Ma születhet ítélet a bírák bérhátralékának ügyében

Csütörtökön hirdethet ítéletet a legfelsőbb bíróság abban a perben, amelyet a kormány és a pénzügyminisztérium ellen indított a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése miatt. Az első fokon már megnyert ügy tétje mintegy ötmilliárd lej – közli az Agerpres.

A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön hoz döntést abban a perben, amelyet maga az intézmény indított a kormány és a pénzügyminisztérium ellen a bírák és ügyészek bérhátralékainak kifizetése ügyében.

A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön hirdethet ítéletet | Fotó: Pixabay

Első fokon a bukaresti ítélőtábla a legfelsőbb bíróságnak adott igazat. A május 5-én kihirdetett ítéletben arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy – szükség esetén akár költségvetés-kiigazítással – biztosítsák a bírósági döntésekkel már megítélt bértartozások kifizetését. Az ítélet szerint a jogerős döntés után tíz napon belül végre kell hajtani a határozatot, ellenkező esetben minden késedelmes nap után egy százalékos késedelmi kamatot, valamint az országos bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő bírságot kell fizetni.

A per tétje hozzávetőleg ötmilliárd lej

A fellebbezés tárgyalásán a kormány képviselője azt kérte, hogy az ügyben forduljanak az alkotmánybírósághoz annak tisztázására, előírhatja-e egy bíróság a kormány számára többletforrások biztosítását, illetve megállapíthat-e a törvényben elfogadott költségvetési keretet meghaladó kötelezettségeket. Emellett kezdeményezték egy előzetes döntéshozatali eljárás megindítását az Európai Unió Bíróságánál, és az eljárás felfüggesztését is kérték.

A kabinet képviselője azzal is érvelt, hogy a bukaresti ítélőtábla elsőfokú döntése jogellenes, mivel a kormányt egy meghatározott szakmai csoport javára történő forrásbiztosításra kötelezi, ráadásul a végrehajtásra megszabott tíznapos határidőt is túl rövidnek tartja.

A háromtagú bírói tanács ezt követően közölte, hogy július 23-án hirdet ítéletet az ügyben.

A vita előzménye, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök július 2-án bejelentette: a kormány az alkotmánybírósághoz fordul a legfelsőbb bírósággal kialakult alkotmányos természetű jogi konfliktus miatt. Indoklása szerint a legfelsőbb bíróság költségvetési és pénzügyi kérdésekben olyan döntéseket hozott, amelyekkel gyakorlatilag átvette a végrehajtó és a törvényhozó hatalom szerepét. Hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás feladata a törvények értelmezése és alkalmazása, nem pedig a közpénzek elosztásának meghatározása.

A bérhátralékok azt követően keletkeztek, hogy a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség 2023-ban – bizonyos bírósági határozatokra hivatkozva – 25 százalékkal megemelte a bírák és ügyészek fizetését, az emelést pedig 2018-ig visszamenőleges hatállyal alkalmazta.

A 2026-os állami költségvetés első tervezetében a kormány csaknem ötmilliárd lejt különített el a legfelsőbb bíróság számára a bértartozások rendezésére. Később azonban úgy döntött, hogy a kifizetések egy részét elhalasztja, és az erre szánt összegből 1,1 milliárd lejt a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt szociális intézkedések finanszírozására csoportosít át.

A legfelsőbb bíróság keresetében azt állítja, hogy a kormány indokolatlanul tagadta meg a bértartozások idei kifizetését, és ezzel megsértette azt a korábbi jogszabályi keretet, amely a bérjogosultságok részletekben történő törlesztését írta elő.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?