Kakukktojásként jelenik meg Románia az uniós külpolitikai vétót szorgalmazó országok között, egyetlen más kelet-európai állam sem csatlakozott a kezdeményezéshez. A döntést Bukarestben is vitatják: egyrészt egy ügyvivő kormány hatáskörébe nehezen fér bele egy ilyen horderejű döntés, másrészt ezzel az ország egy fontos érdekérvényesítő eszközről mondana le. Elemzők szerint a bukaresti lépés valójában a Moldovai Köztársaság érdekeit szolgálná.     

Megszüntetné a vétó lehetőségét külpolitikai döntésekben az Európai Unió tizenegy tagállamának vezetése. A döntéseket a javaslatuk alapján minősített többséggel kellene meghozni. A kezdeményezést Németország, Franciaország, Spanyolország, a Benelux államok, a három skandináv uniós tagállam és Ausztria mellett - egyetlen kelet-európai EU-tagként - Románia is aláírta. Az országok vezetői szerint a vétólehetőség megbénítja a döntéshozatalt az unió külpolitikájában, a bizonytalanabbá vált geopolitikai környezetben viszont gyors döntésekre lenne szükség. A nyílt lt levelet az összes tagállam megkapta, de többségük nem írták alá a kezdeményezést.

Mint arra az Euronews emlékeztet, Orbán Viktor 16 éves miniszterelnöki tevékenysége során visszatérően megkötötte a többi tagállam vezetőinek kezét vétójával. A legutóbbi eset az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós kölcsönnel kapcsolatban történt. Az aláíró tagállamok még a francia elnökválasztás előtt szeretnék életbe léptetni a változtatást, attól tartva, hogy azt esetleg a Nemzeti Tömörülés jelöltje nyeri. Az ellenzők szerint azonban ez aláásná a közösség legitimitását és elvenné a kisebb tagállamok lehetőségét az érdekérvényesítésére. A változtatáshoz minden tagállam jóváhagyására szükség van. 

A kezdeményezők között az igazi kakukktojást Románia jelenti. Titus Corlățean volt román külügyminiszter bírálta az Ilie Bolojan vezette ügyvivő kormány lépését. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora és a bukaresti szenátus külügyi bizottságának elnöke azt nehezményezi, hogy az uniós vétójogról való lemondásról egy leváltott kormány és annak külügyminisztere döntést. Úgy véli, az ügyvivő kabinet hatásköre nem terjed ki egy ilyen horderejű lépés megtételére. Oana Țoiu külügyminiszter a bírálatokra válaszolva azzal érvelt, hogy Románia nem mond le az uniós vétójogáról. Szerinte Bukarest más tagállamokkal együtt olyan javaslatokat támogat, amelyek felgyorsítanák a döntéshozatali folyamatot a külpolitikában, anélkül, hogy ez sértené a nemzeti érdeket. 

Kapcsolódó

Bukarest az uniós külpolitika „reformerei” közé állt

A most indított kezdeményezés az európai uniós tagállami egyenlőség határait is újrarajzolhatja.

vétó vétójog Európai Unió EU

Vladimir Ionaș szociológus, politikai elemzőt meglepte a román döntéshozók „rövidlátása”. Mint fogalmazott: Lengyelország, Magyarország, Csehország, a balti államok – amelyek a saját bőrükön tanulták meg, mit jelent mások jóindulatától függni – egyelőre nem írták alá a kezdeményezést, Románia viszont aláírta. „Lemondunk az egyetlen valós tárgyalási eszközről, amellyel egy kis állam rendelkezik egy olyan klubban, amelyet de facto Németország és Franciaország irányít. Nem arról van szó, hogy Románia visszaélt volna ezzel az eszközzel – soha semmit nem blokkoltunk. Olyan eszközről beszélünk, amelyet még csak meg sem próbáltunk használni, most pedig ingyen átadjuk, hogy megmutassuk, mennyire európaiak vagyunk” – írta Facebook-bejegyzésében Ionaș.

A szociológus felveti: mi történik, ha most létrehoznak valamit, amit az esetleges francia vagy német hatalomváltások révén épp azok fognak örökölni, akiket ma veszélyként emlegetnek? “Megkérdezném a román külügyminisztériumot, hogy amikor úgy döntött, aláírja a levelet, feltette-e magának a következő kérdést: ha két–három év múlva az Európai Tanácsban egy minősített többség úgy dönt, hogy Európának pragmatikusnak kell lennie Oroszországgal szemben – és Románia többé nem mondhat nemet –, akkor ki fogja megvédeni a nemzeti érdekeinket? A válasz sajnos egyszerű: senki” - írta az elemző. 

Az egyhangúság nem az EU tervezési hibája

Vladimir Ionaș szerint az egyhangúság nem az EU tervezési hibája. „Az Egyesült Európa projektjének világos célja volt: a népek – a nagyok és a kicsik – közötti kölcsönös tisztelet szövetsége, amelyben mindenki egyformán szuverén, és egyformán jogosult nemet mondani. Az egyhangúság ennek a tiszteletnek a konkrét mechanizmusa volt. Élő jogi garanciája annak az elvnek, hogy egyetlen államot sem – legyen bármilyen kicsi is – lehet erővel belesodorni egy olyan döntésbe, amelyet nem akar, pusztán azért, mert mások többen vannak vagy erősebbek” – hangsúlyozta a szociológus. Hozzátette: a szavazás mint alapelv csak akkor jelent demokráciát, ha minden egyes szavazat egyformán számít. 

„Attól a pillanattól kezdve, hogy egy kis állam hangját a nagyobb államok koalíciója semmissé teheti, többé nem a szuverén nemzetek közötti demokráciáról beszélünk – hanem az eljárás mögé rejtett hierarchiáról. A most természetesen felmerülő kérdés az, hogy továbbra is olyan uniót akarunk-e, amely szuverén, jogaikban egyenlő államokból áll, ahogyan azt az alapító atyák elképzelték? Vagy már hallgatólagosan eldöntöttük, hogy egyes államok egyenlőbbek a többieknél?” – tette fel a kérdést a politikai elemző. 

A bukaresti külpolitika igazi motivációját az uniós vétójog feladása kapcsán Sergiu Mișcoiu politológus fogalmazta meg. Az elemző az Adevărulnak egyebek mellett elmondta: az EU-ba igyekvő Moldovai Köztársaság is profitálhatna az unió döntéshozatalának esetleges változásából. Szerinte Romániának, Chișinău támogatójaként érdeke a minősített többségre való áttérés. Mint fogalmazott, ellenkező esetben egyetlen tagállam ellenállása is elegendő lenne a Moldovai Köztársaság európai uniós integrációjának megakadályozásához. Mișcoiu szerint egy ilyen emutasítás Moldova sorsát befolyásolhatná, ismét Moszkva érdekszférájába sodorhatná Chișinăut.