Miközben vizsgálat indult Ukrajnában a kényszersorozás közben brutálisan megvert, majd a kórházban elhunyt kárpátaljai Sebestyén József ügyében, Kárpátalján egyre feszültebb a légkör. Palágykomorócon felgyújtottak egy templomot, s falára azt írták: „késhegyre a magyarokat”. 

Újabb magyarellenes akcióról érkeztek Kárpátaljáról: szerda késő este felgyújtották a palágykomoróci görögkatolikus templomot. A Mandiner beszámolója szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően a tűz nem terjedt tovább, de a sekrestye ajtaja jelentős károkat szenvedett. Az elkövetők magyarellenes feliratokat hagytak a templom falán.

A magyar miniszterelnök is reagált a történtekre. „Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján, az oldalára pedig azt írták: késhegyre a magyarokat. Kényszersorozás, emberölés, templomgyújtogatás, uszítás, megfélemlítés. Ez mind a mieinkkel, a magyarokkal történik Kárpátalján. Nem fogjuk hagyni, számíthattok ránk!” – írta Facebook bejegyzésében Orbán Viktor. Szijjártó Péter közölte: ismét berendelték Ukrajna magyarországi nagykövetét a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, ezúttal a palágykomoróci templom felgyújtásának ügyében, amelynek helyreállításához még csütörtökön átutalja a kormány a szükséges összeget.

Ukrajna közben teljes körű vizsgálatot folytat a július 6-án meghalt Sebestyén József halála ügyében – írta értesülései alapján a 444 portál. Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója a Maszolnak megerősítette, hogy az ukrán Állam Nyomozóiroda vizsgálódik az ügyben, s elviekben Volodimir Zelenszkij elnök ellenőrzi az ügyet. Az ungvári újságíró ez utóbbi információt Petei Judit, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megyei frakcióvezetőjének állításaira alapozza. Érdeklődésünkre, hogy mekkora sajtófigyelem övezi Ukrajnában Sebestyén József ügyét, Dunda György azt mondta: az ukrán média nem adott túl nagy teret az esetnek. Hozzátette: többen csak a magyar kormány  brüsszeli kezdeményezései nyomán szereztek tudomást az ügy előzményeiről.

Kapcsolódó

Felháborodás Kárpátalján - Lépnek-e Brüsszelben az erőszakos sorozás ügyében?   

Az ukrán toborzó irodák és a mozgósítást végrehajtó egységek rendszeresen „embervadász” akciókat hajtanak végre ukrajnai közterületeken.

Ukrajna Kárpátalja kárpátaljai magyarok KMKSZ

Gulyás Gergely, a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón egy újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy amennyiben az Európai Unió nem helyezi szankciós listára Sebestyén József halála után a felelős ukrán katonai vezetőket, akkor a magyar kormány saját keretei között fog eljárni, ez pedig konkrétan Magyarország területéről való kitiltást jelent.

A politikus kiemelte: „nem egyedi problémáról van szó”, ez látható az Európa Tanács emberi jogi biztosának korábbi, az ukrán kényszersorozási gyakorlatát elítélő jelentéséből is. Hangsúlyozta, Magyarországon „kézzelfogható felháborodás” követte az ukrajnai kényszersorozási gyakorlatot, aminek „egy kirívó esete egy magyar állampolgár halálához vezetett”. Jelezte: a kormányzat elvárja, hogy Ukrajna változtasson gyakorlatán, és vonja felelősségre az ügy érintettjeit. Magyarország senkit nem ad ki Ukrajnának, Magyarországról senkit nem fognak a frontra vinni, és az az eljárás, amit videófelvételen is lehetett látni, minden civilizált országtól rendkívül távol áll, még akkor is, ha az az ország egy megtámadott és háborúban álló ország – fogalmazott a miniszter.

Egy másik hadkötelest is megvertek hétfőn

Mint arról a Kárpáti Igaz Szó korábbi összefoglalójában beszámolt, az elhunyt férfi családja azt állítja, Sebestyén József a toborzók túlkapása következtében vesztette életét. De olyan információk is napvilágot láttak, hogy a munkácsi kiképzőközpontban elszenvedett bántalmazások játszhattak közre halálában. A beregszászi férfi halálával kapcsolatos hírről – amelyről először az áldozat nővére számolt be a Facebookon, de később privátra állította a posztját – elsőként a Mandiner írt. A hírportál Sebestyén Márta, az áldozat nővérének bejegyzésére hivatkozva írta meg: Józsefet június közepén erőszakkal mozgósították a toborzók és a testvére szerint azért halt meg, mert közben súlyosan bántalmazták.

Közben az ukrajnai nyomozó iroda (DBR) Mikolajivban vizsgálja egy hadköteles megverését a területi toborzási központ (TCK) alkalmazottai által – idézte szerdán az rbc.ua hírportált a Kárpát.in.ua portál. A beszámoló szerint július 14-én a mikolajivi mozgósítási események során a TCK alkalmazottai túllépték hivatalos hatáskörüket, és megvertek egy körözött, hadköteles férfit. Az ügyben már megindult a büntetőeljárás, a gyanúsítottak akár 12 év börtönbüntetésre is számíthatnak.

Ukrajnában egyébként új szakaszba lép a mozgósítási kötelezettség alóli kibúvás elleni küzdelem, egyre szigorúbb intézkedéseket vezetnek be az állampolgárokra gyakorolt nyomás érdekében. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó újdonság – a Kárpáti Igaz Szó cikke szerint – a jogosítványok megvonása, amely valódi fenyegetéssé vált azok számára, akik rendszeresen figyelmen kívül hagyják a toborzó központok. A bírósági határozatot igénylő lépés heves társadalmi vitát váltott ki Ukrajnában. A mozgósítási kötelezettség elmulasztása elleni fellépésben a jogosítvány elvétele nem az egyetlen szankció. Elterjedt és gyorsan alkalmazható büntetési módszerré vált például a bankszámlák zárolása. Ezt akkor vetik be, ha az állampolgár a mozgósítási törvény megsértése miatt kiszabott bírságot nem fizeti be a meghatározott határidőn belül. Idén júliusáig több tízezer ukrán állampolgár bankszámláját zárolták, ert nem tettek eleget a TCK felszólításainak. 

Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, az Oeconomus alapítvány igazgatója az ukrajnai helyzet kapcsán azt emelte ki, hogy Ukrajnában nem sorozás, hanem mozgósítás történik 2022. február 24. Óta, s azt mindig meghosszabbítják a hadiállapotra való tekintettel. „Sem a sorozás, sem a mozgósítás esetében eleve nem beszélhetünk szabad akaratról, hiszen itt az állam által a saját védelme és fenntartása érdekében tett kötelező intézkedésről beszélünk. Vagyis a személyi jogokat felülírják az állami, nemzeti érdekek” – fogalmazott a szakértő.

Kapcsolódó

Ukrán kényszersorozás: katonai vezetőket helyezne EU-szankciós listára Magyarország

A tárcavezető arról számolt be, hogy immár az Európa Tanács által is igazolt tény, hogy Ukrajna utcáin valódi embervadászat zajlik.

Kárpátalja Ukrajna sorozás Szijjártó Péter

Megjegyzi ugyanakkor: a köznyelvben és politikai értelemben használt „kényszersorozás” ebben az esetben megállja a helyét, mert alapvetően arra utal, hogy a mozgósítás során az azt végző munkatársak túlzottan erőszakos, jogsértő módszereket alkalmaznak. „A mozgósításnak is vannak meghatározott szabályai (pontosan kik, mikor és hogyan hívhatóak be), és amikor az állam nem tartja be a saját maga által meghatározott szabályokat, akkor tényleges jogállami problémákról beszélhetünk” – hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton. Az elemző hozzátette, Ukrajna esetében a problémák nem csak kívülről érzékelhetőek, hanem az ukrán sajtó is rendszeresen foglalkozik vele. Az Ukrajnában alkalmazott mozgósítás gyakran magában foglalja a fizikai erőszak alkalmazását a toborzás során, „az utcai „emberrablásokat”, a bántalmazást a besorozás során, amiről az évek során rendszeres dokumentált bizonyítékok vannak, a jogsértő módszereket az ellenálló személyekkel szemben.

Az elemző Facebook posztjában a legnagyobb problémának a katonai sorozások során elkövetett erőszakos cselekmények kivizsgálására és büntetésére szolgáló hatékony mechanizmusok hiányát nevezte. „A katonai bíróságok és az ügyészi hatáskör rendezetlen státusza akadályozza a mozgósításhoz kapcsolódó visszaélések elszámoltathatóságát. Ha egy adott ügy elég nagyot szól, és elterjed a nyilvánosságban, akkor lesz valamiféle következménye (mint a ternopoli tisztek kínzásai és fizikai erőszaka, vagy az odesszai megyei toborzó irodának a kemény korrupciós ügye). Ha nem éri el a szükséges ingerküszöböt, akkor nem lesz” – írta Bendarzsevszkij Anton.

Minden probléma gyökere Oroszország agressziója

A külpolitikai elemző fontosnak tartotta megjegyezni, hogy minden probléma gyökere Oroszország agressziója és a háború elhúzódása. „Az orosz támadás miatt az ukrán állam a túlélési mechanizmusait élesíti. A háború kezdetén kevesebb dokumentált erőszakra került sor a helyi toborzó központok részéről, egyszerűen azért, mert volt elég önkéntes, aki ment harcolni a frontra. 2023 második felétől kezdve azonban a harci morál csökkent, mert azóta elmaradtak az ukrán sikerek. 2023. végétől a kezdeményezés az oroszoknál van, akik folyamatos nyomásban tartják az ukrán haderőt, ami teljesen logikus módon nem kedvez annak, hogy az emberek szívesen menjenek a frontra” – fogalmazott a szakértő. 

Problémának nevezte azt is, hogy a háború idején nehéz kritikát megfogalmazni a rendszerrel szemben, „mert végső soron a mozgósítás intézménye a nemzetállam túlélésének az egyik alappillére”. Így bármilyen erről szóló - egyébként jogos - kritika azonnal visszapattan, hogy mindez orosz propaganda, Moszkva kezére játszik, stb - tette hozzá Bendarzsevszkij Anton. Megemlítette azt is, hogy az oroszok közben örömmel kihasználják ezeket az amúgy létező ukrán problémákat és belső feszültségeket, és ahol lehet, felerősítik.