Továbbra is bizonytalan, hogy az alkotmánybíróság (CCR) szerdai ülésén megszületik-e a döntés a magisztrátusok szolgálati nyugdíjáról szóló törvény alkotmányosságáról. A jogszabály ügyében már négy alkalommal halasztották el a határozathozatalt, és az újabb döntést több tényező is nehezíti.

Egyrészt Gheorghe Stan alkotmánybíró – igazságügyi források szerint – apasági szabadságra vonult, így kérdéses a részvétele a szerdai tanácskozáson. Másrészt a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ) kedden arra kérte az alkotmánybíróságot, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, mivel álláspontja szerint az erősen vitatott törvény hátrányosan megkülönbözteti a bírákat más szolgálati nyugdíjban részesülő csoportokkal szemben, és nem biztosítja megfelelő szinten a bírák pénzügyi biztonságát.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ugyancsak szerdán a Bukaresti Ítélőtábla döntést hozhat Dacian Dragoş és Mihai Busuioc alkotmánybírák felfüggesztésére irányuló kérelmekről, amelyeket Silvia Uscov ügyvéd nyújtott be.

Apasági szabadság és vitatott határozatképesség

Bírósági források szerint Gheorghe Stan hétfőtől kérte az apasági szabadságot, így jelenléte a CCR ülésén nem valószínű. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a bíró visszatér a szabadságról, mivel elviekben a tanácskozáson mind a kilenc alkotmánybíró jelenléte szükséges.

Más források szerint azonban még Stan távollétében is folytathatók a tanácskozások, amennyiben megvan a legalább hatfős határozatképesség, különösen annak fényében, hogy a január 16-i ülésen a tanácskozást már egyszer megszakították „az ügy részletesebb tanulmányozása” érdekében, valamint az ICCJ által benyújtott számviteli szakvélemény miatt.

Diszkriminációt kiáltanak a bírák

A CCR-nek szerdán kellene megvitatnia az ICCJ kérését is, amely az Európai Unió Bíróságának bevonását sürgeti. A legfelsőbb bíróság szerint a szolgálati nyugdíjakról szóló törvény diszkriminatív, jogbizonytalanságot teremt, és egyenlőtlen, nehezen indokolható átmeneti rendszert vezet be. Az ICCJ álláspontja szerint a jogszabály sérti az uniós jog alapelveit, köztük az arányosság, az egyenlőség, a jogbiztonság és a jogos elvárások védelmének elvét.

A törvényről a CCR-nek február 11-én, szerdán kellene döntést hoznia, négy halasztást követően, közel két hónap elteltével. A jogszabályt a Bolojan-kormány terjesztette elő, és a bírák nyugdíjának csökkentését, valamint a nyugdíjkorhatár emelését írja elő. Az alkotmányossági kifogást az ICCJ nyújtotta be.

Kapcsolódó

Apasági szabadságra ment az alkotmánybíró, tovább késhet a döntés

A CCR szerdán ülésezne, hogy megvitassa a magisztrátusi nyugdíjreform tervezetét, de nem hozható döntés annak a bírónak a távollétében, aki eddig részt vett a vitákban.

nyugdíj bírák ügyészek Alkotmánybíróság

Szerdán reggel 9 órakor – egy órával az alkotmánybírósági ülés előtt – a Bukaresti Ítélőtáblán kezdődik az a tárgyalás, amelyen a bíróság dönthet Dragoş és Busuioc CCR-be történő kinevezésének felfüggesztéséről.
Egy nappal korábban, február 10-én, a Bukaresti Ítélőtábla elutasította Silvia Uscov ügyvéd másik kérelmét, amely Nicuşor Dan által aláírt elnöki rendelet felfüggesztésére irányult Dacian Dragoş kinevezése kapcsán.

Ugyanakkor a bíróság helyt adott az Elnöki Hivatal ügyvédeinek azon kérésének, hogy az alkotmánybíróság tisztázza a „jogi tevékenység vagy felsőfokú jogi oktatás” fogalmát, amely a CCR-bírák kinevezéséhez szükséges szakmai tapasztalatot érinti.

A döntés körüli feszültséget tovább növelte Ilie Bolojan miniszterelnök levele, amelyet az alkotmánybíróság elnökének küldött. Ebben arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság szerint Románia nem teljesítette a 215-ös mérföldkövet, ami 231 millió euró elvesztésével járhat.

A levél szerint az Európai Bizottság február 11. előtt nem közöl hivatalos álláspontot, és csak ezt követően hoz végleges döntést az uniós forrásokról.
Erre reagálva Lia Savonea, az ICCJ elnöke kijelentette: az európai pénzek elvesztésére való figyelmeztetés, valamint az alkotmánybíróság pénzügyi következményekre történő utalása összeférhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásának elvével, és elfogadhatatlan beavatkozás az alkotmányos igazságszolgáltatásba.

Ilie Bolojan később hangsúlyozta: levele nem nyomásgyakorlás volt, nem kérte a bírákat egy adott döntés meghozatalára, csupán a „józan ész” elvének megfelelően fontosnak tartotta, hogy ezek az információk ismertek legyenek, hiszen az esetleges pénzügyi veszteségekért később felelősöket fognak keresni.