Az alkotmánybíróság csütörtökön szeptember 23-ára halasztotta Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök július elején benyújtott beadványának tárgyalását, amely a kormány és a legfelsőbb bíróság között a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban felmerült alkotmányjogi jogvita rendezésére vonatkozik.

Bolojan azt követően nyújtotta be a keresetet, hogy a legfelsőbb bíróság márciusban pert indított a kormány ellen a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyerte azt – közölte az Agerpres.

A május elején hozott ítélet szerint a kormányt 4,8 milliárd lej kifizetésére kötelezte a bukaresti ítélőtábla. Ebből az összegből a peres úton megítélt bérhátralékok mellett a késedelmi pótlékokat is fedeznék. Az ítélőtábla napi 1 százalék késedelmi kamatot is megállapított, amely napi 48 millió lejt, vagyis körülbelül 9 millió eurót jelent. A kormány megtámadta a döntést.

A kormányfő július 2-i nyilatkozata szerint azért fordult az alkotmánybírósághoz, mert a legfelsőbb bíróság költségvetési és pénzügyi kérdésekben gyakorlatilag átvette a végrehajtó, valamint a törvényhozó hatalom szerepét. Az ügyvivő kormányfő szerint az igazságszolgáltatás feladata a hatályos törvények értelmezése és alkalmazása, nem pedig a közpénzek elosztásának meghatározása.

Bolojan közölte, hogy a kormány jogászainak álláspontja szerint a bíróság túllépte az alkotmányos hatáskörét. Azzal érvelt, hogy az államháztartási törvény és a közigazgatási törvénykönyv értelmében az állami költségvetés tervezetének kidolgozása, a költségvetés-kiigazítások és a költségvetési tartalékalapból történő kifizetések kizárólag a végrehajtó és a törvényhozó hatalom hatáskörébe tartoznak.

„A bírói hatalomnak jelenleg sem szakmai hatásköre, sem legitimációja nincs arra, hogy meghatározza a költségvetési források elosztását, és arra kötelezze a kormányt, hogy egyetlen ágazat számára különítsen el összegeket” – mondta Bolojan.

A kormányfő szerint „a legfelsőbb bíróság fel akarja borítani a költségvetési egyensúlyt”, ami „közvetlen beavatkozást” jelent a végrehajtó hatalom tevékenységébe.