A palesztin állam alapjainak maradékát is felszámolná a Netanjahu-kormány
Izrael új szabályozásai egyszerre könnyítik meg a telepesek terjeszkedését és gyengítik a palesztin önrendelkezést Ciszjordániában. A kritikusok szerint ezzel a kormány a palesztin állam alapjainak maradékát is felszámolja.
Izrael biztonsági kabinetje olyan intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek megkönnyítik az izraeli telepesek földvásárlását a megszállt Ciszjordániában, és kiterjesztik az izraeli hatóságok ellenőrzési és végrehajtási jogköreit olyan területekre is, amelyek a nemzetközi megállapodások szerint a Palesztin Hatóság irányítása alatt állnak. A döntés részeként hatályon kívül helyeztek egy régi, jordániai eredetű szabályozást, amely bizalmasan kezelte a földnyilvántartásokat, és akadályozta a zsidó magánszemélyek földvásárlását.
A kabinet által jóváhagyott változások – az egyre gyakoribb telepes erőszakkal együtt – a megfigyelők szerint a de facto annektálás irányába mutatnak. A döntés teljes szövegét nem hozták nyilvánosságra; az izraeli sajtó Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Jiszráel Katz védelmi miniszter nyilatkozataira támaszkodva számolt be róla.
Izrael 1967-ben foglalta el Ciszjordániát Jordániától. Az 1990-es évek elején kötött oslói megállapodások alapján a – zsidók által Júdea és Szamária néven emlegetett – területet három, szétszabdalt zónára osztották. Közel kétharmadát az izraeli katonai ellenőrzés alatt álló C zóna teszi ki, a B-zónában korlátozott palesztin önkormányzatiság működik, míg az A-zónát elvileg a Nyugat által támogatott Palesztin Hatóság irányítja. Az izraeli védelmi erők viszont akkor és oda mennek be, amikor és ahova akarnak. A felosztást ideiglenesnek szánták, amíg megállapodás születik a független palesztin állam létrehozásáról, amelynek területét legnagyobbrészt Ciszjordánia tenné ki.
Ma mintegy 3 millió palesztin él Ciszjordániában, és az elmúlt évtizedekben több mint 700 ezer izraeli telepes költözött be oda, holott a nemzetközi jog tiltja civilek betelepítését megszállt területekre.
De facto vagy de iure?
A Peace Now izraeli civil szervezet szerint a változások felgyorsíthatják a földelkobzást, a települések terjeszkedését és a palesztin otthonok lebontását. Palesztin aktivisták ugyanakkor problémásnak tartják, hogy az intézkedés építési és önkormányzati hatásköröket biztosít a Hebron városában élő polgári közigazgatásnak, lehetővé téve a zsidó telep bővítését a palesztin önkormányzat hozzájárulása nélkül.
Yael Berda, a Héber Egyetem szociológusa szerint az izraeli biztonsági kabinet legutóbbi döntései „tektonikus” változást jelentenek a megszállás rendszerében. Úgy véli, ez már nem az oslói megállapodások megkerüléséről szól, hanem az egész struktúra átalakításáról, amely a palesztin önrendelkezés maradékát is felszámolja. Berda hangsúlyozza: amit korábban sokan csak „kúszó” vagy de facto annektálásnak neveztek, az most már nyíltan de iure irányt vesz, hiszen a kormány tagjai maguk mondják ki és hajtják végre a szuverenitás kiterjesztését célzó lépéseket. Ez szerinte egyértelműen jelzi, hogy Izrael a jogi és adminisztratív keretek átalakításával a hivatalos annektálás felé mozdul, nem csupán a terepen zajló folyamatok szintjén.
Kerülik az annektálást
A másfél évtizede csaknem megszakítás nélkül kormányzó Netanjahu-kormány kezdetben „csak” akadályozta a kétállami megoldást, egy ideje viszont már nyíltan ellenzi azt. Az izraeli biztonsági kabinet vasárnapi döntését követően a koalíció több vezető alakja – köztük Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter és Jiszráel Kac védelmi miniszter – történelmi áttörésként ünnepelte a Ciszjordánia feletti izraeli ellenőrzés kiterjesztését. Több miniszter és telepesvezető egyenesen arról beszélt, hogy a lépés a teljes izraeli szuverenitás felé vezet Júdea és Szamária felett. Szmotrics kijelentette: a kormánynak szándékában áll „megölni a palesztin állam eszméjét”. A telepes tanácsok és jobboldali politikusok egységes üzenete szerint ez „sakk-matt” helyzet, amely a jövőben a teljes annektálást készíti elő.
Ez a retorika nem új: 2025-ben 71 izraeli képviselő támogatta a Ciszjordánia feletti szuverenitás kiterjesztését, és a Kneszet több olyan törvényjavaslatot is előzetesen elfogadott, amelyek izraeli jogot alkalmaznának a területre – részben ellenzéki képviselők támogatásával. J.D. Vance amerikai alelnök akkor „ostobának” nevezte a lépést.
A kabinet mostani döntése után a Fehér Ház ismét megerősítette az amerikai ellenállást az annektálással szemben. Donald Trump korábban többször kijelentette, hogy „nem fog megtörténni”, és figyelmeztetett: Izrael elveszítené az amerikai támogatást, ha hivatalosan annektálná a területet.
Az új intézkedéseket néhány nappal azelőtt fogadták el, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök Washingtonba utazott. Donald Trump amerikai elnök korábban kizárta Ciszjordánia izraeli annektálását, de kormánya nem lépett fel a gyorsuló ütemben szaporodó zsidó telepek megfékezésére, amely a palesztinok szerint megfosztja őket egy potenciális államtól azáltal, hogy felemészti a területüket.
A Háárec szerint a Trump-adminisztráció pozíciója nem egyedülálló: a külföldi kormányok, amelyek az annektálást és a telepek létrehozását a nemzetközi jog súlyos megsértéseként elutasítják, rájöttek, hogy elkerülhetik a cselekvést, ha Izrael nem deklarálja a szándékát, „csupán” cselekszik.
Kiszorítják a palesztinokat
A Netanjahu‑kormány ugyan hivatalosan nem annektálta Ciszjordániát, de a telepesek erőszakos fellépése, a palesztin közösségek elűzése és az izraeli hatósági jogkörök kiterjesztése egyértelműen ebbe az irányba tolja a folyamatot. A telepesek a mindennapos zaklatást, támadásokat és gyújtogatásokat használják arra, hogy a palesztinokat kiszorítsák saját földjükről – miközben gyakran nyíltan dicsekednek a palesztinok elleni támadásokkal.
A Háárec által összesített adatok szerint 2023 nyara óta közel 50 palesztin közösség kényszerült elhagyni otthonát, és Ciszjordánia legnagyobb részét kitevő C zónát csaknem teljesen „megtisztították” a palesztinoktól. Az izraeli hadsereg nem biztosít elegendő védelmet a palesztin lakosoknak akkor sem, ha erre bírósági ítélet kötelezné. Legutóbb múlt héten az izraeli legfelsőbb bíróság elrendelte, hogy a védelmi erőknek biztosítaniuk kell egy palesztin faluból elűzött lakók visszatérését otthonaikba. Ilyen határozatra korábban is volt példa, de a hadsereg személyzethiányra hivatkozva nem hajtotta végre a döntést.
Nemzetközi reakciók
Mahmúd Abbász palesztin elnök azt mondta, hogy az új intézkedések veszélyesek, illegálisak és de facto annektálással egyenértékűek. De Izrael új intézkedései széles körű nemzetközi felháborodást váltottak ki.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres „mély aggodalmát” fejezte ki, figyelmeztetve, hogy a jelenlegi irány aláássa a kétállami rendezés lehetőségét. Az Európai Unió külügyi vezetője és több biztos közös nyilatkozatban ítélte el az izraeli döntést. Szerintük az intézkedések szembemennek a nemzetközi joggal és aláássák a stabilizációs erőfeszítéseket. Az EU továbbra is a kétállami megoldást támogatja, és felszólította Izraelt az egyoldalú lépések leállítására.
Kanada és Nagy-Britannia is „határozottan elítélte” a lépést, és felszólította Izraelt a döntés azonnali visszavonására, valamint a telepbővítés leállítására.
Nyolc muszlim ország – köztük a gázai háborúban közvetítőként is fellépő Katar és Egyiptom – szintén elítélte a döntést. Szerintük Izrael a jogszabályokkal a palesztinok kiszorítására és a terület feletti ellenőrzés kiterjesztésére törekszik.
Az Egyesült Államok részéről a Fehér Ház egyik tisztviselője megerősítette Donald Trump elnök ellenzését a ciszjordániai annektálással szemben, kiemelve, hogy a stabil Ciszjordánia Izrael biztonsági érdeke is.
CSAK SAJÁT
