Az izraeli vallásos cionista csoportokban nyilvános tiltakozás indult a szélsőséges telepesek által elkövetett erőszak miatt. Ez egyrészt teljesen előzménytelen, másrészt a nyilvános elítélés mellett konkrét cselekvésre való felszólítás is megjelent a közösségben, amely hagyományosan a telepesmozgalom egyik fő bázisa.

Kedden négy palesztin megsebesült Ciszjordániában egy izraeli telepesek által elkövetett támadásban. Az incidens a terület északi, Tayasir nevű falujában történt, ahol múlt héten szintén telepesek súlyosan bántalmaztak egy 75 éves férfit. Az újabb négy sérült rokonságban áll vele a Palesztin Vörös Félhold szerint.

A CNN-hez eljutott, szerdán készült helyszíni felvételeken felgyújtott autók, mezőgazdasági gépek és épületek mellett az látszik, hogy izraeli telepesek új, illegális előőrsöt hoznak létre. A területről erőszakkal eltávolított beduin közösség ügyvédje, Netta Amar-Shiff megerősítette, ami a hírtelevízió birtokába került felvételek alapján is egyértelmű, miszerint az izraeli hadsereg (IDF) nem akadályozta, hanem kísérte és védte a sátrakat felhúzó telepeseket. A helyiek beszámolói szerint a katonák nem engedték be a tűzoltókat és a mentőket, a lakosokat pedig távol tartották, miközben a telepesek szabadon mozoghattak.

Múlt héten ugyanott az IDF lebontott egy előőrsöt, részben a CNN tudósítása miatt kirobbant botrány hatására. A telepesek megtámadtak több helyi lakost, a 75 éves Abdullah Daraghmeht pedig brutálisan megverték. Felesége szívrohamot kapott, és kedden meghalt a család elmondása szerint. Az incidensről tudósító CNN-stábot az IDF őrizetbe vette, illetve bántalmazta.

A botrány következtében az érintett zászlóaljat kivonták a térségből. A döntés politikai vitát váltott ki Izraelben, ahol a katonák felelősségre vonása rendkívül érzékeny téma. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter, a Zsidó Erő radikális jobboldali párt elnöke és a 120 fős törvényhozás másik 30 tagja nyílt levélben tiltakozott a zászlóalj kivonása ellen, és követelte a döntés visszavonását.

Az ilyen – politikai és társadalmi – nyomás jelentősen megnehezíti a hadsereg számára a törvény érvényesítését azokkal a zsidó támadókkal szemben, akik palesztinokat bántalmaznak Ciszjordániában. A Háárec napilap beszámolója szerint a jelenség a hadseregen belül is aggodalmat kelt. A lapnak névtelenséget kérő magas rangú tisztviselők elmondták, hogy az új, vitatott és illegális előőrsök elszaporodása – amelyek mögött gyakran politikai és vallási támogatás áll – arra kényszeríti a hadsereget, hogy erőket vezényeljen a telepesek védelmére. Ez olyan helyzetekbe sodorja a katonákat, amelyekre nincsenek kiképezve. Ugyanakkor egyes erőszakos cselekményeket olyan katonák követnek el, akik maguk is ciszjordániai előőrsökön – azaz az izraeli kormány által sem elismert „telepeken” – élnek.

Kapcsolódó

Szintet lépett a hatóságilag támogatott vagy megtűrt telepeserőszak

Az iráni háborúval párhuzamosan megszaporodtak a ciszjordániai telepesek halálos támadásai. Az ENSZ szerint az incidensek rendszerszintűek és politikai célt szolgálnak.

Ciszjordánia izraeli telepesek palesztinok támadás erőszak

A Háárec szerint a hadseregen belül egyes parancsnokok erősen bírálják a katonai vezetést, és arra figyelmeztetnek, hogy az izraeli vezérkari főnök és a Központi Parancsnokság vezetőjének reakciója elégtelen. Források azt is állítják, hogy Itai Ofir vezérőrnagy, katonai főügyész nem szorgalmaz letartóztatásokat, vizsgálatokat vagy vádemeléseket a zsidó zavargók ellen – még akkor sem, ha az elkövetők maguk is IDF‑katonák, vagy szolgálati fegyverrel követnek el erőszakot –, mert szerinte ez a rendőrség hatáskörébe tartozik. A rendőrség ugyanakkor ritkán tartóztatja le a támadókat.

A hatóságilag támogatott vagy megtűrt telepeserőszak miatt az év eleje óta 36 ezer palesztinnak kellett elhagynia otthonát. Az iráni háború február 28-i kitörése óta ugyanakkor megszaporodtak a ciszjordániai telepesek halálos támadásai. A B’Tselem és Yesh Din izraeli jogvédő szervezetek felhívták a figyelmet, hogy az erőszak és az új előőrsök létrehozása egyre gyakoribb az A és B zónában is, amelyek részben vagy teljesen palesztin ellenőrzés alatt állnak – elvileg, a nemzetközi szerződések és határozatok alapján. Szintén újszerű, hogy a telepeserőszak nagy palesztin városokra is kiterjed. Szélsőséges aktivisták nyíltan beszélnek arról, hogy „el kell távolítani” a palesztin lakosságot egész Ciszjordániából. Ehhez előbb „magánkezdeményezésként” kell megtisztítani a területet, majd az állam utólag legalizálja az új telepeket, ahogy a múltban is történt.

A megszokott forgatókönyv szerint a telepesek létrehoznak egy előőrsöt – amely még az izraeli jog szerint is illegális – közvetlenül egy palesztin közösség közelében. Ezután a legkülönfélébb módszerekkel zaklatják a helybélieket. Ezek a szóbeli fenyegetésektől a rongáláson és verésen át a gyújtogatásig, sőt olykor gyilkosságig terjednek. Végül a védtelen palesztinok kétségbeesésükben összepakolnak és elmenekülnek.

Israeli settlers have put up more of these billboards across the West Bank reading "No Future in Palestine," accompanied by an image of displaced families in Gaza. pic.twitter.com/omMlDnwJXI

— Ihab Hassan (@IhabHassane) January 8, 2025

Múlt héten a zsidó diaszpóra több száz képviselője, vallási vezetők és közéleti szereplők levelet intéztek Izrael elnökéhez, Isaac Herzoghoz, amelyben sürgős fellépést kérnek a Ciszjordániában tapasztalható „szélsőséges zsidó terror” ellen. A levél szerint a telepesek palesztin civilek elleni támadásai erkölcsileg elfogadhatatlanok és stratégiai veszélyt jelentenek Izrael jövőjére. A kezdeményezők úgy vélik, a biztonsági erők képesek lennének megfékezni az erőszakot, de hiányzik a világos politikai iránymutatás. Ezért kérték az elnököt, hogy használja fel tekintélyét, és vessen véget a büntetlenség korszakának.

Az utóbbi hetekben felerősödött telepestámadások már az ortodox vallási vezetők körében is riadalmat keltenek. Jehuda Gilad rabbi például személyesen látogatott el egy beduin faluba, majd közösségi oldalán megrázó bejegyzésben számolt be az egyik – fizikai, pszichikai és szexuális erőszaknak kitett – palesztin férfi szenvedéseiről. Gilad elborzadva tette közzé a tanúvallomást, feltéve a kérdést: „Hova jutottunk?” Jichák Blau rabbi tüntetést tartott a Kneszet előtt a telepeserőszak és a kormányzati tétlenség ellen.

Brit Jakobi, a vallásos baloldali Smol Emuni mozgalom egyik alapítója biztatónak tartja, hogy a telepeserőszakot elítélő nyilatkozatok mellett már cselekvésre felhívó hangok is érkeznek a vallásos cionista közösségből. Ez jelentős elmozdulás a korábbi, csupán elítélő álláspontokhoz képest mutat – idézte a Háárec az aktivistát.

A baloldali újság megjegyzi: az elmúlt években az izraeli vallásos cionista közösség egyre inkább a jobboldal radikalizmus irányába tolódott. A telepeserőszak ellen időnként felszólaló ortodox rabbikat lehurrogták, sőt árulónak bélyegezték meg. Ők többnyire a vallásos cionizmuson belüli nagyon szűk, baloldali kisebbséghez tartoztak. A mostani helyzetet az teszi különlegessé, hogy a figyelmeztető hangok ezúttal a vallásos cionista mainstreamből is érkeznek.

Kenneth Brander rabbi, a közel 30 jesivát (vallási iskolát), női akadémiát és rabbinikus szemináriumot magába foglaló Ohr Torah Stone oktatási hálózat vezetője egy friss blogbejegyzésében „erkölcsileg helytelennek” és „a zsidó törvénnyel ellentétesnek” nevezte a „kis zsidó szélsőséges csoport” által elkövetett erőszakot. Figyelmeztetett: „Az ilyen viselkedés aláássa Izrael erkölcsi erejét, miközben a létét fenyegető háborút vív az iráni rezsimmel és annak terrorista proxyival. Még aggasztóbb, hogy az elkövetők magukat vallásos zsidóknak tartják, és állítólag a vallás nevében, Izrael védelmében cselekszenek.”

Más, a vallásos cionista közösségben befolyásos személyek is csatlakoztak a telepes erőszak elítéléséhez, bár egyesek inkább praktikus, semmint erkölcsi megfontolásból. A Gush Etzion telepescsoport rabbijai például azért ítélték el közös nyilatkozatukban „néhány tucat tinédzser” erőszakos cselekedeteit, mert rossz fényt vetnek a telepesmozgalomra, és ezzel veszélyeztetik a jövőjét.