Kelemen Hunor: A sok rossz között, végre egy jó hír! 

A sok rossz között, végre egy jó hír – így kommentálta Kelemen Hunor a Maszol megkeresésére az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíját illetően. Az RMDSZ elnöke szerint a politikai és erkölcsi szempontból fontos üzenet mellett, Románia hozzájuthat ahhoz a 231 millió euróhoz is, amelyet az erre a reformra vonatkozó vállalás késlekedése miatt tartott vissza az Európai Bizottság a helyreállítási alapból.

„Sok halasztás után, az alkotmánybíróság az egyetlen korrekt, alkotmányossági szempontból is a józan döntés hozta meg, hiszen a kormány második felelősségvállalása a tervezetre már az eljárásbeli hiányosságokat is kiküszöbölte. Ilyen értelemben nem ért meglepetés” – mondta Kelemen Hunor azon kérdésünkre, hogy erre számított-e.

Kelemen Hunor megjegyezte, kissé tartott attól, hogy az alkotmánybíróság elküldi a tervezetet az Európai Bíróságra Fotó: Kelemen Hunor Facebook oldala

Megjegyezte ugyanakkor, kissé tartott attól, hogy az alkotmánybíróság elküldi a tervezetet az Európai Bíróságra, Luxemburgba, ami viszont egy másfél-két éves kiesést jelentett volna. „Végül 5-4 arányban leszavazták a Legfelsőbb Bíróság erre vonatkozó javaslatát, s itt Asztalos Csaba szavazata döntőnek bizonyult. Ezután már 6-3 arányban, tehát egy egyértelmű többséggel megszavazták, hogy alkotmányos a kormány beterjesztése” – tájékoztatott a politikus. 

Kelemen Hunor szerint az igazságosság szempontjából azt az üzenetet továbbítja a társadalomnak a döntés, hogy ez a koalíció megpróbál egy jobb, igazságosabb kormányzást folytatni, egy méltányosabb rendszert működtetni, ahol nincsenek kivételezett kasztok, amelynek tagjai  elmehetnek 49 vagy 51 évesen nyugdíjba, és akik a nyugdíjukat más jövedelemmel pótolják, hiszen fiatalon már nyugdíjasok. Hozzátette: a nyugdíjak mértékét is egy korrekt szintre hozta le a kormány. Meghosszabbította nyugdíjkorhatárt, bár adott egy tizenöt éves átmeneti időt. s az utolsó nettó juttatás hetven százalékban szabta meg a nyugdíjak felső szintjét.  

Az RMDSZ-elnök elmondta: nem zárja ki, hogy az államfő a jogszabályt a parlamentbe küldi újratárgyalásra egy technikai ok miatt. „Miközben az alkotmánybíróság húzta az időt, néhány határidő módosult, s azokat ki kell javítani. Azok a határidők, amelyeket annak idején a kormányzat decemberben beírt a tervezetbe, okafogyottá válnak egy februári kihirdetéskor, ezért szükséges lehet ez a technikai módosítás. Ezt akkor lehet gyorsan végrehajtani, ha az államfő megkeresi a parlamentet, a törvényhozás pedig egy-két nap alatt le tudja tárgyalni ezt a módosítást” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. 

Megkérdeztük azt is, hogy Románia hozzájuthat-e még ahhoz 231 millió euróhoz, amelyet az országos helyreállítási terv (PNRR) keretösszegéből veszített el, miután az összeg lehívását a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjához kötötték. Ennek a határidőre történő megvalósítása az alkotmánybíróság halasztásai miatt meghiúsult. „Ez az összeg meglesz ezek után, hiszen a kérdést most már rendezte az ország az alkotmánybíróság döntésével. Nyilván a politikai és morális üzenet mellett fontos a 231 millió euró is, amely a helyreállítási alapból kap Románia, miután vállalta, hogy ezt a reformot végrehajtja. Ma Romániában ez is ió is jelentős összegnek számít a költségvetésben” – mondta az RMDSZ vezetője.      

A Bolojan-kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.

Ez azt jelenti, hogy idén 49 évesen nyugdíjba lehet menni, majd ezt követően évente egy évvel emelkedik a korhatár, így 2042-ben éri el a 65 évet. A szolgálati nyugdíj mértéke az utolsó 60 hónap bruttó jövedelmének átlaga alapján számított összeg 55 százaléka lesz, de nem haladhatja meg az utolsó nettó juttatás 70 százalékát.

A bírák és ügyészek továbbra is igényelhetnek korengedményes nyugdíjat, amennyiben legalább 35 év szolgálati idővel rendelkeznek, azonban ha nem érték el a 65 éves korhatárt, évente 2 százalékot levonnak a nyugdíjukból a törvényes nyugdíjkorhatár eléréséig.

Jelenleg a bírák szolgálati nyugdíja az utolsó bruttó fizetésük 80 százalékát teszi ki.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?