Az amerikai külügyminiszter aggodalmának adott hangot a szíriai kurd erők ellen kezdett török hadműveletek miatt. Rex Tillerson, aki hétfőn Londonban tárgyalt Theresa May brit miniszterelnökkel és Boris Johnson külügyminiszterrel, a megbeszélések utáni sajtóértekezleten kijelentette azt is, hogy haladást érzékel az iráni nukleáris fejlesztési tevékenységről kötött többhatalmi egyezmény kérdésében.

Tillerson szerint a nyugat-európai aláíró országok - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - is azt vallják, hogy vannak az egyezménynek olyan részei, illetve Irán magatartásának olyan elemei, amelyeket „kezelni kell”.Az amerikai külügyminiszter az Egyesült Államok kifogásai között hangsúlyosan szólt az iráni ballisztikusrakéta-fejlesztési programról. Kijelentette: a nyugati aláíró hatalmak munkacsoport létrehozásában állapodtak meg az egyezménnyel kapcsolatos amerikai kifogások rendezése érdekében, és e testület akár már a jövő héten munkához láthat.

Donald Trump két hete aláírta ugyan azt a dokumentumot, amely igazolja, hogy Irán betartotta a 2015-ben kötött nemzetközi megállapodásban foglalt előírásokat, de az amerikai elnök egyúttal közölte: ha a következő 120 napban nem vizsgálják felül és nem korrigálják a megállapodás egyes passzusait, az Egyesült Államok egyoldalúan kilép az egyezményből.

Ebben a kérdésben jó ideje feszültség lappang a nyugati szövetségesek között. A brit, a német és a francia kormány már tavaly októberben közös közleményben tudatta Washingtonnal azt a véleményét, hogy az Iránnal kötött egyezményt az összes aláíró országnak maradéktalanul végre kell hajtania, mert ezt diktálja az érintett hatalmak közös nemzetbiztonsági érdeke.

A közös nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az iráni nukleáris egyezmény tizenhárom évi diplomáciai munka eredménye, és megkötése jelentős lépés volt annak megakadályozására, hogy Irán a nukleáris fejlesztési programot katonai célok szolgálatába állítsa.

Boris Johnson a Tillersonnal tartott hétfői londoni sajtótájékoztatón is kijelentette: a brit kormány változatlanul fontosnak tartja, hogy az iráni nukleáris megállapodás együttesen elfogadott alapelvei ne sérüljenek.

Aggódva figyeli a török-kurd konfliktust az Egyesült Államok

A szíriai török beavatkozásról az amerikai külügyminiszter azt mondta: az Egyesült Államok helyi partnerek koalíciójával, köztük kurd vezetésű erőkkel vállvetve lép fel az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen Szíriában, és ezért tartja aggályosnak az észak-szíriai kurd erők elleni török hadműveleteket.

Tillerson hozzátette ugyanakkor: az Egyesült Államok „maradéktalanul elismeri” Törökország jogát ahhoz, hogy megvédje állampolgárait a szíriai területről kiinduló esetleges terrortámadások ellen.

Az amerikai külügyminiszter közölte: kapcsolatban áll Ankarával, és reméli, hogy sikerül megoldást lelni Törökország jogos biztonsági aggályaira.

Megpróbálták elsimítani a May-Trump konfliktust

Johnson és Tillerson - alig burkolt utalással az amerikai elnök és a brit kormányfő közötti legutóbbi nyilvános szóváltásokra - egyaránt hangsúlyozta a hétfői londoni sajtótájékoztatón a különleges brit-amerikai kapcsolatrendszer fontosságát. Az amerikai külügyminiszter kijelentette: a két ország a komoly nemzetközi problémák nyomása alatt „időnként hajlamos megfeledkezni” e kétoldalú viszony jelentőségéről.

„Oda kell figyelnünk erre a kapcsolatra is" - fogalmazott Tillerson. Boris Johnson ehhez hozzátette: a két ország kapcsolata gazdasági szempontból is példátlan, mivel az Egyesült Államokban egymillió alkalmazottat foglakoztatnak brit érdekeltségű cégek, Nagy-Britanniában pedig 1,2 millióan dolgoznak amerikai tulajdonú vállalatoknál.

Theresa May és Donald Trump legutóbbi személyes vitájára az adott okot, hogy az amerikai elnök nemrég megosztotta egy szélsőségesen muszlimellenes brit szervezet videóit, és ezután a brit miniszterelnök „helytelennek" nevezte, hogy Trump „egy hazugságokat terjesztő, feszültségeket szító, gyűlölködő" csoport videóit népszerűsíti. Az amerikai elnök May megrovó nyilatkozatára indulatos Twitter-üzenetben válaszolt, felszólítva a brit kormányfőt, hogy „ne rám összpontosítsa figyelmét", hanem „az Egyesült Királyságban zajló, romboló radikális iszlám terrorizmusra". Trump ezek után lemondta februárra tervezett - bár hivatalosan be sem jelentett - londoni látogatását.