Több mint két évtizede formálódik Szépvízen az a szemlélet, amely ma már nemcsak néhány régi épület megmentését jelenti, hanem a település arculatának tudatos alakítását is. Az önkormányzat, építészek, tulajdonosok és a helyi közösség együttműködéséből kialakult gyakorlat jó példája annak, hogyan lehet egy település épített örökségét úgy megőrizni, hogy az ne a fejlődés akadálya, hanem a közösségi élet, a turizmus és a helyi identitás egyik erőforrása legyen.

Egy régi székely ház, egy örmény épület, egy templom, egy székelykapu vagy akár egy utcakép önmagában talán csak egy régi tárgy a múltból. Egy település egészében azonban ezek együtt már történetet mesélnek arról, hogyan éltek ott az elődök, mit tartottak fontosnak, és milyen környezetet hagytak az utánuk következő nemzedékekre. Szépvízen az elmúlt évtizedekben egyre tudatosabban kezdték keresni ennek a történetnek a megőrizhető elemeit – hangzott el a Hargita Megye Tanácsa, Szépvíz Község Önkormányzata és a Szépvízért Egyesület közös szervezésében megvalósult csütörtöki szakmai tanácskozáson.

„Minden ember örököl valamit a családból, kérdés az, hogy mit hozunk magunkkal, de ha megtaláljuk, mi az, ami igazán értékes, tisztelettel vagyunk az elődeink iránt, akkor mindegy, hogy egy egyszerű dologról van szó, vagy egy nagyobbról, például egy épületről” – fogalmazott a szakmai tanácskozáson Ferencz Tibor, Szépvíz korábbi polgármestere.

Az előző községvezető szerint a település hagyományos arculatát megőrizni szándékozó folyamat egyik fontos alapja az volt, hogy Szépvízen mindig is volt egyfajta természetes ragaszkodás a régi dolgokhoz, hagyományokhoz. A kétezres évek elején azonban ez a szemlélet fokozatosan szakmai keretet is kapott. A községközpont építészeti örökségét számba vevő felmérését követően egyre világosabbá vált, mely épületek és részletek őrzik Szépvíz sajátos arculatát, és mit lehet ezekből megmenteni.

Nem minden érték műemlék

Fülöp Otilia, Hargita Megye Tanácsának főépítészeti igazgatóságának vezetője arra emlékeztetett: már 2007-ben próbáltak olyan megyei programot létrehozni, amely feltérképezte volna a települések épített értékeit, és tudatosította volna ezeket a helyi közösségekben. A program tapasztalata az volt, hogy önmagában a hivatalos műemléki védelem nem elég.

„Egy épület csak akkor tud fennmaradni, hogyha a benne lakók, a közösség értéknek tekinti. Felülről ezt nem lehet irányítani. Ennek szívből kell jönnie” – hangsúlyozta. Mint elhangzott: Szépvíz éppen azért érdekes példa, mert a településen nem kizárólag a hivatalosan védett műemlékek megőrzésében gondolkodtak. A község központja esetében több épületénél nem állt rendelkezésre olyan dokumentáció, amely a klasszikus műemléki helyreállítást megkönnyítette volna. Ilyenkor az építészeknek magának az épületnek a történetét kellett „kiolvasniuk”.

Köllő Miklós építész szerint egy-egy ház helyreállításánál az volt a cél, hogy megkeressék azt az állapotot, amikor az épület „önmaga volt”, és lehetőleg minden részletével együtt próbálják visszaadni az eredeti karakterét. Volt olyan eset is, amikor egy később felkerült cementes vakolat eltávolításakor kerültek elő az eredeti vakolatdíszek lenyomatai. Ezek, régi fényképek és más épületek analógiái alapján, végül lehetővé tették, hogy az épület homlokzata hitelesebb formában újuljon meg. „Minden egyes épületnél más-más történet van, de a végeredmény szempontjából türelemmel ezt végig kell vinni” – fogalmazott az építész.

A folyamatnak ugyanakkor része volt a tulajdonosok meggyőzése is. Nem mindig volt könnyű elfogadtatni, hogy egy régi épületnél miért számít az eredeti cserép, a nyílászáró vagy éppen egy homlokzati részlet. Szépvízen azonban idővel egyre több tulajdonos értette meg, hogy a szabályok nem pusztán korlátozást jelentenek, hanem egy közös érték megőrzését szolgálják.

Az örökségvédelemnek van azonban olyan pontja is, amikor már nem elég a meggyőzés. Fekete Örs polgármester szerint az elmúlt időszak egyik fontos eredménye éppen az, hogy a község nem hagyta veszni azokat az épületeket, amelyeknél nem lehetett volna biztosítani a fennmaradást.

Egy romos állapotú, ám építészeti szempontból különleges épületet például a tulajdonosok le akartak bontani. Az önkormányzat időben lépett, és megvásárolta az ingatlant. A korábban hulladékkal telehordott, elhanyagolt környezetben fekvő épületet kitakarították, elvégezték rajta a legszükségesebb állagmegőrzési munkálatokat, és így már nem az azonnali pusztulás fenyegeti.

Kapcsolódó

Hűen őrzi székely és örmény örökségét Szépvíz

A településen a közelmúltban adták át a székely határőröknek emléket állító gazdag kiállítást, hamarosan pedig az örmény emlékház is elkészül.

Szépvíz Csíkszépvíz Vidékjáró

„Azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy ezekre odafigyeljünk. Még talán egy-két épület van olyan itt a központban, amire figyelmet kell fordítanunk, és hogyha eladósorba kerül, akkor azt valamilyen úton-módon meg kell vásárolni” – mondta Fekete Örs. A polgármester szerint ugyanakkor nem cél minden régi épület önkormányzati tulajdonba vétele. Ahol a tulajdonosok maguk is értik és vállalják az örökség megőrzését, ott elsősorban a helyi védettség és a megfelelő szakmai segítség jelenthet garanciát.

A folyamatnak még nincs vége

Fekete Örs szerint a szépvízi történet nem lezárt sikertörténet. Éppen ellenkezőleg: a község jelenleg is egy új általános rendezési terven dolgozik, és ennek is követnie kell azt a szemléletet, amely az elmúlt évtizedekben kialakult. „Ez egy több tízéves folyamat, és én azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyunk a végén, sőt most vagyunk a közepén igazán” – mondta el a községvezető a Maszol érdeklődésére.

Mint megosztotta: a következő feladatok között szerepel a még feltérképezetlen épületek azonosítása és megóvása. A polgármester régi székely házakat, egy lehetséges tájházat és a községközpont további épületeit említette. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a védelemnek nem szabad Szépvíz központjánál megállnia, a közigazgatásilag a községhez tartozó Csíkszentmiklós, Borzsova és Bükkloka építészeti és környezeti értékeire ugyancsak nagyobb figyelmet szeretnének fordítani.

„Ha tudunk helyi védettséget biztosítani az épületeinknek, akkor azt gondolom, hogy az elkövetkezendő tíz-húsz évben, vagy akár ötven évben is büszkén beszélhetünk arról, hogy tényleg valódi értékmentési és értékőrzési munka folyt Szépvízen az elmúlt évtizedekben” – fogalmazott Fekete Örs.

A megőrzés közben Szépvíz azt is megtapasztalta, hogy az épített örökségnek kézzelfogható közösségi és gazdasági hozadéka van. A település turizmusa egyelőre elsősorban főként a település központi részére koncentrál, az elmúlt öt évben több mint negyvenezer látogatót fogadott az intézmény. A cél azonban az, hogy a vendégek ne csak egy helyszínt nézzenek meg, hanem végigjárják a település történetét.

Az örmény emlékház, az örmény katolikus templom és a régi örmény házak már összekapcsolhatók egy vezetett sétában, a következő lépés pedig a szentmiklósi templom, a borzsovai kápolna és más helyi értékek bekapcsolása lehet. „Azt gondolom, hogy ez így lesz kerek. [...] Ezeket mind-mind össze lehet egy lánccal fűzni, és akkor valószínűleg még színesebbé tudjuk tenni a szépvízi községet” – mondta a polgármester.

A turizmus kiterjesztésével ugyanakkor nemcsak több látnivalót szeretnének kínálni, hanem a község különböző részeit és természeti értékeit is közelebb hozni egymáshoz – osztotta meg Fekete Örs.