Ukrajna és Pride: Orbán Viktor diktálja a politikai ritmust
Dübörög a magyarországi belpolitikai verseny. Véleménynyilvánító szavazás meghirdetésével, vitatott törvénymódosítással, parlamenti botránykeltéssel és tüntetésekkel indult a kormány és az ellenzék erőgyűjtése a jövő évi parlamenti választásokra. Úgy tűnik, ismét Orbán Viktor diktálja a ritmust.
Véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna európai uniós tagságáról a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor március eleji, Ukrajnáról szóló, rendkívüli uniós csúcstalálkozó után, Brüsszelben beszélt erről először. Azóta már az is kiderült mi lesz a kérdés, amire válaszolniuk kell a magyaroknak: támogatja-e ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tegja legyen?
A kormányfő szerint az ukrán uniós tagsággal átalakulna az Európai Unió teljes gazdálkodási rendszere. Úgy véli, az a pénz, amit az EU Ukrajnába akar küldeni, valamint az Ukrajna EU-s tagságából fakadó teher együtt akkora összeg, amit az EU gazdasága és benne Magyarország gazdasága nem bír ki.
Magyar Péter, a népszerűségi mutatók szerint a legerősebb ellenzéki erővé vált Tisza Párt elnöke „beleállt” a témába, igyekezett hitelteleníteni az Orbán-kormány Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, ugyanakkor ő is felmérést kezdeményezett, amivel csapdába sétálhat bele. Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook bejegyzésében azokra az ellenzékhez közel álló felmérésekre emlékeztet, amelyek a magyar lakosság vélekedését tükrözik Ukrajnáról.
Kapcsolódó
Egy tavalyi Závecz-kutatás szerint a magyarországi lakosság 46 százaléka semmilyen támogatást nem adna Ukrajnának, és csak 32 százaléka támogatja a pénzügyi-humanitárius segítséget. A Medián közvélemény-kutató cég adatai szerint a felnőtt lakosság 56 százaléka elutasítja Ukrajna tagságát. Az elemző megjegyzi: a kormány tehát tudja mit csinál, amikor hónapok óta határozottan Ukrajna uniós tagsága ellen érvel.
Magyar Péter is arra készül, hogy megkérdezi a saját szavazóit Ukrajnáról, de egy interjúban elismerte: Kijev jelenleg nem alkalmas az EU-tagságra. Nagy Attila Tibor elemző szerint az ellenzéki politikus sehogyan sem jön ki jól a maga kezdeményezett felmérésből, ha a követőinek többsége szintén Ukrajna uniós tagsága ellen szavaz, az nem mutat jól az Európai Néppártban, az igenlők győzelme esetén viszont kénytelen lesz megmásítani a pozícióját, hiszen csak nem kerülhet szembe a szavazótábora többségével. „Viszont Magyarország lakosságának többségével szembekerül. A Fidesz innentől kezdve nyugodtan érvelhet, hogy Magyar Péter csak a lakosság kisebbségét és Brüsszel akaratát képviseli. Igazi csapda ez, amelybe Magyar Péter ezúttal önként készül belesétálni” - írta a Nagy Attila Tibor.
„Poloskázás” pró és kontra
Viharosra sikerült Orbán Viktor március 15-i beszéde. „1848. március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték. Ezek a törvények helyezték védelem alá a március 15-én kivívott szabadságot. Ez most is pontosan így lesz. A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget" - mondta egyebek mellett a miniszterelnök. Az ellenzék magára vette a „poloskázást", s élesen támadta a megfogalmazás miatt Orbán Viktort.
Mint arra az Index emlékeztetett, a „Poloska Péter” szóhasználat már 2024-ben megjelent a kormánypárti politikusoknál. A miniszterelnök két nappal a beszéd után Facebook oldalán tette fel a kérdést: „Miért poloska?”. Orbán Viktor válasza: „Mert lehallgatta a feleségét. Ha nem hallgatta volna le, nem hívnák így”. Magyar Péter úgy robbant be a politikába, hogy közzétett egy hangfelvételt Varga Judit volt igazságügyi miniszterről, azaz az akkori feleségéről.
Március 18-án fogadta el a magyar parlament a gyülekezési törvény módosítását, amelynek értelmében törvényesen az eddigi formájában nem lehet megtartani az LMBTQ szervezetek által kezdeményezett Budapest Pride felvonulást. A módosítást nemcsak a kormánypárti képviselők, hanem a Jobbik és a Mi Hazánk képviselői is támogatták. A módosítás értelmében a rendőrség arcfelismerő technológiát is alkalmazhat a résztvevők azonosítására, valamint pénzbírságot szabhat ki a szabálysértők számára. Egyes ellenzéki képviselők füstgyertyákkkal próbálták megzavarni a szavazást.
Miután Sulyok Tamás magyar államfő aláírásával az új jogszabály hatályba lépett, több kisebb-nagyobb tüntetést szerveztek Budapesten. Hadházy Ákos független parlamenti képviselő és a Momentum kedd délután szervezett legutóbb demonstrációt a gyülekezési törvény múlt heti módosítása miatt. A néhány száz fős tömeg lezárta az Erzsébet hidat, majd az esti órákban átvonult a Szabadság hídhoz és egy órára azt is elfoglalták.
Kapcsolódó
A Pride ügye mögött szintén politikai számítások lehetnek. A Jobbik szavazói ebben a kérdésben a kormány mögé állhatnak. A Mi Hazánk tábora kifejezetten érzékeny az LMBTQ-kérdés iránt, így a voksolók egy része akár át is vándorolhat a Fideszhez e lépés miatt. Magyar Péter egyelőre kerüli a határozott állásfoglalást az ügyben. Ha Tisza-vezér végül az LMBTQ szervezetek mellett kiállók oldalára áll, esetleg a nyári - tiltott - felvonuláson menetel majd, feladja azt a centrista politikát, amit hirdetni próbált.
De mit mutatnak a friss felmérések? A kormányhoz közel álló Nézőpont Intézet adatai szerint tíz százalékponttal vezet a Fidesz a Tisza párttal szemben. Egy mostani választás esetén a Fidesz-KDNP a választók 45, míg a Tisza párt csak 35 százalékának támogatására számíthatna. Az ellenzéki Népszava megbízásából a Publicus azt mérte, hogy a két párt versenyében a biztos pártválasztók között a Tisza-Fidesz arány 41-39. Az ellenzékhez közel álló Republikon Intézet adatai szerint 37-36 az állás Tisza Párt javára.
A videón a kedd esti hídfoglaló Pride-tüntetésről szóló rövid beszámoló látható.
CSAK SAJÁT