalának 36 százaléka származik az EU-ból. 2021-ben Izrael csatlakozott az EU elsőszámú kutatási és innovációs programjához. A Horizont Európa révén izraeli vállalatok, egyetemek és közintézmények 1,11 milliárd eurónyi finanszírozást kaptak. A 921 projektben résztvevő 231 kedvezményezett között vannak az izraeli hadsereggel szoros kapcsolatban álló vállalatok.

Az Izraellel kötött társulási megállapodás felfüggesztése nem először kerül napirendre. Egy holland kezdeményezés 2024-ben nem tudta megszerezni a minősített többséget a társulási megállapodás felfüggesztéséhez. Egy évvel később – az EU külügyi szolgálatának vizsgálatára alapozva – a Bizottság „részleges felfüggesztést” javasolt. Ursula von der Leyen elnök jelezte, hogy a kereskedelmi elemek „leválasztása” lenne a reális opció.

A külügyminiszteri tanács eheti ülésére készülve Írország, Szlovénia és Spanyolország vezetői közös levélben sürgették Kaja Kallas külügyi főképviselőt, hogy tűzze ismét napirendre az EB-elnök 2025-ös javaslatát. A levél emlékeztet: az EU korábbi vizsgálata már megállapította, hogy Izrael megsérti a 2. cikkben foglalt emberi jogi kötelezettségeit, és a helyzet azóta tovább romlott. A Knesszet által elfogadott halálbüntetési törvény súlyos visszalépés a demokratikus normáktól; Gázában a tűzszünetet folyamatosan megsértik, a humanitárius segély bejutása „egyértelműen elégtelen”; Ciszjordániában a radikális telepesek „teljes büntetlenséggel” járnak el a palesztin lakosság ellen, az izraeli hadsereg műveletei és a civil áldozatok száma „elfogadhatatlan”; a Libanonban indított izraeli katonai műveletek „teljesen figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jogot”, ezek miatt több mint 1,2 millió ember kényszerült elhagyni otthonát; a muszlim és keresztény vallási gyakorlat elleni visszatérő támadásokat veszélyeztetik a Szentföld status quóját.

A keddi luxembourgi külügyi tanácskozáson végül a miniszterek elutasították a társulási megállapodás felfüggesztését. A javaslat elvetésében kulcsszerepet játszott Németország és Olaszország. Az olasz külügyminiszter úgy fogalmazott: „nincsenek meg sem a számszerű, sem a politikai feltételek” a lépéshez. Johann Wadephul német külügyminiszter a felfüggesztést „nem megfelelőnek” minősítette, és az Izraellel folytatott „kritikus, konstruktív párbeszédet” szorgalmazta.

Bár az EU egységes fellépése egyelőre várat magára, a külügyminiszteri tanácskozás kritikus hangvétele jelentős szemléletváltást tükröz. „A hangulat változik" – mondta a Politicónak egy magas rangú uniós tisztviselő, aki részt vesz az Izraellel kapcsolatos diplomáciai egyeztetések szervezésében. „Elég megnézni Merz megjegyzéseit és azt, ami Olaszországban történik” – magyarázta hozzátéve, hogy sok múlhat a libanoni békefolyamaton.

Friedrich Merz német kancellár a minap azt mondta: mélyen aggasztják a palesztin területeken zajló fejlemények, miután emberi jogi szervezetek jelentései szerint Ciszjordániában szintet lépett a hatóságilag támogatott vagy megtűrt telepeserőszak. Olaszország múlt héten bejelentette, hogy nem újítja fel védelmi és technológiai megállapodását Izraellel.

Az európai közvélemény és a tagállami vezetők körében az Irán elleni, illegális amerikai–izraeli háború is elégedetlenséget váltott ki, de az igazi változást a libanoni műveletek, illetve a halálbüntetésről szóló, kifejezetten a palesztinok ellen irányuló törvény elfogadása jelentette. Ezek ellen még Izrael legfontosabb támogatói, a németek és az olaszok is felszólaltak. Antonio Tajani olasz külügyminiszter „elfogadhatatlannak” minősítette Izrael libanoni támadásait.

Az izraeli légierő valóságos mészárlást rendezett április 8-án Libanon fővárosában az ENSZ emberi jogi szakértői szerint. Tíz perc alatt mintegy 150 helyszínt, köztük több sűrűn lakott negyedet bombáztak Bejrútban, néhány órával a tűzszünet kezdete után. Több mint 300-an haltak meg, a sebesültek száma meghaladta az ezerszázat.

Megfigyelők arra is felhívják a figyelmet, hogy a Tisza párt győzelme megfosztja Izraelt egyik legmegbízhatóbb uniós szövetségesétől. Orbán Viktor leköszönő magyar miniszterelnök ugyanis az elmúlt években rendszeresen élt a vétójogával Benjámin Netanjahu kormánya védelmében.