Megindokolta döntését az alkotmánybíróság. Lia Savonea szerint az ügy még nem zárult le.

A bírák és ügyészek nyugdíjreformjáról szóló törvénytervezet megfelel az alaptörvénynek, mivel fokozatos átmenetet biztosít az új szolgálatiidő- és nyugdíjkorhatár-feltételek bevezetéséhez – derült ki az alkotmánybíróság (CCR) szerdán kiadott közleményéből, amelyben megindokolták a legfelsőbb bíróság alkotmányossági kifogásának elutasítását.

Mint azt korábban írtuk: öt halasztás után most végre ítélet született a hónapok óta húzódó ügyben, a testület 6-3 arányban mondta ki a nyugdíjtörvény alkotmányosságát.

Az Agerpres szerint a taláros testület arra a megállapításra jutott, hogy a kormány az alkotmány 114. cikkének megfelelően vállalt felelősséget a tervezetért, mivel a jogszabályjavaslat egyetlen, jól körülhatárolt területre vonatkozik. Emellett a költségvetési egyensúly helyreállítására és az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltak teljesítésére való hivatkozással alátámasztotta a tervezet sürgősségét és indokoltságát.

Kapcsolódó

Vége az időhúzásnak: alkotmányos a bírák és ügyészek nyugdíjáról szóló törvény

Szerdán hatodik alkalommal ült össze az alkotmánybíróság, hogy döntsön a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíjáról szóló jogszabály alkotmányosságáról.

Alkotmánybíróság nyugdíj bírák ügyészek

A kiadott közlemény szerint a testület megállapította azt is, hogy a tervezet átmeneti időszakot biztosít a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának fokozatos emelésére, és nem sérti az alkotmánybíróság korábbi határozatait. Az sem alkotmányellenes, hogy az új előírások szerint nem igazítják automatikusan a nyugdíjakat az aktív bírák és ügyészek bruttó béréhez, és a nyugdíj összegének meghatározására vonatkozó szabályok is megfelelnek az alaptörvénynek.

Az alkotmánybíróság rámutatott, hogy nem tartozik hatáskörébe a bírói és ügyészi nyugdíjak konkrét összegének vagy a bruttó bérhez viszonyított százalékos arányának megállapítása, kizárólag a jogszabály alkotmányosságát vizsgálhatja.

A közlemény szerint elfogadhatatlanként elutasították azokat az indítványokat is, hogy az alkotmánybíróság forduljon előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Unió Bíróságához a kormány tervezetével kapcsolatban.

Tudomásul vették, de…

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), amely előzetesen negatívan véleményezte a tervezetett szerdai közleményében tudomásul vette az alkotmánybíróság döntését, de szerintük az új szabályozásnak súlyos hatásai lesznek a rendszer működésére. „A nyugdíjkorhatár újbóli emelése és a szolgálati nyugdíjak eltörlése nem csak tömeges elvándorlást eredményezhet, hanem a bírói hivatás nem lesz csábító az újgenerációs joghallgatóknak” – vélekednek. Rámutattak, hogy az állam más hatalmi ágai figyelmen kívül hagyták, hogy már jelenleg is kevés bíró van a rendszerben, minőségi igazságszolgáltatás pedig csak az európai normák teljesülésével képzelhető el. Az új szabályozás megköveteli a bírókra és ügyészekre vonatkozó összeférhetetlenségi és tiltási rendszer újraértékelését – véli a CSM, amely alapvetően fontosnak tartotta volna, hogy az Európai Unió Bírósága is kivizsgálja a tervezetet.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: A sok rossz között, végre egy jó hír! 

Az RMDSZ elnöke szerint sok halasztás után, az alkotmánybíróság az egyetlen korrekt, alkotmányossági szempontból is a józan döntés hozta meg.

különnyugdíj Alkotmánybíróság bírák ügyészek

Alin Ene: a demokrácia meghalt

A CSM tagja közül Alin Ene személyes Facebook-oldalán jóval drámaibban reagált az alkotmánybíróság szövegére, kijelentve, hogy „meghalt a demokrácia”. A bíró szerint ugyanis a szerdai döntés nem kizárólag a bírák és ügyészek nyugdíjáról szól, hanem az első lépést jelenti a jogállam fokozatos leépülése felé. Ez a folyamat szerinte mindig az igazságszolgáltatással kezdődik, „mivel minden tolvaj előbb az őrkutyát ártalmatlanítja”. Hozzátette: meggyőződése, hogy az igazságszolgáltatási rendszer összefogva meg fogja találni a törvény hatásainak enyhítéséhez szükséges eszközöket. Az Agerpres szerint a bíró a törvénytervezetet kezdeményező kormányról ironikusan megjegyezte: „nem kis teljesítmény egy olyan törvényt végigvinni, amely valamennyi alkotmányos és nemzetközi garanciát és elvet megsért. Gratulálok!”.

Alin Ene korábban is gyakran tűnt ki a CSM bírálóihoz intézett éles és ironikus üzeneteivel, és a legfelsőbb bíróság elnökét, Lia Savoneát támogató bíróként tartják számon.

Savonea: visszalépés az alkotmányos védelemben

Lia Savonea a știripesurse.ro-nak nyilatkozva az alkotmányos védelem terén történt visszalépésként értékelte a szerdai ítéletet, az általa vezetett legfelsőbb bíróság viszont folytatni fogja a harcot „az igazságszolgáltatás függetlenségének védelméért”. A alkotmánybíróság döntésével sem tekinti lezártnak az ügyet. Arról nem nyilatkozott, hogy milyen intézkedésekre készül, de arra engedett következtetni, hogy uniós bíróságokhoz fordulnak.