Az alkotmánybíróság szerdán megállapította, hogy nem állt fenn alkotmányos természetű jogi konfliktus a kormány és a legfelsőbb bíróság között a bírák és ügyészek bérhátralékainak ügyében – közölték az Agerpresszel a testület illetékesei.

Az alkotmánybíróság megalapozatlanként elutasította az ügyvivő miniszterelnök beadványát.

Ilie Bolojan azután fordult a testülethez, hogy bukaresti ítélőtábla május 5-én helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének, és arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy – szükség esetén akár költségvetés-kiigazítással – fizessék ki a bíráknak és ügyészeknek bírósági döntéssel megítélt bértartozásokat.

Bolojan júliusban azzal érvelt, hogy a legfelsőbb bíróság költségvetési kérdésekben gyakorlatilag átvette a kormány és a parlament szerepét. Az alkotmánybírósághoz benyújtott beadványa szerint az igazságszolgáltatás feladata a hatályos törvények értelmezése és alkalmazása, nem a költségvetési források elosztásának meghatározása.

Az ítélőtábla májusban azt is kimondta, hogy a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 10 napon belül végre kell hajtania a határozatban előírtakat. A határidőn túl minden nap késésért 1 százalékos késedelmi kamatot, valamint az országos bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő bírságot számolnak fel.

Bolojan szerint a bírósági úton megítélt hátralék összege 4,8 milliárd lej.

Kapcsolódó

Halasztás a bírák és ügyészek bérhátralékának ügyében

A legfelsőbb bíróság csütörtökön szeptember 17-re halasztotta a jogerős döntést abban a perben, amelyet maga indított a kormány és a pénzügyminisztérium ellen a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.

legfelsőbb bíróság halasztás bírák ügyészek bérek