Franciaország, majd a Nagy-Britannia és Kanada is bejelentette, hogy az ENSZ közgyűlésének szeptemberi, jubileumi ülésszakán hivatalosan is elismerik a palesztin államot. Döntésüket részben a Gázai övezetben tapasztalható botrányos humanitárius helyzet motiválta. Tel-aviv nyugati szövetségesei ugyanakkor attól tartanak – a Netanjahu-kabinet legutóbbi lépéseinek és nyilatkozatainak fényében –, hogy az izraeli-palesztin konfliktust megoldani hivatott kétállami megoldás végérvényesen kútba esik.

Néhány napja több segély érkezik a háború sújtotta Gázai övezetbe, azonban továbbra is a szükséges mennyiség töredéke jut el az éhező palesztinokhoz. „Láttam a tévéfelvételeket… azok a gyerekek valóban éheznek. Ilyesmit nem lehet hamisítani” – cáfolta Donald Trump amerikai elnök Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, aki szerint Gázában nincs éhínség. Trump azt ígérte, hogy élelmiszerközpontokat hoznak létre az övezetben.

Az izraeli kormány március–májusban teljes körű blokád alá helyezte a Gázai övezetet, azt állítva, hogy a Hamász terrorszervezetet ellopja az ENSZ-segélyek egy részét, ily módon tartva fenn hatalmát a terület felett. Több mint kéthavi szünet után, május 26-tól a Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF), lényegében egy amerikai magánhadsereg kezdte újra a segélyosztást négy helyszínen – a korábbi több száz helyett. A Wall Street Journal összesítése szerint a februári tűzszünet Izrael általi felmondása után júniusban kapott a legtöbb segélyt az övezetben összezsúfolt mintegy kétmillió palesztin: ekkor fejenként nagyjából napi 600 grammnak megfelelő élelem jutott be Gázába. Júliusban ennek a mennyiségnek nagyjából a háromnegyede, májusban körülbelül a fele állt rendelkezésre.

Ráadásul a GHF kaotikus élelmiszerosztásai gyakran torkolltak tragédiába, az amerikai zsoldosok vagy az őket kísérő izraeli harcosok többször éles töltényekkel lőtték az élelemért dulakodó palesztinokat. A gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint mintegy ezren vesztették életüket. Az izraeli hatóságok vitatják az adatok hitelességét.

Izrael továbbra is fenntartja, hogy nincs széles körű éhínség Gázában. Mindenesetre a hét elejétől naponta tíz órán keresztül szüneteltetik a harcokat az övezet nagy területein, elősegítve több segély bejutását szárazföldi és légi úton. A döntés vélhetően amerikai nyomásra történt. „Nem tudom, látták-e valamennyien azokat a képeket. Van néhány nagyon-nagyon szívszorító eset. Vannak kisgyerekek, akik nyilvánvalóan éhen halnak" – jelentette ki JD Vance amerikai alelnök, Trump elnök hétfői nyilatkozatát visszhangozva.

Civil szervezetek és néhány ország maroknyi csoportja már hónapok óta hangoztatja, hogy Gázában elviselhetetlen a humanitárius helyzet, az utóbbi időben napvilágot látott felvételek láttán egyre több nyugati szövetséges fordult Izrael ellen. Legutóbb, csütörtökön Svédország hívta fel a figyelmet a Gázában fennálló állapotok tarthatatlanságára. „A gázai helyzet teljesen megdöbbentő, és Izrael nem teljesíti legalapvetőbb kötelezettségeit és megállapodásait a sürgősségi segélyekkel kapcsolatban” – áll Ulf Kristersson miniszterelnök X-en közzétett bejegyzésében. Svédország követeli, hogy az EU a lehető leghamarabb fagyassza be az Izraellel kötött társulási megállapodás kereskedelmi szakaszát.

Elsősorban az éhínség által sújtott Gázai övezetben uralkodó humanitárius helyzetre hivatkozott a brit, a francia és a kanadai kormány, amikor rendre bejelentették, hogy az ENSZ közgyűlésének szeptemberi, jubileumi ülésszakán hivatalosan is elismerik a palesztin államot. Ugyanakkor valamennyien egyértelművé tették, hogy nem kevésbé aggasztja őket az izraeli-palesztin rendezést célzó kétállami megoldás veszélybe kerülése. „Maga a kétállami megoldás gondolata… távolibbnak tűnik, mint az elmúlt években bármikor” – fogalmazott Keir Starmer brit miniszterelnök, aki szerint az izraeli kormánynak bele kell egyeznie abba, hogy nem annektálja a megszállt Ciszjordániát, és el kell köteleznie magát egy olyan békefolyamat mellett, amelynek eredményeként egy palesztin állam jönne létre Izrael mellett.

Franciaország részéről a palesztin állam elismerése egyszerre fejez ki elutasítást a Hamász iránt, amely vitatja Izrael jogát a létezéshez, illetve az izraeli szélsőségesekkel szemben, akik „azt mondják, hogy a palesztinoknak nincs joguk a létezéshez” – jelentette ki Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter kedden, a Szaúd-Arábiával közösen kezdeményezett, az Egyesült Államok és Izrael által bojkottált ENSZ-konferencián. Az ülésén az arab és muszlim országok precedens nélküli közös nyilatkozatban ítélték el a Hamász 2023. október 7-i mészárlását, sürgették a palesztin terrorszervezetet, hogy tegye le a fegyvert és engedje szabadon az összes túszt, megnyitva ezzel az utat a gázai háború befejezése és az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldására való előrelépés előtt.

Izrael szövetségeseit nemcsak a gázai éhínség képei borzasztják el, hanem a Netanjahu-kabinet lépései és egyes tagjainak nyilatkozatai is. A Hamász elleni hadjárattal párhuzamosan a megszállt Ciszjordániában is fokozódott az erőszak. Palesztinok ezreit űzik el a lakóhelyükről részben az izraeli hadsereg védelmét élvező telepesek, részben maguk a katonák, amikor egy-egy területet védelmi zónának nyilvánítanak. A kormány május közepén titokban jóváhagyta 22 új telep létrehozását az 1967-ben Jordániától elfoglalt területen, amely a jövendő palesztin állam gerincét képezné. A döntés kiszivárgása után Jiszráel Kác védelmi miniszter elismerte az „átfogó lépést”, amelynek „hosszú távú stratégiai célja az izraeli jelenlét megszilárdítása a területen”, és „a palesztin állam létrejöttének megakadályozása”.

A körülbelül hárommillió palesztinnak otthont adó Ciszjordániában mintegy 700 ezer zsidó telepes él, de számuk gyorsuló ütemben nő, akárcsak az általuk elfoglalt területek nagysága. A terjeszkedés garanciáját a Ciszjordániát keresztül-kasul behálózó, a telepesek biztonságát szavatolni hivatott katonai ellenőrző pontok, valamint maguk az erőszakos telepesek képezik. Előbbiek korlátozzák a palesztinok mozgását, utóbbiak – nem ritkán fegyverrel – zaklatják a kiszemelt terület tulajdonosait, majd elfoglalják a palesztinok által kénytelen-kelletlen gazdátlanul hagyott földeket. A telepek a nemzetközi jog szerint illegálisnak számítanak.

A szélsőjobboldaliként számontartott Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter és Becalel Szmotrics pénzügyminiszter mellett – akik nélkül Netanjahunak nincs kormányzó többsége – Jiszráel Kác egyike azoknak a kormánytagoknak, akik szerint Izraelnek Ciszjordániához hasonlóan a Gázai övezetet is katonai megszállás alatt kell tartania. Ennél is tovább ment Amihaj Elijahu örökségvédelmi miniszter, aki kijelentette, hogy a zsidóknak nem kell majd kerítésekkel körülvéve élniük Gázában – mint Ciszjordániában –, hiszen a teljes terület az övék lesz. A miniszterelnök félszájjal elhatárolódott ugyan az etnikai tisztogatást lebegtető minisztereitől, de megtartotta őket a tisztségükben. (Elijahut 2023 novemberében rövid időre felfüggesztette, miután az felvetette, hogy dobjanak atombombát Gázára.)

Kapcsolódó

Tűzszünet: Izrael vagy Trump türelme fogy-e el hamarabb?

Robert C. Castel szerint a három, egyenként 42 napos szakaszból álló tűzszüneti megállapodás a második szakasz közepe, vége felé fog összeomlani. 

interjú Izrael Közel-Kelet Benjamin Netanjahu

Az izraeli politikum szélsőjobboldali tagjai már régebb óta nyíltan szorgalmazzák Ciszjordánia annektálását, a kormány azonban nem vállalta fel hivatalos politikájának a részeként. Július 23-án a Kneszet határozatban szólította fel a kormányt, hogy terjessze ki a zsidó településekre az izraeli jogot és közigazgatást. A nagy többséggel elfogadott dokumentum szerint Ciszjordánia „elválaszthatatlan része Izraelnek, a zsidó nép történelmi, kulturális és spirituális hazájának”. A határozatot egy olyan petícióra válaszolva fogadta el a törvényhozás, amelyet Benjámin Netanjahu miniszterelnök Likud pártjának 15 minisztere is aláírt.

Az ENSZ 193 tagországa közül 147 – köztük Románia – már elismeri a palesztin államot. Nagy-Britannia és Franciaország csatlakozása azért lenne fontos, mert mindketten állandó tagjai az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT). Mi több, ezután az Egyesült Államok maradna az egyetlen állandó tag, amely még nem ismerte el a palesztin államot.

Németország – amely fontos EU-tagállam, de nem tartozik az ENSZ BT állandó tagjai közé – egyelőre korainak tartja a palesztin állam elismerését. Berlin szerint a tárgyalásos kétállami megoldás továbbra is az egyetlen út, de „Németország számára a palesztin állam elismerése inkább a folyamat végén történik” – jelentette ki Johann Wadephul német külügyminiszter röviddel azelőtt, hogy csütörtökön Izraelbe és Ciszjordániába indult. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok és Izrael által bojkottált ENSZ-konferencia megmutatta, hogy „Izrael egyre inkább kisebbségben van”. Úgy vélte: tekintettel az izraeli kormány „egyes tagjainak nyílt annektálási fenyegetéseire”, egyre több európai ország kész elismerni a palesztin államot előzetes tárgyalások nélkül.