best of Donald Trump háború Ukrajna

2025: Trump vált a nemzetközi politika főszereplőjévé

Pataky István
Pataky István

Nem kérdés, hogy a januárban beiktatott Donald Trump uralta a 2025-ös év külpolitikáját. Az új washingtoni irányhoz igyekezett igazodni az Európai Unió és a NATO, de Brüsszel nehezen bírta a ritmust, így az Egyesült Államok és az EU viszonya megromlott. Trump egyelőre nem tudta megteremteni a kampányában beígért békét Ukrajnában, s ezért nemcsak Putyin, hanem Európa is okolható.       

Január 20-án iktatták be hivatalába Donald Trumpot. Az új amerikai elnök többek között az illegális bevándorlók kitoloncolását, a Panama-csatorna visszavételét és a genderpolitika megszüntetését ígérte. Közölte azt is, hogy elnöki rendeletet ír alá a „kormányzati cenzúra leállításáról” és a véleménynyilvánítás szabadságának helyreállításáról. Beiktatási beszédében az Egyesült Államok 47.elnöke azt ígérte, hogy „béketeremtő” lesz.

A hagyományos németországi pártok történelmi léptékkel mérve példátlanul rosszul teljesítettek a februári előrehozott parlamenti választáson. A győztes pártszövetség – a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) – 28,6 százalékkal a második világháború óta a második legrosszabb eredményét érte el. A kormányzó Németországi Szociáldemokrata Pártnak (SPD) soha nem ment ennyire rosszul: Olaf Scholz leköszönő kancellár alakulatára mindössze 16,4 százalék voksolt. Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt hajszálpontosan megduplázta négy évvel korábbi eredményét: a 2021. szeptemberi 10,4 százalék után most vasárnap 20,8-at kapott.

Márciusban dübörögni kezdett a magyarországi belpolitikai verseny. Véleménynyilvánító szavazás meghirdetésével, vitatott törvénymódosítással, parlamenti botránykeltéssel és tüntetésekkel indult a kormány és az ellenzék erőgyűjtése a jövő évi parlamenti választásokra. A ritmust ismét Orbán Viktor diktálta.

Áprilisban egyre nyilvánvalóbb, hogy a vámháború nem csillapodik, hanem sokkal inkább éleződik az Egyesült Államok és a vámok elsődleges célzottja, Kína között. Az is körvonalazódik, hogy a vámháborúnak nem lesz egyhamar vége, és a világ gazdasági folyamatainak tartós átrendezésére kell számítani. Trump nem valamiféle váratlan szeszély alapján cselekszik. 

Májusban újj pápa lépett a világ elé – XIV. Leó ezt már megjelenésében is egyértelművé tette: elődjével ellentétben magára öltötte a hagyományos díszes egyházfői ruhát. Beszédében ugyanakkor utalt arra, hogy a Ferenc pápa által kijelölt út követésében látja a világegyház jövőjét. Nem az ő nevét vette fel, de névválasztásában világosan jelezte: tartja magát az egyház szociális tanításához, ahogy Ferenc pápa és XIII. Leó. Kiemelte a béke szükségességét, ahogy Ferenc pápa és I. Leó pápa tette. 

Miközben júliusban vizsgálat indult Ukrajnában a kényszersorozás közben brutálisan megvert, majd a kórházban elhunyt kárpátaljai Sebestyén József ügyében, Kárpátalján a nyár folyamán egyre feszültebbé vált a légkör. Palágykomorócon felgyújtottak egy templomot, s falára azt írták: „késhegyre a magyarokat”.

Augusztusban Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök  Alaszkában tárgyalt. A találkozó fő témája az orosz-ukrán háború békés lezárása, Ukrajna jövője, illetve gazdasági kérdések voltak. Áttörés nem történt, a megbeszélések inkább a politikai szándékokat tükrözték, Trump  partnerként kezelte Putyint.

Franciaország, majd a Nagy-Britannia és Kanada is bejelentette, hogy az ENSZ közgyűlésének szeptemberi, jubileumi ülésszakán hivatalosan is elismerik a palesztin államot. Döntésüket részben a Gázai övezetben tapasztalható botrányos humanitárius helyzet motiválta. Tel-aviv nyugati szövetségesei ugyanakkor attól tartanak – a Netanjahu-kabinet legutóbbi lépéseinek és nyilatkozatainak fényében –, hogy az izraeli-palesztin konfliktust megoldani hivatott kétállami megoldás végérvényesen kútba esik.

Szeptemberben abszolút többséget szerzett a moldovai parlamentben az eddig is kormányon lévő Nyugat- és románpárti Akció és Szolidaritás Pártja (PAS) a moldovai választásokon, ami meglepetést jelentett a megmérettetés előtt közölt felmérésekhez képest. A PAS egyedül alakított kormányt. Bár a moszkvai hibrid hadviselés keretében továbbra is számítani orosz hátterű provokációkra Moldovába, Chișinău folytathatja az elkezdett uniós integrációt. 

Októberben Donald Trump kisebb hadsereget vont össze a Karib-tenger térségében, ahol az amerikai légierő néhány hete csapásokat hajt végre a venezuelai rezsim állítólagos droghajói ellen. Többek szerint a jogilag és erkölcsileg megkérdőjelezhető akciók végső célja Nicolás Maduro rendszerének megdöntése.

Drámai fordulatot vett novemberben az ukrajnai háború helyzete, az új  amerikai béketerv megállapodásra kényszerítené Ukrajnát, és nem is akárhogyan, hanem egy szoros határidőhöz kötve. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök komor üzenetéből is érezhető volt, hogy Kijev is pontosan tudja, ezt a tervet nem lesz könnyű leseperni az asztalról.

Az Egyesült Államok kormánya támogatni fogja a „hasonló gondolkodású” hazafias pártokat Európában, megakadályozandó, hogy „a legtöbb NATO-tagország megszűnjön európainak lenni”. Többek közt ez áll Donald Trump nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági stratégiájában, amely „civilizációs eltörléstől” félti Európát.

(A nyitókép forrása: President Donald Trump Facebook oldal)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

 

Pataky István
Pataky István összes cikk

Kapcsolódók

Kimaradt?