A csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány az alkotmánybírósághoz fordul a legfelsőbb bírósággal kialakult alkotmányos természetű konfliktus miatt. A jogi vita hátterében a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése áll, írja az Agerpres. 

Bolojan közlése szerint a lépésre azért van szükség, mert a legfelsőbb bíróság költségvetési és pénzügyi kérdésekben gyakorlatilag átvette a végrehajtó, valamint a törvényhozó hatalom szerepét.

Az ügyvivő kormányfő szerint az igazságszolgáltatás feladata a hatályos törvények értelmezése és alkalmazása, nem pedig a közpénzek elosztásának meghatározása.

Bolojan közölte, hogy a kormány jogászainak álláspontja szerint a bíróság túllépte az alkotmányos hatáskörét. Azzal érvelt, hogy az államháztartási törvény és a közigazgatási törvénykönyv értelmében az állami költségvetés tervezetének kidolgozása, a költségvetés-kiigazítások és a költségvetési tartalékalapból történő kifizetések kizárólag a végrehajtó és a törvényhozó hatalom hatáskörébe tartoznak.

„A bírói hatalomnak jelenleg sem szakmai hatásköre, sem legitimációja nincs arra, hogy meghatározza a költségvetési források elosztását, és arra kötelezze a kormányt, hogy egyetlen ágazat számára különítsen el összegeket” – mondta Bolojan.

A kormányfő szerint „a legfelsőbb bíróság fel akarja borítani a költségvetési egyensúlyt”, ami „közvetlen beavatkozást” jelent a végrehajtó hatalom tevékenységébe.

Az ügy előzményeiről Bolojan elmondta, hogy a legfelsőbb bíróság márciusban a bukaresti ítélőtáblához fordult, azt kérve, hogy kötelezze a kormányt 4,8 milliárd lej kifizetésére. Ebből az összegből a peres úton megítélt bérhátralékok mellett a késedelmi pótlékokat is fedeznék. Az ítélőtábla május elején helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének. A kormány megtámadta a döntést, az ügyet a legfelsőbb bíróság július 9-én tárgyalja.

Bolojan emlékeztetett, hogy az ítélőtábla napi 1 százalék késedelmi kamatot is megállapított, amely napi 48 millió lejt, vagyis körülbelül 9 millió eurót jelent.

Nyomásgyakorlásról beszél a legfelsőbb bíróság

Ezek után a legfelsőbb bíróság (ICCJ) azzal vádolja a kormányt, hogy „nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra”. Csütörtöki közleményében az ICCJ kifejtette, tudomásul vette a kormány szándékát, de „nem fog nyilvános vitába bocsátkozni olyan jogi kérdésekben, amelyek folyamatban lévő per tárgyát képezik”. Ezeket a kérdéseket kizárólag a törvényben előírt eljárások keretében elemzi, minden egyes hatóság alkotmányos hatáskörének teljes tiszteletben tartásával.

Leszögezte azonban: példa nélküli, hogy egy peres kérdés végleges rendezése előtt a tárgyaláson részt vevő felek egyike, jelen esetben a kormány, nyilvánosan alkotmányellenesnek minősíti a bíróság magatartását, és hatáskörének túllépésével vádolja meg, annál is inkább, hogy egy megbuktatott kormányról van szó, amelynek alkotmányos hatásköre egy új, teljes jogkörű kormány beiktatásáig limitált.

„Az ilyen magatartás kihat az igazságszolgáltatás függetlenségére és a polgárok abba vetett bizalmára, hogy a peres ügyeket kizárólag bíróságok előtt, törvények és jogi érvek alapján rendezik, és nem előrebocsátott nyilvános minősítések vagy a nyilvános térben gyakorolt nyomás révén” –mutatott rá a legfelsőbb bíróság.

A legfőbb ügyészség szolidarizál

A legfőbb ügyészség szolidaritását fejezte ki csütörtökön a legfelsőbb bírósággal, és hangsúlyozta: fenntartások nélkül támogatja az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmét, amelyet a jogállamiság alapvető értékének és a polgárok jogainak és szabadságainak védelmének elengedhetetlen garanciájának tart.

Kapcsolódó

Alexandru Nazare egy „fegyverszüneti” kormány élén?

Kelemen Hunor nemrég azt közölte, szerinte Alexandru Nazare jó választás lenne a miniszterelnöki tisztségre. 

politikai válság Alexandru Nazare Ilie Bolojan Sorin Grindeanu