Az izraeli kormány „államellenes entitásnak” minősítette, és erre hivatkozva bojkottálja a Háárecet, az ország legrégebbi napilapját. A kabinet lépései – a kritikus média korlátozásától a bírósági döntések figyelmen kívül hagyásáig – egy súlyosbodó alkotmányos válság körvonalait rajzolják ki.

Az izraeli kormány államellenes entitásnak minősítette az ország legrégebbi napilapját. Erről maga a Háárec számolt be, ismertetve a kabinetnek a legfelsőbb bírósághoz benyújtott válasziratát. Ebben Benjámin Netanjahu kormánya megvédte azt a döntést, amely szerint a minisztériumoknak meg kell szakítaniuk minden kapcsolatot a kiadvánnyal. A kormány azzal indokolja a lépést, hogy a lap – állításuk szerint – árt Izrael háborús erőfeszítéseinek, és támogatja az ország ellenfeleit.

A Yossi Fuchs kabinettitkár által aláírt dokumentum egyebek mellett azt rója fel a Háárecnek, hogy támogatja az egyébként kötelező katonai szolgálat megtagadását, népirtással vádolja az izraeli hadsereget, rágalmazza az államot és „az egész cionista vállalkozást”, nemzetközi szankciók bevezetését követelte az állam és választott tisztviselői ellen, támogatja a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot, valamint rontja Izrael állam hírnevét és nemzetközi megítélését. A kormány álláspontja szerint a Háárecben megjelent cikkeket „napi szinten használják” olyanok, akik „gyűlölik Izraelt”.

A Háárec január elején fordult a legfelsőbb bírósághoz, miután a kabinet úgy döntött, hogy megszüntet minden hivatalos együttműködést a médiacsoporttal – beleértve a kormányzati hirdetéseket és közleményeket is. A beadvány szerint a bojkott jogszerűtlen, aránytalan, a kormányzati hatalommal való visszaélést jelent, és célja a kritikus sajtó elhallgattatása, valamint befolyásának csökkentése.

Kizárnák a vizsgaszövegek közül

Ezzel párhuzamosan az oktatási miniszter bejelentette: támogatja a szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus képviselője, Cví Szukkot kezdeményezését, és megtiltja a Háárec cikkeinek használatát a középiskolai vizsgákon. Joáv Kisch hétfőn, azon a parlamenti vitán jelentette be döntését, amelyet Szukkot szervezett a Kneszet oktatási bizottságának elnökeként. A Háárec megjegyzi: a miniszter nem rendelkezik hivatalos jogkörrel a vizsgaszövegek kiválasztásának befolyásolására. A Kneszet jogi tanácsadója is figyelmeztetett: a sajtószabadság csak akkor korlátozható, ha közvetlenül veszélyezteti az állam biztonságát.

A bizottsági ülésen több ellenzéki képviselő és szakértő is kiemelte: a lépés politikai beavatkozás az oktatásba, és veszélyezteti a sajtószabadságot. Tanárok és diákok is felszólaltak, hangsúlyozva a kritikai gondolkodás fontosságát és a pluralizmus szükségességét. Utóbbiak között volt a gázai fogságban elhunyt Itáj Szvirszky lánytestvére, Merav, aki felrótta a kormány képviselőinek, hogy „képtelenek elviselni a kritikát”, ezért „mindent megtesznek, hogy elhallgattassák”.

Szukkot – aki ellen vizsgálat folyik a Sde Teiman fogolytábor lerohanása miatt – a vitán azt hangsúlyozta, hogy az újság „úgy döntött, az ellenség mellé áll Izrael történetének legnehezebb háborújában”. Gilad Kariv, a baloldali Demokraták képviselője szerint a vád valótlan, illetve sértő azokkal a gyászoló családokkal szemben, akik közül sokan ezt a lapot olvassák. Úgy vélte, az egyébként értelmetlen bizottsági ülés egyetlen hozadéka az volt, hogy a liberális közönség megérthette: korlátozni akarják a hozzáférését a független tájékoztatáshoz. Emlékeztetett arra is, hogy a kritikus média elhallgattatására irányuló kampány részeként december végén a kormány a katonai rádió bezárásáról döntött.

Súlyosbodó alkotmányos válság

Gali Baharav-Miara legfőbb ügyész a múlt héten közölte, hogy Jiszráel Kac védelmi miniszternek nincs jogi felhatalmazása arra, hogy megtiltsa a hadsereg magas rangú tisztjeinek a Háárec újságíróival és elemzőivel való találkozást. Egyúttal jogellenesnek minősítette azt a rendeletet is, amely a lap előfizetésének lemondására kötelezné a tiszteket és a hadsereg szóvivőjét.

A legrégebbi héber nyelvű kiadvány, illetve annak angol nyelvű változata régóta szálka a konzervatív politikai oldal szemében. Egy korábbi jogvitában a legfelsőbb bíróság már kimondta, hogy a hadsereg nem részesíthet előnyben és nem korlátozhat egyes sajtóorgánumokat. Bárhogy is dönt az újabb perben a bíróság, félő, hogy a kormány megtagadja a határozat végrehajtását, tovább súlyosbítva Izrael alkotmányos válságát.

A Netanjahu-kabinet régóta támadja a kormánytól független legfőbb ügyészt, és igyekszik csökkenteni annak hatásköreit. A gázai háború 2023 októberi kitörése előtt Benjámin Netanjahu kormánya átfogó bírói reformra készült, ami széles körű tiltakozáshullámot váltott ki. A minden idők legjobboldalibb koalíciója azzal érvelt, hogy csupán helyre akarja állítani a demokráciát a szerintük túlságosan balra tolódott legfelsőbb bíróság több évtizedes „diktatúrája” után. Ennek részeként megtiltották volna a bíróságnak, hogy érvénytelenítse az alapvető jogokat sértő törvényeket.

A bírói reformot végül nem sikerült keresztülvinni, a kormánypártok képviselői és miniszterei azonban azóta nyíltan szorgalmazzák a legfelsőbb bíróság döntéseinek figyelmen kívül hagyását. Erre már precedens is akadt: noha a bíróság kötelezte a kormányt, hogy azonnal kezdje meg a hadkötelezettség alkalmazását a vallási iskolák diákjaira, azaz a jesivahallgatókra is, a kabinet ezt szándékosan nem tette meg, annak ellenére, hogy a legfőbb ügyész többször felszólította erre.

A koalíció vezetői levélben foglaltak állást amellett is, hogy amennyiben a legfelsőbb bíróság Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter elmozdításáról dönt, azt figyelmen kívül kell hagyni. A kormány ugyanakkor következetesen ignorálja a legfőbb ügyész álláspontját is, noha a bíróság kimondta: véleménye kötelező érvényű a kabinet számára mindaddig, amíg nincs vele ellentétes bírósági határozat.

A bírói hatalom és a végrehajtás közötti konfliktus mélységét jelzi, hogy december végén Becalel Szmotrics, a Vallásos Cionizmus párt elnöke és pénzügyminiszter „erőszakos és gázoló megalomániásnak” nevezte Jichák Amitot, a legfelsőbb bíróság elnökét, aki szerinte „ellopja az izraeli demokráciát”. „A vége az lesz, hogy átgázolunk rajta” – fenyegetőzött a szélsőjobboldali politikus.