Az iráni háborúval párhuzamosan megszaporodtak a ciszjordániai telepesek halálos támadásai. Az ENSZ szerint az incidensek rendszerszintűek és politikai célt szolgálnak: az év eleje óta 36 ezer palesztint üldöztek el a lakóhelyéről.

Egy izraeli telepes március 7-én agyonlőtt egy 27 éves palesztin férfit a megszállt Ciszjordániában. Az incidens Hebron város közelében, a Maszafer Jatta nevű falu területén történt a WAFA hivatalos palesztin hírügynökség szerint. Az izraeli hadsereg közlése szerint a tartalékos katona azért ment a helyszínre, mert jelentést kapott telepesek és palesztinok közötti összecsapásokról; az esetet kivizsgálják. A legtöbb erőszakos incidens ezt a forgatókönyvet követi Ciszjordániában – másutt, máskor, más szereplőkkel.

Miközben a világ figyelme Iránra és szomszédjaira irányul, az Izrael által 1967-ben megszállt Ciszjordániában meredeken nő az izraeli telepesek által elkövetett halálos támadások száma. A helyi hatóságok közlése szerint március eleje óta összesen hat palesztint öltek meg zsidó telepesek. Összehasonlításképpen, az ENSZ adatai szerint összesen 24 palesztint öltek meg telepesek az előző 28 hónapban, a 2023. október 7-én kitört gázai háborúval összefüggő erőszakhullámban.

A fejlemények megszólalásra késztették az izraeli atrocitásokat rendszerint elhallgató európai országokat. Szombaton közzétett közös nyilatkozatukban elítélték az izraeli telepesek fokozódó erőszakcselekményeit, és felszólították Izraelt, hogy akadályozza meg ezek megismétlődését, valamint vonja felelősségre az elkövetőket.

Az EU palesztinai képviseletének X‑fiókján közzétett közös nyilatkozatot az Európai Unió delegációja és tíz uniós tagállam – Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Litvánia, Portugália, Spanyolország, Svédország – mellett az Egyesült Királyság, Kanada, Norvégia és Svájc képviselője írta alá. Ebben a missziók „különösen felháborítónak” nevezték az elmúlt hetekben elkövetett palesztin‑gyilkosságokat a megszállt Ciszjordániában.

Az aláíró országok figyelmeztetnek: a telepeserőszakkal párhuzamosan fokozódott az izraeli biztonsági erők által elkövetett agresszió is. Ezek célja a palesztin közösségek földjeinek megszerzése és „olyan légkör kialakítása”, amely „a palesztinokat otthonaik elhagyására kényszeríti”. A diplomáciai képviseletek szerint ennek véget kell vetni, és Izraelnek kötelessége megakadályoznia és büntetnie a halálos erőszakot, a razziákat és a támadásokat.

A „zsidó terrorizmus” újjáéledésének gondolata – amelyet többek között Meirav Cohen centrista képviselő és volt miniszter vetett fel – mára megjelent az izraeli sajtóban és a közéleti vitákban is – írja az AFP. Az elmúlt napokban több izraeli vezető is nyilvánosan aggodalmát fejezte ki a telepeserőszak növekedése miatt. Az izraeli vezérkari főnök „erkölcsileg és etikailag elfogadhatatlannak” nevezte ezeket az erőszakos cselekményeket, amelyek „katonáink és a civil lakosság ellen irányulnak”.

Valójában palesztin és nemzetközi szervezetek állítják, hogy az izraeli hadsereg katonái a legtöbb esetben nem elszenvedői, hanem támogatói a telepeserőszaknak. A telepesek és az izraeli hatóságok tevékenysége sok esetben összemosódik, és a büntetlenség légköre ösztönzi az erőszak további terjedését – fogalmazza meg az ENSZ emberi jogi hivatalának friss jelentése, amely azzal vádolja Izraelt, hogy felgyorsította a telepek bővítését és a megszállt Ciszjordánia egyes részeinek annektálását, ami több mint 36 ezer palesztin „kényszerű elvándorlásához” vezetett.

A jelentés a 2025 októberéig terjedő időszakban több mint 1700 telepesekhez köthető erőszakos incidenst rögzített, köztük földfoglalásokat, zaklatást és termőföldek elpusztítását. A tavalyi olívabetakarítás idején különösen súlyos támadások történtek: 42 dokumentált esetben több mint százharminc palesztin sérült meg, ami 2006 óta a legmagasabb incidensszám egyetlen hónap leforgása alatt.

A jelentés arra figyelmeztet, hogy a ciszjordániai kitelepítések – amelyek párhuzamosan zajlanak a Gázai-övezetben történő tömeges népességmozgással – egy összehangolt izraeli politika benyomását keltik. A jelentés úgy fogalmaz: mindez a palesztin lakosság tartós elmozdítását célozhatja, és felveti az etnikai tisztogatás veszélyét.

A dokumentum kiemeli: különösen nagy a kockázat a Kelet‑Jeruzsálemtől északkeletre élő beduin közösségek esetében, ahol az előrehaladó telepbővítési tervek miatt több ezer ember kényszerülhet elhagyni otthonát. Az ENSZ emlékeztet: a védett személyek jogellenes áttelepítése háborús bűncselekménynek számít a Genfi Egyezmény szerint, és akár egyéni büntetőjogi felelősséget is maga után vonhat.

A jelentés arra is rámutat: az izraeli katonai irányítás részleges átadása a civil hatóságoknak a megszállt területeken, a palesztin földek elkobzása, valamint más diszkriminatív intézkedések együtt egy intézményesített rendszert alkotnak. A dokumentum szerint ez a rendszer a palesztinokkal szembeni következetes diszkrimináción, elnyomáson és erőszakon alapul, és sérti a nemzetközi jogban rögzített, a faji elkülönítést és apartheidet tiltó szabályokat.

Az ENSZ-jelentés megjegyzi: Izrael Ciszjordánia úgynevezett B zónáira is terjeszti a telepeket, holott ezek a területek jogilag a palesztinoké, és hivatalosan a Palesztin Hatóság polgári fennhatósága alá tartoznak az oslói megállapodások szerint. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólította Izraelt a telepek bővítésének azonnali leállítására, a telepesek evakuálására, valamint a palesztinok visszatérésének biztosítására.

A telepesek évek, évtizedek óta kvázi büntetlenséget élveznek. A Yesh Din izraeli jogvédő szervezet szerint a 2005–2025 közötti időszakban a palesztinok sérelmére elkövetett erőszakcselekmények mindössze három százaléka végződött vádemeléssel. Ez a tény összefügg a szervezet által közölt másik adattal, miszerint a dokumentált incidensek nagyjából felében izraeli katonák vagy rendőrök is jelen voltak, és a beszámolók szerint – jobb esetben passzívan – segítették az erőszakot. A Yesh Din szerint nem spontán utcai konfliktusokról van szó, hanem koordinált, kollektív támadásokról, a jogérvényesítés következetes hiánya pedig rendszerszintű. Más szóval a telepeserőszak nem pusztán civil bűnözés, hanem politikai célokat szolgáló, államilag megtűrt vagy támogatott gyakorlat, amely a palesztin közösségek kiszorítását és a terület feletti izraeli kontroll erősítését segíti.

Becalel Szmotrics pénzügyminiszter nyíltan kijelentette, hogy a cél „a palesztin állam eszméjének eltemetése”. A telepbővítések nemcsak mennyiségükben, hanem stratégiai elhelyezkedésükben is a palesztin területek feldarabolását szolgálják.

Emellett Benjamin Netanjahu kormánya a közelmúltban olyan intézkedéseket hozott, amelyek jelentősen megkönnyítik az izraeli telepesek terjeszkedését Ciszjordániában, miközben gyengítik a palesztin önrendelkezést. Eltöröltek egy régi jordániai eredetű szabályozást, amely eddig akadályozta a zsidó magánszemélyek földvásárlását. Izrael kiterjesztette ellenőrzési és végrehajtási jogköreit olyan zónákra is, amelyek elvileg a Palesztin Hatóság irányítása alatt állnak. A kritikusok szerint ez a lépéssorozat a palesztin állam maradék alapjainak felszámolását jelenti.