A romániai utazók ma már jóval körültekintőbben mérlegelik az árakat, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag a legolcsóbb ajánlatokat keresnék. Egyre fontosabbá válik az ár-érték arány, azaz hogy mit kapnak a pénzükért cserébe, míg a turisták egy részénél az élmények, a kényelem vagy a megspórolt idő akár a nagyobb költségvetést is indokolhatja.

Traian Bădulescu turisztikai tanácsadó, az ANAT (a Romániai Utazási Irodák Egyesülete) szóvivője részletezte, miként alakultak át a preferenciák és mely utazási formák hódítanak teret.

„A turisztikai piac átalakulóban van, a romániai turisták ma már tájékozottabbak, jobban odafigyelnek az ár-érték arányra, és ezzel párhuzamosan egyre inkább a felejthetetlen élményeket keresik” – mutatott rá Traian Bădulescu az Adevărul megkeresésére.

Milyen hazai és külföldi célpontokban van potenciál?

Romániában számos olyan úti cél található, amely az év különböző időszakaiban vonzza a látogatókat, a pár napos kiruccanások pedig azok számára is megnyitják a piacot, akik nem tudnak hosszabb szabadságot kivenni.

„A belföldi turizmusban egyre egyértelműbb az elmozdulás az olyan úti célok felé, amelyek a szálláson túl többet nyújtanak: kulturális, gasztronómiai, gyógy- és wellness-turizmust, természetet, aktív kikapcsolódást és autentikus élményeket. A hegyvidékek, a gyógyfürdők, Bukovina, Erdély, a Duna-delta vagy a gazdag kulturális örökséggel rendelkező városok óriási potenciállal bírnak, akár rövid utazásokról, akár tematikus üdülésekről van szó” – mondta a szakértő.

Külföldön a korábban népszerű célpontok továbbra is őrzik pozíciójukat, ám a kínálat folyamatosan színesedik. Görögország, Törökország, Bulgária, Spanyolország, Olaszország vagy Egyiptom továbbra is meghatározó, de folyamatosan nő az érdeklődés a távolabbi úti célok, a körutazások, a hajóutak, a városi körutazások (city break) és a kifejezetten élmények köré épülő nyaralások iránt.

Emellett a piacon egyre szembetűnőbb a szegmentáció: míg a turisták egy része a nagyon kedvező árú opciókat keresi, addig mások készek többet fizetni a prémium szolgáltatásokért, a kényelemért, az exkluzivitásért és a személyre szabott élményekért.

Rövidebb, de gyakoribb utazások

A megszokott egy-két hetes, azonos helyen eltöltött szabadságok mellett egyre nagyobb teret hódítanak a rövidebb utazások. A közvetlen repülőjáratok és a gyors foglalási lehetőségek utat nyitottak a pár napos utaknak, amelyeket egy évben többször is be lehet iktatni.

„A city break továbbra is az egyik legdinamikusabb turisztikai termék, éppen azért, mert kiválóan alkalmazkodik a mai életmódhoz. Az emberek gyakrabban utaznak, de nem feltétlenül hosszú időre. Ezzel párhuzamosan a kulturális és élményalapú turizmus is teret nyer: a turista már nem csupán látni akar egy nevezetességet, hanem meg akarja érteni a hely szellemét, fel akarja fedezni a gasztronómiát, a hagyományokat, az embereket és a történeteket” – fejtette ki Bădulescu.

Ez a szemléletváltás a szálláshelyek megítélését is megváltoztatta. A hoteleknél a csillagok száma továbbra is támpontot jelent, de már nem ez az egyetlen szempont. A prémium turizmus fejlődése sem kizárólag az ötholdas szállodákról szól: idetartoznak a személyre szabott szolgáltatások, a privát transzferek, a minőségi gasztronómia, a jól megszervezett körutazások és a megtakarított idő. Egy bizonyos ügyfélkör számára az idő értékesebb erőforrássá vált, mint maga az árkülönbség.

Szükség van még utazási irodákra az AI korában?

A feladatok nagy részét, amelyeket korábban az utazási irodák végeztek, ma már a turisták maguk is elintézhetik otthonról: kereshetnek repülőjegyet, szállást, összehasonlíthatják az árakat, és útvonalat tervezhetnek. A mesterséges intelligencián alapuló eszközök pedig másodpercek alatt komplett útvonalakat állítanak össze.

„Ebben a környezetben az utazási iroda nem tűnik el, hanem átalakul a szerepe. Az internet és az AI rendkívül gyorsan tud információt és utazási opciókat biztosítani, de az információ nem azonos a szaktudással. A modern utazási irodának tanácsadóvá kell válnia: képesnek kell lennie megszűrni az információkat, ellenőrizni a szolgáltatókat, útvonalat építeni és közbelépni, ha problémák merülnek fel. Minél összetettebbé válik a piac, annál inkább felértékelődik az emberi tanácsadás” – hangsúlyozta az ANAT szóvivője.

A digitális átállás gyökeresen megváltoztatta a fogyasztói magatartást: az utazás ma már a kereséssel, az összehasonlítással és a közösségi médiában látott videókkal kezdődik, ami élesítette a versenyt és árérzékenyebbé tette a vásárlókat. A jövő azonban a szakértő szerint a hibrid modellé: a technológia biztosítja a sebességet és a hozzáférést, az ember pedig a tapasztalatot, a bizalmat és a komplex helyzetek kezelését.

„Végül is a turizmus már nem csupán arról szól, hogy hova megyünk, hanem egyre inkább arról, hogy mit szeretnénk átélni. Ez a mai piac egyik legfontosabb változása” – összegezte Traian Bădulescu.