Az ukrajnai háború egyik késői biztonsági következményére kezd készülni az Európai Unió: mi történik azzal a rengeteg fegyverrel, amely évek óta forog a fronton, ha egy részük eltűnik a katonai nyilvántartásokból?

Az Európai Unióban egyre komolyabban készülnek arra, hogy az ukrajnai háború fegyverei a frontvonalról előbb-utóbb megjelenhetnek az uniós tagállamokban is. Egy bizalmas tanácsi dokumentum szerint több ország már talált fegyveralkatrészeket és katonai felszerelést olyan embereknél, akik az ukrajnai harctérről tértek vissza. A jelentés nem állítja, hogy szervezett csempészhálózat működne mögöttük, de az eseteket elegendő figyelmeztetésnek tartják ahhoz, hogy az uniós nagykövetek napirendre vegyék a kérdést.

Az Euronews által ismertetett dokumentum különösen a kézi- és könnyűfegyverek, illetve azok alkatrészeinek későbbi illegális forgalmától tart. A háború immár ötödik éve hatalmas mennyiségű katonai eszközt mozgat meg, és a tapasztalatok szerint egy elhúzódó fegyveres konfliktus lezárulta után gyakran éveken át tart, amíg az államok felmérik, mi maradt a katonai raktárakban, mi veszett el, és mi került magánkézbe. Az uniós irat szerint egyelőre kevés fegyvert foglaltak le és kevés embert vettek őrizetbe, a hosszabb távú kockázatot azonban komolyan veszik.

Nemcsak az ukrán katonákat figyelik

A biztonsági aggályok egyik része a háborúból visszatérő külföldi harcosokhoz kötődik. Az uniós dokumentum szerint az önkéntesek és zsoldosok katonai képzettséget, fegyverhasználati tapasztalatot és olyan kapcsolatokat szerezhetnek, amelyeket később bűncselekményekhez vagy terrorcselekményekhez is felhasználhatnak. A tagállamok az orosz oldalon harcolók belépését is szigorítanák, részben a szabotázsakcióktól és más, Oroszországhoz köthető hibrid műveletektől tartva.

Az orosz harcosokra vonatkozó beutazási korlátozás a 21. uniós szankciós csomag előkészítésekor is felmerült, de Franciaország és Olaszország ellenállása miatt az eredeti elképzelést enyhítették. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szeptember elején arról beszélt, hogy egy vízumtilalomhoz már széles támogatás mutatkozik. Az ügy új lendületet kapott egy lipcsei dróntámadási kísérlet után, amelynek egyik gyanúsítottja a beszámolók szerint Olaszország által kiadott turistavízummal jutott be a schengeni térségbe. Észtország közben keleti uniós országokkal osztja meg azoknak az azonosított orosz harcosoknak az adatait, akiknél bírósági vagy közigazgatási döntés alapján megtagadható a belépés.

A kockázatot azonban az uniós hatóságok nem szűkítik le az oroszokra. A dokumentum az ukrán frontról hazatérő vagy családjukhoz visszatérő katonákat is említi, különösen Németország, Lengyelország és Csehország esetében, ahol nagy ukrán közösségek élnek. Az uniós álláspont nem abból indul ki, hogy ezek az emberek fegyverkereskedők lennének. A gond inkább az, hogy egy-egy hazahozott pisztoly, fegyveralkatrész vagy katonai eszköz bekerülhet a schengeni térségbe, ahol a belső határokon rendszerint nincs személyellenőrzés.

Egyelőre nincs tömeges fegyverdömping

A jelenlegi adatok óvatosságra intenek a riogató következtetésekkel. A Global Initiative Against Transnational Organized Crime márciusi elemzése szerint nincs jele annak, hogy ukrajnai fegyverek számottevő mennyiségben áramlanának Lengyelországba, Csehországba vagy Szlovákiába. A kutatók mégis szerkezeti kockázatról beszélnek, mert a háborúban használt fegyverek mennyisége önmagában megteremti egy későbbi feketepiaci kínálat lehetőségét. A térségben ráadásul ma is keringenek korábbi konfliktusokból, régebbi készletekből vagy rosszul hatástalanított fegyverekből származó darabok.

Brüsszel ennek megelőzésére már jogszabályi és rendészeti eszközöket is készít. Az Európai Bizottság februárban új irányelvet javasolt az illegális fegyverkereskedelem ellen, amely egységesebb meghatározásokat, összehangoltabb adatgyűjtést és nemzeti lőfegyverügyi kapcsolattartó pontokat vezetne be. A lefoglalt fegyverek adatait is egységesebben rögzítenék, hogy gyorsabban észrevehető legyen, ha valamely konfliktuszónából származó eszközök nagyobb számban jelennek meg az unióban.

Ukrajna már létrehozta saját nemzeti lőfegyverügyi kapcsolattartó pontját, amely az Europolnak továbbítja a lefoglalt, ellopott vagy elveszett lőfegyverek adatait. Az Europol 2027 első negyedévére külön központot tervez a lefoglalások elemzésére és a tagállamok közötti adatcsere javítására. Kijevtől az év végéig külön cselekvési tervet is várnak a fegyvercsempészet ellen, a Nyugat-Balkánon már alkalmazott modellhez hasonlóan. A kérdés bekerült Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásaiba is, a Frontex pedig külön útmutatást adott a határőröknek és a vámhatóságoknak a harctéri fegyverek eltérítésének felismerésére.

Románia is érintett 

Számunkra a veszély kézzelfoghatóbb, mint a legtöbb uniós országban, hiszen közvetlen külső schengeni határunk van Ukrajnával. Románia 2025. január 1-je óta teljes jogú tagja a schengeni térségnek, így az ukrán határon belépő emberek és áruk később a belső schengeni határokon rendszerint újabb személyellenőrzés nélkül haladhatnak tovább. A határőrség szerint 2026 első felében csak a máramarosszigeti területi felügyelőség körzetében közel 2500 ukrán állampolgárt fogtak el illegális határátlépés után. Ezeknek az eseteknek nincs bizonyított kapcsolatuk fegyvercsempészettel, és a nyilvánosan hozzáférhető román hatósági adatok sem utalnak arra, hogy jelenleg jelentős mennyiségű harctéri fegyver érkezne Ukrajnából. De, a hosszú határ és a nagy átmenő forgalom miatt a román határőrség és vámhatóság lehet az egyik első uniós szűrő, ha a frontról származó fegyverek később nagyobb számban indulnak el nyugat felé.