Noha június-júliusban még úgy tűnt, Ukrajnának sikerülhet tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Moszkvát az orosz területen végrehajtott mélységi támadásokkal, mára az oroszok ismét magukhoz ragadták a kezdeményezést, nagyrészt egy nem túl bonyolult technikai változtatásnak köszönhetően.

A nyár elején attól volt hangos a világsajtó, hogy beérni látszik Ukrajna agresszív drónkampánya. Az Oroszország mélyebb területeit érintő támadásoknak köszönhetően Oroszország, a világ egyik legnagyobb kőolajhatalma oda jutott, hogy üzemanyagot importál, és korlátozásokkal próbálja féken tartani az árakat. A fejleményeknek köszönhetően Washingtonban is megváltozott a hangulat a kijevi vezetéssel szemben. Ukrajna képes volt bebizonyítani Donald Trumpnak, hogy igenis vannak ütőkártyái – ellentétben azzal, amit az amerikai elnök 2025 februárjában állított az emlékezetes fehér házi találkozón, amelyen az amerikai csúcsvezetés egyenként és testületileg letámadta az ukrán elnököt.

Időközben a kocka ismét fordult, újfent egy műszaki innovációnak köszönhetően. Az oroszok sugárhajtóművekkel szerelték fel, és ezzel gyakorlatilag olcsó cirkálórakétákká alakították az iráni Shahed (orosz nevükön: Geran) drónokat. Az új eszközök jóval gyorsabbak, akár 500 km/h-s sebességgel repülnek, és magasabban szállnak, mint a korábbi, propelleres típusok, ami jelentősen megnehezíti a védekezést ellenük. Noha az ukrán hírszerzés már egy éve nyilvánosan megkongatta a vészharangot a sugárhajtású Geran-3-asok miatt, egyelőre nem létezik hatékony ellenszer. A nyáron tesztelt új elfogódrónok nem bírták a 400 km/h feletti tempót: több lezuhant vagy irányíthatatlanná vált közülük.

A nyár folyamán Oroszország a hatszorosára növelte a sugárhajtású drónok bevetését. Ugyanakkor Ukrajna egyre védtelenebbé válik más fegyvertípusokkal szemben is, mivel vészesen megfogyatkoztak az amerikai Patriot légvédelmi rendszerekhez használt PAC-2 és PAC-3 rakétakészletek. A közel-keleti konfliktusban maga az Egyesült Államok és szövetségesei is hatalmas mennyiségű elfogórakétát használtak el. Ezek pótlása évekbe telhet, így nehéz megjósolni, mikor kerülhet sor az ukrán készletek feltöltésére.

Az orosz taktikai változtatások másik példája az eredetileg célgyakorlatokra tervezett RM48U kiképzőrakéták tömeges bevetése. Ezek célja Ukrajna maradék Patriot-készleteinek kimerítése – valamint az alacsonyabb értékű célpontok támadása – anélkül, hogy Moszkvának fel kellene élnie elsődleges precíziós fegyverkészleteit, például az Iszkander ballisztikus rakétákat.

Aligha meglepő, hogy Ukrajnában a bizakodás helyét ismét átvette a kétely. Míg korábban egymást érték a híradások az ukrán nagyvárosok jóformán zavartalan mindennapjairól, néhány hete már az állandó bombariadók miatt pihenni képtelen lakosság panaszaival van tele a nemzetközi sajtó (pl. itt és itt). Az orosz támadások fő célpontja Kijev és környéke – ide irányult az összes indított drón közel egyötöde –, ráadásul a csapások mostanra a nappali órákra is kiterjedtek.

A fekete-tengeri kikötők elleni támadások elvágták Ukrajnát a tengeri utaktól. Jóformán leállt a gabonaexport, ami a háború ellenére az elmúlt években az ukránok egyik fő bevételi forrása volt. Az ukrán gazdaság kritikus állapotát jól mutatja, hogy Kijev váratlanul további 27 milliárd eurós segélyért folyamodott legfőbb pénzügyi támogatójához, az Európai Unióhoz. Mellesleg szakértők szerint az orosz rakétacsapások nemcsak általában az ukrán gazdaságot, hanem közvetlenül a hadiipart is aláássák.

Az új fejlemények fényében Washington most két ellentétes stratégiát alkalmaz Oroszországgal szemben. A kongresszus kétpárti többséggel elfogadott egy mérföldkőnek számító szankciós törvényt, amely az orosz energiaszektort célozza. A jogszabály akár 100 százalékos vám kivetését is lehetővé teszi az orosz olajat vagy gázt vásárló országokra, hogy – az indoklás szerint – ezzel bénítsa meg Moszkva hadi gépezetét. A Trump-adminisztráció azonban a korbács mellett a mézesmadzagot is meglengeti Vlagyimir Putyin előtt. Bár Donald Trump aláírta a szankciókat, kormánya inkább gazdasági ösztönzőkkel próbálja meggyőzni az orosz elnököt. A Fehér Ház hajlandó lenne gazdasági és üzleti megállapodásokat kötni Oroszországgal még azelőtt, hogy a harcok véget érnének Ukrajnában. Ez jelentős fordulatot jelent Trump tavalyi ígéretéhez képest, miszerint nem lesz üzletelés Oroszországgal a háború lezárásáig, írja a New York Times. A lap által idézett amerikai tisztségviselők szerint az adminisztráció célja ezzel az, hogy motiválja az orosz elitet a békére, és bizonyítsa a Putyin környezetében lévő Amerika-ellenes héjáknak, hogy az USA komolyan gondolja a kapcsolatok újraindítását.

A diplomáciai tárgyalásokon jelenleg patthelyzet alakult ki. Putyin kijelölte a saját feltételeit (területi igényeit), amelyek teljesülését követeli a béke előtt. Ukrajna nem hajlandó kivonulni a saját területeiről. Ezért Trump békemegbízottjai, Steve Witkoff és Jared Kushner „kreatív megoldást” keresnek a két álláspont közötti szakadék áthidalására. A Kreml már tavaly óta aktívan kínál a Fehér Háznak különféle üzleti lehetőségeket – elsősorban ritkaföldfém-, alumínium- és gázértékesítést. Szeptember 5-én Witkoff és Kushner Moszkvában részletesen is tárgyalt ezekről Jurij Usakovval, Putyin külpolitikai tanácsadójával.

Ukrán tisztviselők szerint az amerikai delegáció moszkvai és kijevi útja után októberben újraindulhatnak a háromoldalú (USA–Ukrajna–Oroszország) béketárgyalások, ahol első lépésként egy korlátozott tűzszünetről – a fekete-tengeri hajózás és az energetikai infrastruktúra védelméről – egyeztethetnek.

Zelenszkij Trumppal történt vasárnapi telefonbeszélgetése után nyitottnak tűnt „deeszkalációs lépésekre irányuló ötletekre”, de csak abban az esetben egyezne bele az orosz energiainfrastruktúra elleni támadások beszüntetésébe, ha Oroszország is leállítja az ukrán energiaipar, a kritikus infrastruktúra és az élelmiszerexport elleni támadásait. Oroszország egyelőre nem mutatott nyitottságot a légiháború korlátozására.

Kedden, az ENSZ közgyűlése alkalmával tartott amerikai-ukrán elnöki találkozó előtt Trump újságírói kérdésre „nagyon erős” eszköznek nevezte a Graham-törvényt, viszont nem válaszolt tételesen arra, hogy hajlandó lesz-e alkalmazni a szankciókat az orosz energiahordozók legfontosabb vásárlójára, Kínára. Moszkva másik jelentős ügyfele, India máris hivatalosan figyelmeztette Washingtont, hogy a két ország közötti kapcsolatok rovására mehet az az új amerikai törvény alkalmazása. Újdelhi hangsúlyozta, hogy határozottan elkötelezett 1,4 milliárd lakosának energiabiztonsága mellett, és a jövőben is a piaci dinamika alapján fogja biztosítani az ország energiaellátását.

Donald Trump viszonyulását befolyásolja az is, hogy a februárban indított közel-keleti konfliktus és az ukrajnai válság energiapiaci hatásai egyre inkább „összeérnek”. Az amerikai elnök múlt héten felszólította Zelenszkijt, hogy Ukrajna hagyjon fel az orosz energialétesítmények elleni támadásokkal, amelyek miatt a gázolaj ára soha nem látott magasságokba emelkedett az Egyesült Államokban. Egy gallon (kb. 3,8 liter) a drágább régiókban meghaladta a 8,5 dollárt is, ami közel kétszeres drágulást jelent. Trump népszerűségi mutatói precedens nélküli mélységben vannak, részben a magas üzemanyagárak miatt, és az elnök pedig attól tart, hogy a súlyosbodó válság negatívan befolyásolja a november első keddjén esedékes félidős választásokat.